Harangszó, 1921
1921-08-28 / 35. szám
1921. augusztus 28. HARANQSZO. 277. Ausztriával a diplomáciai viszonyt. A szövetség kimondotta, hogy ezt a lépést a legcélravezetőbbnek tartja és mindent el fog követni, hogy a magyar kormányt rábírja ennek a diplomáciai szakításnak a megtételére. Soós altábornagy a munkásokról. Soós tábornok ktilönkihallgatáson fogadta a baranyai bevonulás előtt a Népszava kiküldött tudósítóját és örömének adott kifejezést, hogy a Népszava figyelemmel kiséri a bevonulást. — Súlyt vetettem arra — mondotta a tábornok — hogy a munkásság közvetetlen forrásból is arról győződjék meg, fíogy célom a rend helyreállítása, a munka zavartalan fölvétele és a lelkek megnyugtatása. A lefolyt eseményeket teljesen meg nem történtekké tenni nem lehet. Én az igazságszolgáltatás menetére befolyási gyakorolni nem fogok. A munkásság széles rétegeivel szemben a teljes kiengesztelödés szellemét viszem magammal. Ha azonban valaki a rendet és nyugalmat meg merné zavarni, érezni fogja erős kezemet. Nagj súlyt vetek arra, hogy a lelkek minél előbb megnyugodjanak és hogy a munka azonnal meginduljon. A szervezkedési szabadságot illetően a törvényben biztosított és nemzeti alapon álló szervezkedés elé akadályt gördíteni nem fogunk. Gondoskodni kívánok munkásjóléti intézményekről és arról, hogy a munkásság ellátása akadályokba ne ütközzék. Már intézkedtem, hogy pártatlan munkásjóléti komité alakuljon, amelyben a munkásság is képviseletet kap. Ez a bizottság lesz a közvetítő szerv a munkásság és a főparancsnokság között. Ismétlem, a legnagyobb súlyt a megértésre és a lelkek megnyugtatására vetem. A szurony és az igazság. A prága* szenátus egyik legutóbbi ülésén Dula Máté» az ismert pánszláv agitátor, interpellációt intézett Benes külügyminiszterhez és hevesen megtámadta Dvorcsák Győző magyar nemzetgyűlési képviselőt. Benes külügyminiszter is jónak látta, hogy elítélően nyilatkozzék Dvorcsák működéséről. Dvorcsák Győző nemzetgyűlési képviselő most a Magyar Távirati Iroda útján nyilatkozatot tesz közzé, amely a többi közt ezt mondja: „Benes szuronyokra támaszkodik, én az igazságra. A szuronyok uralma nmlékony, az igazságé örök. Hogy melyikünk bukik el a harcban, nyilvánvaló. Benes idegessége biztató jel arra, hogy a harc vége felé közeledik. Elvégre a világháború is csak idegek dolga volt.“ Péter szerb király meghalt. Halálával egy darab történelem zárul le. 1844 július 11-én született Belgrádban. Atyja Karagyor- gyevics Sándor szerb fejedelem, miután 1859-ben formálisan lemondott trónjáról és helyét az öreg Obrenovics Milos foglalta el, részint Pesten, részint oláhországi birtokain élt. Péter herceg, atyja lemondása után szintén elhagyta Szerbiát és Ausztriában, majd Franciaországban nevelkedett. 1883- ban megházasodott, Nikita montenegrói királynak Zorka nevű leányát vette feleségül. Felesége azonban csakhamar meghalt és azóta Péter herceg, mint magánember élt Genfben, anélkül, hogy bármiféle politikai szerepet játszott volna. 1903 június 10-röl 11-re virradó éjszakán Sándor királyt is meggyilkolták Belgrádban és az összeesküvők azonnal kikiáltották Pétert királyivá. A szkupstina a szenátussal együtt június 15-én egyhangúan megválasztotta Pétert. Az országgyűlésnek és a hadseregnek küldöttsége hozta diadalmenetben haza Péter királyt Géniből és június 24-én hazájától való 45 évi távoliét után lépett ismét Szerbia földjére. 1904 szeptember 21-én Belgrádban ünnepiesen megkoronázták és azóta uralkodott a legújabb időkig. A nagy háború legutóbbi éveiben már betegeskedni kezdett és a kormányzati teendőket másodszülött fia, Sándor herceg trónörökös vette át, mint régens. (Péter király elsőszülött fia, György herceg ugyanis bátyja javára a trónra való minden igényéről lemondott) Európának és Szerbiának legszomorubb és legvéreseb korszakába íródott be milliók vérével Péter király neve. A történelem van hivatva uralkodók fölött bírálatot mondani. A Karagyorgyevics dinasztia megalapítója, Pelrovics György marhakereskedő volt. Százhúsz esztendő telt el azóta s a kis Szerbiából az összetákolt délszláv állam lett Ennek tulajdonképpeni megalapozója Péter király volt. A jövő fogja eldönteni, hogy ez a nagyság és e hatalom mennyire volt megalapozva ?. . . EGYHÁZI ÉLET. A soproni theol. akadémia az 1921/22. tanévben további intézkedésig Kőszegen folytatja működését. Az akadémiába való felvételre f. évi szeptember hó 10-ig az igazgatóságnál Írásban kell jelentkezni. Cím : Stráner Vilmos, theol. akadémiai igazgató, e. i. sz. Gyékényes, Somogy megye, Evangélikus lelkészlak. A jelentkezőket az igazgatóság megfelelő időben értesíti az előadások kezdetének időpontjáról. A hallgatók elszállásolása körül az igazgatóság segédkezet nyújt. A közélelmezésről gondoskodás történ ik. Templom-ünnep. A szombathelyi evangélikusok és reformátusok vasárnap ünnepelték a templom fennállásának 25 éves évfordulóját. Kapi Béla püspök megható szavakban emlékezett meg ez alkalommal a templomot építő, már sírjaikban porla- dozó s a még élő, áldozatkész hívekről. Különösen hálatelt szívvel áldozott Kiss János volt szombathelyi lelkész emlékének. Nyugalomba-vonulás. Matemy Lajos tiszavidéki fóesperes, egyetemes számvivő, egyházkerületi gyámintézeti elnök és sok más egyházi tisztség viselője, debreceni lelkész, f. évi esperességi közgyűlésen fö- esperesi állásáról, aug. 1-én lelkészi állásáról is lemondott. Nyugalomba vonulásában keresztyéni békességet és egészséget adjon a minden áldások Istene. Segédlelkész-áthelyezések. Kapi Béla püspök egyházi érdekből a következő segédlelkészeket helyezte át: Kovács István vadosfai segédlelkészt Rábaszentandrásra helyettes-lelkészül, Pál Béla szombathelyi segédlelkészt Vadosfára, Balogh Ernő segédlelkészt Szombathelyre, Novák Rezső kővágóőrsi segédlelkészt Meszlenbe, Brenner Ede városszalónaki segédlelkészt so- mogyvámos-hácsi leányegyházba küldötte ki helyettes-lelkészi minőségben és megbízta őt ezen leányegyházaknak és a hozzájuk tartozó fiókegyházaknak anyaegyházzá szervezésével. A soproni ev. líceum, főgimnázium és tanítóképzőintézet hazánk nyugati részeinek elcsatolásával nem folytathatja tovább működését ősi helyén : Sopron városában. Kapi Béla püspök ideiglenes elhelyezésük tárgyában beható tárgyalásokat folytatott azon városokkal, melyekben az intézetek tovább folytathatnák munkájukat. Ezen tárgyalások eredményeképen egyházkerületünk soproni főgimnáziuma Győrben kezdi meg az új tanévet, melyre a beiratások szept. hó első napjaiban tartatnak meg. A tanítás előreláthatólag szeptember hó közepén szintén megkezdődik. Adomány. Kerécz Ferenc budafoki presbyter, akinek nemes lélekre valló hagyományairól csak nemrégiben emlékeztünk meg, a kelenföldi ifjúsági énekkarnak 500 K-t ajándékozott. Új egyházi tisztviselők. A tokaji ev. egyházközség f. év júliusában tartotta tisztújító közgyűlését. Rotfuchs Ev. Jánost, aki 17 éven át, sok küzdelem közepette vezette az egyházközség ügyeit — tiszteletbeli felügyelőnek választotta meg. Felügyelő lett dr. Honéczy Géza ügyvéd, másodfelügyelő Bőhm Gusztáv gyógyszertár tulajdonos, ügyész idb. Bolner Károly ügyvéd, gondnok Frits Gyula, tekintélyes iparos, pénztáros Boros Béla adófelügyelő, jegyző ifj. Bolner Károly irodatiszt. Ugyanekkor alakult meg az új presbyterium is. A szórványok gondozására Tolcsván Greyner János szőlőbirtokost, Erdőbényén Spisák Gyula főerdészt, Tarczalon Lazáry Kálmán szőlőbirtokost gondnokoknak választották meg. Az új tisztviselőket mindennemű munkájukban egyházszeretet vezesse, és a gyülekezeti élet felvirágzása kisérje 1 Alapítvány. Hybján Gusztáv utászszázados Levente fia születése alkalmából 5000 K alapítványt tett a tokaji ev. egyházban azzal a kifejezett céllal, hogy annak kamatai jóerkölcsü ev. tanuló gyermekek részére adassék ki. Lelkész-helyettesités. A inaglódi (Pest megye) ev. egyház ügyeit, Simkó Gyula lelkész elhalálozása folytán a szomszédos rákoskeresztúri lelkész, Noszkó István látja el. Emléktábla leleplezés. A kővágóőrsi evang. egyházközség július 31-iki istentiszteletén hálás kegyelettel áldozott elesett hősei dicső emlékének. A hazafias jellegű ünnepélyt Novák Elek helybeli lelkész mély áhítatot keltő alkalmi oltári imája vezette be s egy gyülekezeti közének el- zengése után Novák Rezső segédlelkész méltatta emlékbeszédében a magyar nemzet tragikus világtörténelmi hivatását s a világháborúban hősi halált halt vértanuk áldozatos halálát. Bándy Géza gyülekezeti kántortanító orgonajátékkal kisért szóló éneke következett ezután, melyben megindító érzéssel fejezte ki a „Magyar Hiszekegy“ hitvallásszerű fohászát. Novák Elek lelkét megható szavakkal ecsetelte a gyülekezet 16 hősi halottjának rövid élettörténetét s közben lehullott a lepel a művészi kivitelű márványtábláról, mely — úgymond — örök időkre fogja hirdetni az elesettek hősiességét, az élők kegyeletét s intést, buzdítást, vigaszt nyújt azoknak, kik Istennél keresik fájdalmukra az orvoslást A
