Harangszó, 1921
1921-08-14 / 33. szám
Nincs fölemelőbb érzés az orvosra annál, ha valamely család jó és balsorsában ragaszkodik hozzá és tanácsot kér tőle, ha egvszer-másszor nem sikerül is diadalmaskodnia. Ez a szilárd bizalom igen meghálálja magát, a beteg tudja, hogy az orvos mindent elkövet megmentése érdekében, az orvos meg tudja, hogy a beteg bízik benne s ha esetleg kételyei vannak, könnyebben ajánl tanácskozást, évek folyamán alaposan megismerheti a család minden tagját s azok is őszintébbek hozzá, mint az ismeretlen orvoshoz. Tapasztalatokat gyűjteni is csak úgy lehet, ha az orvos végig észlelheti a beteget betegsége első megnyilvánulásától a gyógyulásig, esetleg az elháríthatatlan katasztrófáig. Csakis így lesz igazzá az a közmondás, az a jó orvos, aki 3 temetőt megtöltött. Dr. (Vége.) 1921. augusztus 14 Dicsőségünk. Dicsőségünk valamikor régen Fönt ragyogott déli magos égen. Ránk se tudtak tekinteni, Vakító volt sugarunk! — Most? — Most bágyadt, fényevesztett Éjre hajló nap vagyunk! Apróságok az életből és a történetből. Közli: Kiss Samu. A 17. században Amsterdam polgármesterének a város nagyjai tiszteletére adott bankettjén igen érdekes és változatos menüt szolgáltak föl. Az első fogást, amely parasztos, egyszerű ételekből állott, cseréptálakon hozták. »Lássátok barátaim, ilyen volt a városunk kezdetben«, — szólt a polgármester. A második fogás már jobb ételekből cin-tálakon került az asztalra »Íme, a városunk, mikor jólétben él», — mondá a házigazda. A harmadik fogást ezüst-tálakon fölszolgált finom ételek képezték; mire a megjegyzés ez volt: »így legyen és így maradjon». De mikor aztán a negyedik fogás következett: mindenféle édes csemege, nyalánkságok arany-tálakban, művészi porcelánedényekben, majd finom külföldi borok metszett kristály-üvegekben, a polgármester így szólt: »Barátaim, így fog a városunk tönkre menni«. Adatait a Haragszó terjesztésére! fURANdSZO Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. A bibliaolvasás eredménytelenségének okai. Aug. 15. János 12.48. A gazda minden elvetett magból vár termést, Isten is vár termést minden igéből, melyet hirdettet nekünk. Isten igéje nem röpke fecsegés, hanem komoly kijelentés, melyet Isten számon tart és számon kér. Eredménytelen, életemben meg nem tartott bibliaolvasásaim vádlpkként fognak egykor kárhoztatni engem. Aug. 16. Lukács 8.12. A bibliaolvasás eredménytelenségének egyik főoka a Sátán, aki mindig ott settenkedik mellettem, mikor bibliát olvasok, hogy elszórja figyelmemet, vagy valami más mesterkedéssel, értelmünk gőgjének felébresztésével, emberek fölényes, gúnyos kijelentéseivel kikapja a magot szívemből. Vigyázzunk és imádkozzunk! Aug. 17. Lukács 8.13. Ha minden jó szándék, szent neki buzdúlás, erős fogadkozás, ami valamikor az ige nyomán felébredt a lelkekben, valóra vált volna az életben, hol lenne ma már a keresztyénség és milyen fenséges magaslatokon járna ma már az én keresztyén életem is, ha minden örömmel fogadott ige gyümölcsöt termett s minden elhatározásom megvalósult volna! Ki kell tartanom elhatározásaim mellett! A kisértés csak erőpróba! Aug. 18. Lukács 8.14. Igaz, hogy segíts magadon, Isten is megsegít, Isten gondviselése nem lehet a tétlenség párnája, de az is igaz, hogy sok bibliaolvasás eredményét fojtották már meg az „élet gondjai.“ Aggodalmakkal még senki sem jutott előbbre. Minden gondomat Öreá vetem. Aug. 19. Lukács 8.14. A pénznek, a gaftlagságnak óriási csábító ereje van. Megalkuvásra bírja az embert, hogy ne vegye következetes komolysággal az igét. A meggazdagodás vágya és a termékeny bibliaolvasás kizárja egymást. Könnyebb a tevének álbújni a tű fokán, mint ezt a kettőt összeegyeztetni. Aug. 20. Lukács 8.14. Éva is hallotta Isten igéjét, eszében is tartotta, de a tiltott gyümölcs oly édesen mosolygott rá s a kísértő úgy leszerelte minden ellenmondását, hogy megtette a bűnt. A bűnt oly kívánatossá tudja tenni a kísértő, hogy hiába juttatja eszünkbe a Lélek a tiltó igét, hiába imádkozunk erőért, nincs foganatja; emlékezésünk és imánk erőtelen, mert magunk is lelkünk mélyén jobban szeretnök a bűnt, mint annak legyőzését. Aug. 21. Lukács 8.10. Némely bibliaolvasást maga az Isten tesz eredménytelenné. Nem engedi, hogy gaümölcsöt teremjen. Az emberek azt hiszik, hogy mindig rendelkezésükre áll az Isten igéje, pedig az Isten hosszútűrésének is van vége. Addig kell hallgatnom és megtartanom az igét, míg Isten kijelenti magát nekem. Léhner György ácsmester Győr, Vásárhelyi Pál utca 12. 261. MAGYAR GAZDA. Augusztusban fölállítják a mezőgazdasági kamarákat. Az 1920. évi XVIII. törvénycikk tudvalévőén a mezőgazdasági érdekképviseletek megszervezését rendeli el. Ez a szervezés úgy történt, hogy képviselve van benne a község, amelynek érdekképviseletei a kerületek, a vármegyék s a kamarákon keresztül szerves összefüggésben lesznek az országos kamarával, melynek székhelye Budapest és amely közvetetlen érintkezést tart fönn a kormánnyal és a törvényhozással. A községi, járási és vármegyei gazdasági érdekképviseletek megválasztása nagyjában a . múlt hónap elején befejeződött és valószínűen augusztus közepére a vármegyei érdekeltségek az egész ország területén megkezdhetik működésüket. Éppen erre való tekintettel a földművelésügyi minisztérium most küldötte ki az utasítást az egyes vármegyei érdekeltségeknek, hogy a minisztérium által megállapított számarányban válasszák meg kamarai delegáltjaikat. A választások valószínűen e hónap végére befejeződnek, amikor is a földmivelésügyi minisztérium megállapítja az egyes kamarai székhelyeket. A kamarai székhelyek száma és az egyes városokba való elhelyezése dolgában még nincs döntés, mert ennek meghatározását a választások befolyásolják ; valószínű, hogy az egy körletbe tartozó vármegyék delegáltjainak előterjesztése alapján állapítja meg a földmivelésügyi miniszter a kamarai székhelyet. A kamarák megalakítása már a legközelebbi napokban magkezdődik és rövidesen a Budapesten megszervezendő Országos Gazdasági Kamara felállítására is sor kerül. Az erdők védelme. A földmivelésügyi miniszter utasította az erdőfelügyelőségeket, kísérjék figyelemmel az erdőeladásokat, mert tudomása szerint sok esetben nagy erdők máról-holnapra gazdát cserélnek. Erdők földarabolva is csak a földmivelésügyi miniszter engedelmével és általa jóváhagyott tervek szerint adhatók el. Erdőt irtani szintén csak a földmivelésügyi miniszter engedelmével szabad. Hangsúlyozza a miniszter, hogy minden erdőt törzskönyvbe kell venni, mert az utóbbi időben megtörtént, hogy jelentékeny kiterjedésű erdőket, melyek véderő- jellegüek, vagy a melyek vízmosások t
