Harangszó, 1921

1921-08-07 / 32. szám

1921. augusstus 7.

I Bolond Istók orvosai.

A ferrarai herceg egyszer azt kér- i dezte bárdijaitól, melyik mesterséghez értenek a legtöbben. Az egyik azt mondta a borbélysághoz, a másik azt hogy a clpöcsináláshoz, mindenik mást mondott, de az igazat az udvari í bolond találta el, az ugyanis azt mondta: a legtöbben a gyógyításhoz értenek. Fogadást is ajánlott, hogy 24 óra alatt bebizonyítja, hogy a gyógyításhoz mindenki ért. Száz aranyba fogadtak.

Másnap egy nagy kendővel bekötötte a fejét, mint akinek a foga fáj s elindult a palotába. A háza kapujában találkozik egy ismerősével:

»Mi bajod Istók?«

»Jaj, iszonyúan fáj a fogam.«

»Kedves Barátom, én ösmerem ennek a legjobb orvosságát, tégy rá koromcsöppöt.«

Istók elővette a noteszét, úgy tett, mintha a receptet Írná, de csak a barátja nevét írta föl. Az egész utón valahány ismerősével találkozott, mind ajánlott neki valami jót, bement a gyógyszertárakba, mind más és más orvosságot adott. A palota udvarán a lovászok, a testőrök mind tudtak valami kitűnőt a fogfájásról.

Aztán fölment az udvari bolond a herceghez. A herceg már előre így szólt hozzá:

>No kedves Istók, mi bajod?«

»Pelség, rettentő fogfájásom van, majd megőrjít.«

»No akkor mindjárt segítek is rajtad — szólt a herceg — még ha egészen rossz is_a fogad.«

De a bolond nem várta meg, hogyan fog rajta segíteni a herceg, hanem levette a kendőt a fejéről s nagyot nevetve mondta:

»Hát Fölséged is orvos? Itt a noteszemben fölírtam még 200 ember nevét, aki mind meg akarta gyógyítani a fájó fogamat.»

Hogyis mondják csak ? Egy bolond százat csinál. Talán Budapest valamennyi Qrvosának sincs annyi betegje, mint a budai javasasszonynak. Egy sintérről hallottam, akihez egész Dunántúlról tódultak a betegek. Rába- patonán van egy tudós, akhoz békeidőn még Párisból, Erdélyből is jöttek betegek. Az élet szép, minden beteg meg akar gyógyulni bármi áron.

Hogyan is támad a hírnév?

Megbetegszik valaki hastífuszban. Elhívják a legközelebbi orvost. Az kúrálja mondjuk 1 hétig, akkor ajánlanak a betegnek másik orvost. Az is

HARANOSZO.

vesződik vele 1 hétig, így végigpróbálják a közeli orvosokat. Mikor már vagy 18 napig beteg, akkor ajánl valaki egy fiatal orvost. Az jön, rendel valamit s Ígéri, hegy három nap múlva jobban lesz a beteg. S valóban jobban is lesz. Nosza több sem kell a betegeknek. Legközelebb már mind az új orvossal akarja gyógyittatni magát, hiszen az meggyógyította a Varga Mihályt, akin 5 orvos nem birt segíteni, mind lemondtak róla. Az már aztán nem igaz, hogy az a beteg a 21-ik napra mindenképen jobban lett volna.

Megbetegszik valaki tüdőgyulladásban. Beteg 9 napig. Akkorra várta az orvosa a baj jobbrafordulását. A beteg végre javul. Nosza el kell hívni azt a tudákos orvost. Az jön, rendel valamit, Ígéri, hogy 2—3 nap alatt jobban lesz a beteg s íme csodák- csodája a 13-ik napra jobban is lesz. Az már aztán nem igaz, hogy amúgy is jobban lett volna. Azt már elfelejtették, hogy a másik orvosnak is volt olyan betegje, akin a 13-ik napon fordult jobbra a súlyos tüdőgyulladás, tizednapra javult meg az orbáncos betegje, 1—2—3 hónapra az ischiá- sos betegje.

Mi a betegség ? A betegség a szervezet küzdelme a bajt okozóval. Legtöbbször a szervezet győzedelmeskedik, sokszor hosszas küzködés után. Ha aztán a szervezet éppen akkor győz a betegségen, mikor a vittnyédi tudóstól kért a beteg tanácsot, no az szentül meg lesz győződve, hogy az gyógyította meg s minden betegnek ajánlani fogja.

így lesz valaki csodadoktorrá. Persze csak egy időre. Az emberek hamar észreveszik, hogy az is csak ember, hogy az ő betegei se gyógyulnak meg azonnal, mihelyt az orvosságból bevesznek, sok meg is hal közülük. Egyszeresek jön egy másik s abból csinálnak csodadoktort. A régit megunják, mint ahogy megunták a szűk szoknyát meg a nagy kalapot. Minden csoda csak 3 napig tart, mindenki csak 3 évig lehet egy vidéken csodadoktor. Az emberek szeretik a változatosságot.

Sajnos, a mi korunkban, a mi nemzedékünkben éppen a hit kevés. A régiek hittek Istenben és ez a hitük elég volt ahhoz, hogy meggyógyuljanak. A régiek hittek az orvosok tudományában s azoknak az orvosoknak nem volt szükségük mindenféle bonyolódott vizsgáló módszerekre, ezelőtt 150 évvel még egy orvosnak

253.

sem jutott eszébe a beteg mellét, hátát, hasát, fejét kikopogtatni, hallgatni, a betegnek eszébe se jutott azt kívánni, hogy belsejét kitárják s benne mint nyitott könyvben olvassanak, ahogy most a Röntgen-sugarakról hiszik, hogy mindent lehet látni velük, ' volt idő mikor az orvos csak a beteg vizeletét nézte meg s az elég volt ahhoz, hogy a beteg megnyugodjék és nyugodtan várja bajának jobbrafordulását. És íme akkor is gyógyultak meg betegek. Meggyógyultak mert hittek. A betegek meggyógyultak Isten segítségével, Istenben való hitük által a kolerából, a pestisből, a hastifusz- ból, a himlőből s más borzasztó nyavalyából. Aki meghalt, Isten vette magához.

A mai beteg? Nem hisz az semmit. Különösen azt nem hiszi, hogy az ismerős orvosa meg tudja gyógyítani. A falusi orvos pláne nem tud semmit. Hiszen ha tudna valamit, akkor nem menne falura, mondják a városi orvosok. (Persze nem mind mondja ezt) A falusi beteg hogyan is hinne, hiszen alighogy megbetegszik odacsődül a falu minden asszo- nya, egyik ezt javasolja, a másik azt, csak a helybeli orvost nem. Annál még a gyógyszerész is többet tud. Még kevesebben várják attól az orvostól a gyógyulásukat, ha a füle is hibázik, ha nem hall olyan jól, mint a szomszédja. Azt nem gondolják meg, hogy a tüdőgyulladást, mell- hártyagyulladást, a szív betegségeit stb. ösmerték már régen azelőtt, mielőtt még a kopogtatást, a hallgatózást a mellkason divatba hozták volna, szóval hogy tüdőgyulladást és egyéb mellkasi betegségeket föl lehet ösmerni a mell kopogtatása és hallgatása nélkül is, ha meg az orvos kopogtat az ujja megérzi a változást, ha a fülét a beteg mellére teszi meghallja a szörtyögést anélkül, hogy éles volna a hallása, mint a szomszédjáé. Van olyan tüdőgyulladás, amit a jófülü orvos nem bir felösmerni, ha nem ösmerl a látható jeleit, a csecsemők hurutos tüdőlobja ez.

Ne legyetek kicsinyhitüek atyámfiái. Az az orvos, aki falura megy nektek hoz áldozatot. Nem az ő tudománya kevés, ha nem tud rajtatok segíteni, hanem a ti hitetek. Tanult ő eleget, tapasztalt is elég sokat, hiszen már megtöltött 3 temetőt, ideje is elég van arra, hogy betegein töprenkedjék s magát továbbképezze. Higyjétek, hogy aeki legjobban fáj, ha nem sikerül minden beteget azon-