Harangszó, 1921

1921-09-18 / 38. szám

1921. szeptember 18 HARANQSZO 301. jára helyezkedik. Egyedül Istennek van ha­talma bennünket arra képesíteni, hogy mi­ként Dátfid Nátán előtt, megalázkodjunk a mások bírálata előtt. Szept. 20. 51. zsoltár 3. vers. Hiába álnék én mától kezdve teljesen bűntelen életet, múltam foltjait nem tudnám eltün- I tetni életemről jelenem s jövendőm bár- i mily nagy cselekedeteivel sem. Egyedül Istennek van hatalma eltörölni múltam bű­neit. Nemcsak megbocsátani, de teljesen • eltörölni a Krisztus vérével. Szept. 21. 51. zsoltár 4. vers. Ha Isten fehérré mos is engem minden bűnömből, a tisztaságban megmaradni a magam ere­jéből képtelen vagyok. Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék. Egészen kimosni s nem- \ csak meg-, de kitisztitani engem, egyedül Istennek van hatalma erre. Szept. 22. 51. zsoltár 5—6. vers. A bű- ( nős ember a legkisebb erkölcsi iparkodás­sal is elképes oltani a lelkiismeretét. Egye­dül Istennek van hatalma arra, hogy min­den jó szándékunk s elszánt iparkodásunk mellett is állandóan ébren tartsa lelkiisme­retünket ..., hogy érezzük bűnösségünket. Szept. 23. 51. zsoltár 7. vers. A bűnös i ember szeret abba kapaszkodni, hogy neki csak egyes bűnös cselekedetei vannak, alap­jában azonban jó. Egyedül Isten képes meggyőzni engem arról, hogy én vétekben I fogant, alapjában megromlott, magamtól i minden jóra tehetetlen ember ^vagyok Szept. 24. 51. zsoltár 8. vers. A bűnök I tanulságait levonni s a legnagyobb bölcse­i ségre, a Krisztus bűnösökért szenvedett I kereszthalálának megértésére s megélésébe i egyedül Istennek van halalma rávezetni az i embereket. Szept. 25. 51. zsoltár 9—10. vers. A I bűn örömet igér s keserűséget hoz. Az Istenhez való megtérés, a tisztaság keserű­séggel kezdődik s örömöt hoz. Én Istenem 1 Én bűnös ember hová mennék máshoz! Könyörül rajtam a te nagyhatalmú irgalmad szerint. MAGYAR GAZDA. A mezőgazdasági szakoktatás reformja. Szakemberek és politikusok egy­aránt tisztában vannak azzal, hogy a I földbirtokreform csonka marad és t nem hozza meg a kívánt eredményt, I ha azt ki nem egészítik a mezőgaz- > dasági szakoktatás reformjával és i különösen, ha nem gondoskodnak arról, hogy a népnek földhöz jutó I rétege kellő hozzáértéssel lásson munkához. Nemzeti talpraállásunk legfőbb érdekei fűződnek ahhoz, hogy a mezőgazdaságban az eddiginél in­! tenzivebb és szakszerűbb munka foly­jék, mert az ország, mely úgyszólván tisztán mezőgazdasági termelésre van i ráutalva, csak úgy kaphat új erőre, f ha a kínálkozó lehetőségek és ener- , giák nem pazarlódnak el. Bizonyos, í hogy el kell következnie a gazdasági szakoktatás reformjának az egész # vonalon, a legalsóbb elemi oktatástól a legmagasabb kiképzésig. Azért első­sorban minden nagyooD faluban az ismétlő iskolát gazdasági iskolává kell átalakítani és pedig külön szaktanító­val és megfelelő gyakorlati területtel, melyet a birtokreformmal kapcsolat­ban mindenütt ki lehet hasítani. így a gyermek már magában a faluban megtalálja a lehetőséget arra, hogy a szükséges ismereteket elsajátítsa. Kívánatos, hogy ezek a gazdasági iskolál^mindennapos tanfolyamok le­gyenek, eltérően a mostani ismétlő iskoláktól, melyek tudvalévőén csak ünnepnapon tartanak előadást De ugyancsak reformálni kell a földmívesiskolákat is. Eddig az volt a szabály, hogy ezekbe az iskolákba már az elemi iskolai végzettség is képesített fölvételre, de csak a tizen­hatodik életév betöltése után. így aztán a tanulóra nézve a közbenső idő teljességgel elveszett, sőt a fiú ez alatt az idő alatt még felejtett is abból, amit az elemi iskolában meg­tanult és ezt azután a földmívesisko- lának pótolnia kellett 'Ezért kevés idő maradt a szakszerű oktatásra. A mostani terv az, hogy kisgazdaképző iskolákat állítanak fel négy évfolyam­mal, amelyek közül kettő előkészítő, kettő rendes tanfolyam. Épp oly fontos azonban a felnőttek oktatása is, illetve azoké, akik már nem mehetnek iskolába. A földreform kapcsán ugyanis ezernyi apró par­cellabirtok lesz és ezeknek a tulajdo­nosait is irányítani és'ellenőrizni kell. Erre a célra szolgálnak majd a gaz­dasági szakoktatók, akiknek hivatása lesz kimenni a helyszínére és ott adni tanácsot, felvilágosítást a gazdáknak. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A szállítási igazolványokkal kapcsolatban nagy szabály­talanságok, panamák tartják izgatottságban a politikusokat és az egész magyar köz­véleményt. Eddig 11 letartóztatás történt. Nyugatmagyarország. A párisi nagy­követig« konferencia újabb jegyzéket jut- tatot^P^párisi magyar követhez a nyugati vármegyék átengedése tárgyában. A nagy­követségi tanács felszólítja a magyar kor­mányt, hogy haladéktalanul Ürítse ki mind a két zónát. A magyar kormány halandó a kiürítést folytatni, tekintettel azonban ezen a terü­letén uralkodó nehéz helyzetre, az átadás­nak egy újabb módját kívánj kidolgoztatni. . A gilvánfai tizenhárom. Gilvánfa, ba­ranyai kisközség emléket állított a falu ti­zenhárom hősi halottjának és az emlék­művet Kisasszony napján leplezték le. Az ;____________________________ ünnepen megjelent Soós Károly altábor­nagy is, aki vendégül magával vitte New­ton lordot, az angol felsőház tagját. A ven­dégeket nagy lelkesedéssel fogadták. Soós altábornagy hosszabb beszédben a kor­mányzót dicsőítette és a magyar nemzeti, keresztény irány követésére buzdította a polgárokat. Fölszólalt Newton lord is, aki szerencsésnek mondta magát, mert részt * vehet ezen az ünnepen, amelyen a magyar hősök emlékezetének áldoznak. A lordot beszéde után a falu népe vállára kapta és a magasba emelte. Fölmondták a hadikölcsön lombard- tartozásokat. Az Osztrák-Magyar Bankban az antant által odaküldött fölszámolók pa­rancsolnak. Ezek meghagyásából a bank most a nála lombardirozott hadikölcsönök tulajdonosainak levelet irt, fizessék vissza teljes összegükben a folyósított lombard- kölcsön összegét. Ez a felszólítás a legna­gyobb zavarba hozza a lombardirozott hadikölcsönök tulajdonosait, akik nem annyira számításból mentek bele az ügy­letbe, mint inkább erős szuggesztió hatása alatt és azért, hogy segítségére siessenek a megszorult államnak. Az emberek olva- satlanul írták alá az eléjük tett sűrűn tele­nyomott lombardnyilatkozatokat, sokszor utolsó garasukat hadikölcsönbe fektetve és a tetszetősen kifejtett lombardirozás mű­veletéhez folyamodva a végből, hogy többet jegyezhessenek, mint a mennyi készpénzzel rendelkeztek. A lombard-tartózas komoly visszakövetelése, illetőleg ennek érvénye­sítése, végzetes csapást mérne igen sok kötvénytulajdonosra, általános nemzetgaz­dasági szempontból pedig különösen sú­lyosan esnék latba a mostani pénzszükség idején. A kérdés elintézése feltétlenül az új Magyar Jegyintézetre vár, mely, bár mil- liárdokról van szó, ha egy kissé elkésve is, bizonyára meg fogja tenni kötelességét. Újabb kommunista összeesküvés. Még nincs két hete, hogy Budapesten a Gólya-utca 31. számú házában leleplezett kommunista összeesküvésről olvastunk s most már újabb kommunista összeeskü­vés történt. Ézuttal csupa fiatal munkás, vagy mint a kommunisták mondják, ifjú­munkás volt az összeesküvő. A rendőrség bizalmas utón arról értesült, hogy Rákos- szentmihályon, a Kinizsi-utca 8. szám alatt az összeesküvők gyakori gyűléseket tarta­nak, ahol kommunista eszméket fejteget­nek. A detektívek kimentek a jelzett helyre, ahol a gyűlés végeztével a távozókat, szám­szerűt tizennyolcat, letartóztatták. A le­tartóztatottak között van Demény Pál ma­gánhivatalnok, az összeesküvők vezetője, Nagy Rezső vasöntősegéd és Siska Teréz gépirónő, akik megváltották, hogy az össze­esküvésnek célja a jelenlegi rendszer meg­változtatása és a proletárdiktatúra kikiál­tása volt. Az összeesküvést Landler Jenő volt népbiztos irányította Bécsből. A kivitel újabb korlátozása. A föld- mívelésügyí miniszter engedelemhez kö­tötte a hagymának, foghagymának, friss káposztának és egyéb friss főzelékeknek, valamint mindennemű elkészített főzelék­félének kivitelét Engedelemhez kötötte to­vábbá a miniszter a Natéténvben létesített nyilt és export sertésvásárróí belföldi szár­mazású kövér sertésnek, valamint belföldi sertésből származó zsírnak vámkülföldre való kötelét is. A miniszter egyidejűén közhírré teszi, hogy búzára, rozsra, árpára, zabra, tengerire, babra, borsóra, burgo­nyára, friss és elkészített zöldségfélére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom