Harangszó, 1921
1921-07-17 / 29. szám
' ; ....................... ....■; 22 8 HARANGSZÖ 1921. július 17. Szabadság, Testvériség, Egyenlőség. Irta: Gyurátz Ferenc. II. A testvériség elve is Jézus szent tanában gyökeredzik. A pógányok vallása polytbeismu- son — sok istenben val<5 hiten — alapult. A régi etrusk, római népnél minden családnak meg voltak a saját házi istenei s akik a házi isteni tiszteleten az elődöktől örökölt szertartással részt vehettek: azok ismerték el egymást összetartozóknak. Az államnak is voltak védő istenei, istennői s az ezeknek szentelt ünnepeken részt vevők, a nekik áldozatot hozók ismerték el egymásban a nemzetnek — mint egy nagy családnak tagjait. Mindenik nép azt hitte, hogy az ő istenei, akiket áldozataival jóakarókká tesz: csak őt szeretik, a többi népeknek ellenségei. A görög és a római polgárok a más nemzethez tartozó embert nem tekintették velük egyenjogú testvérnek, hanem bizonyos elnézéssel barbárnak nevezték. Amíg a népek világnézete megengedte, hogy az erősebb rabszolgájává tehette a gyöngébbet, míg közérdekű intézménynek tekintették a rabszolgatartást, addig a testvériség elve mindenütt csak szükebb körökben talált elismerésre. A yallás mondotta ki először és hirdette folyton a testvériséget. Már az ószövetségben így int Malakiás próféta részvétre mások iránt: >Nem egy Atyánk ^van-e mindnyájunknak, nem egy Isten teremtett-e bennünket? Miért csalja meg hát kiki az ő felebarátját ? (1. r. 10. v.) Az újszövetség félreért- hetlenül tanítja az összes embereknek testvérekkép összetartozását. Megváltónk a mindenek Urához és Atyjához vezet minden embert, midőn így tanít imádkozni: >Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben...« Pál apostol nyíltan himondja Athénben a görögök előtt, hogy Isten >az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette...« ö hangoztatja ezen örök igazságot : >Egy az Isten és mindeneknek Atyja, ki mindenek felett van és mindenek által és mindnyájatokban«. (Efez. 4. r. 6. v.) Abból, hogy az Isten mindeneknek Atyja: félreérthetlenül következik, hogy az emberek mindnyájan testvérek. A testvérszeretetet hirdető keresz- tyénség minden üldöztetés dacára is folyton emelkedett és háromszázévi türelem, szenvedés után győzött. A testvériség elvét nem sikerült azonnal mindennütt elismertetnie, ebben hosz- szú ideig hátráltatta a keresztyén hitre tért népeknek még a pogányságból magukkal hozott több megrögzött szokása, a szilaj büszkeség, a nyers erő túlbecsülése, a harc- és zsákmány- szomj. De nem szűnt meg csüggedet- len hirdetni a nagy elvet. Jézus szavaira és példájára emlékeztetéssel ébresztette a nemesb érzelmeket, tanított az emberi méltóságnak s ezzel a testvérnek is mindenkiben elismerésére. Az evangéliom szelleme mindjobban áthatotta a keresztyén népek gondolkozását. Ennek eredménye lett a keresztyénség hatáskörébe* a rabszolgaság megszüntetése, a törvény előtti egyenlőség kimondása, a jognak és kötelességnek összekapcsolása. így terjed tovább az egymástól távol eső nemzetek között is a testvéri össze7 tartozás tudata, a jóltevő részvét is folyton gyöngíté a társadalom osztályai között fenállolt kasztszerü elválasztó korlátokat. Mindenki előtt megnyitotta az utat, amelyen tehetségével, szorgalmával előbbre haladhat, szép hatáskört, kedvező helyzetet vívhat ki magának. A nemzetek között az önzés, irigység még fel-felidézik a háborút, melyet vérfürdő, pusztulás kisér, de még ott is, még a harctéren is megnyilatkozik a testvériség tudata. Aki sebesülten elejti fegyverét: a győztes fél már nem ellenségnek tekinti, hanem mint testvér felé nyújt támogató kezet. A sebesültek kórházában együtt vannak, akik egymás ellen küzdöttek s az ápoló szeretet nem kérdi, melyik volt jó barát, melyik ellenség. A szenvedőkben csak testvéreket lát és ugyanazon részvéttel törekszik őket a fájdalom gyötrelmeitől megszabadítani. Ha egy népet ért nagy elemi csapásról, hadvésszülte nyomorról terjed el a hír távoleső országokban is: a lakosok könyörülettől indítva hoznak áldozatot vésztől sújtott embertársaik felsegítésére. Ennek bizonyságát látjuk ma is. Midőn a világháború s az ellenséges megszállás következménye- kép hazánk a pusztulás, Ínség tanyája lett s fővárosát is az Ínség borzalmai fenyegették: az országos baj hire a távolban is felkeltette a részvétet. Amerikaiak, hollandok, svédek, norvégek küldenek szeretetadományt, élelmiszert, ruhaneműt az ínség enyhítésére. A holland, svéd, angol, sveizi társadalom sok szegény magyar gyermeket is fogadott magához üdülésre. Az emberszeretet uralmának emelkedése előtt az evangéliomnak lelke egyengeti az utat. (Folyt, köv.) Fohász. Jóságos Isten! Mi Erős Várunk! Hozzád száll gyarló, esdő fohászunk. Könyöriigve kér meggyötört Hazánk: Oh légy kegyelmes, hallgasd meg imánk! Atyánk! Rettentő súlyos a vétkünk, Feledtük Krisztust, fiad, vezérünk. Hamis próféták utjain jártunk, ősi hitünktől szinte elváltunk. Ne ítélj, Urunk, bűneink szerint 1 Tévelgő népfed ismét Rád tekint. Megbántuk Vétkünk, óh irgalmazz hát! Szánd meg nagy Isten e szegény hazát! Fordítsd el rólunk vessződet, kérünk, Eléggé megvert, büntetett vétkünk. Lásd meg erőtlen gyönge voltunkat S ne bántsd miattunk magzatainkat. Porba hullva kér vezeklők serege: Tekints le Atyánk megtért népedre. Vedd le vállunkról bűneink terhét S mutasd meg végre ígéret földjét! Lengyel Bertalan. A felpécziek segélykiáltása. Nagytiszteletü Lelkész Ür! Tekintetes Tanító Úri Nagyérdemű Gyülekezet I Üszkös romok közül küldjük szét segélyért kiáltó jajszavunkat abban a reményben, hogy az evangélikus híveink körében részvevő lelkekre, könyörülő szívekre talál. Felpécz (Győr m.) község június hó 23-án orkánszerű szélviharban rettenetes tűzvész martalékává lett. 109 ház égett le teljesen és közel 150 evangélikus család lett néhány óra leforgása alatt hajléktalanná. A tüz- károsultak 90%-a szegény munkás ember, akik közül a legtöbbnek nem maradt egyebe a rajta levő ruhájánál. Ezeket a szerencsétlen híveinket evangélikus társadalmunknak tőle telhetőig segélyezni krisztusi kötelessége. Tisztelettel kérjük a Nagyérdemű Gyülekezet Vezetőségét, tegye magáévá ügyünket és szíveskedjék megindítani a gyűjtést a felpéczi tüzkáro- sultak érdekében. A begyült adományodnak s a jelen gyüjtőívnek a felpéczi ág. hitv. evang. lelkészi hivatal címére való megküldését lehetőleg még július hó folyamán kérjük. Az összeget a „Harangszó“-ban 'nyugtázzuk. Az áldozatkész adakozókra Isten
