Harangszó, 1921

1921-07-10 / 28. szám

220 ' HARANŰSZÖ 1921. július 10 S úgy rótta másra kemény igáját, Hogy akik hordták, visszakivánják. — Nem volt ez oly rósz, csak elgyalázták; Nem szívelhették nagy árvaságát. Ágról szakadt volt, elhagyottan állt, Ezért szántak rá pusztulást, halált! * Gyertek, vegyük föl! Ne késsék senki! Végzetes bűn volt élve letenni. Sírját örökké rázza, dobálja, Ha kitör, útját nincs aki állja. Vulkántorok lesz szétdobott sírja S az eget, földet tűzbe borítja . .. — Akarjuk, vagy sem, él ez még ma is; Övé a tegnap, de a holnap is! Kiben bukva is ily erő lüktet S így fenyegethet valamennyünket, Nem halhat az meg! Az élni akar! Hadd keljen hát fel újra a magyar! Szalay Mihály. 1 halott gyermekek könyve. Ártatlan kis halottakról szól a sta­tisztikai hivatal új kiadványa, ez a 113 oldalas nagy könyv. Nem kön­nyes, nem érzelmes, hosszú, fekete számsorok közé temeti el a gyerme­keket és mégis sokat beszélnek ezek a rettenetes számok, s ha kiáltó vád­juk már nem is segít, világos tanul­ságukat el kell fogadnunk. Áz 1901 — 1915. évekről állították össze a gyer­mekhalandóság és gyermekfertőző betegségek statisztikáját, persze nagy mit csinálnak ?! — ugrott fel az özvegy izgatott kíváncsisággal. — Odajöttek... maguknál vannak a muzsikus cigányok. Csicsó őrmes­ter úr hivta oda őket. Aztán... jaj, milyen szép!... Jaj, milyen gyö­nyörű !... — Mi a csoda ?. . . Óh, oh ! miért is nem mentem már előbb haza!... Jöjjön, siessünk, édes galambom ko- mámasszony !... Eszter néni soha világ életében nem tett oly gyors futást, mint ahogy most versenyzett Jancsi gyermekkel. Csizáné messze elmaradt tőlük. Le­galább is tiz perccel később érkezett a nagy esemény színhelyére, a ki­váncsi gyermeksereggel zsúfolt, ci­gányzenétől s nótától zajos, kis zsel­lér udvarra. Pikula a nyitott istállóajtó előtt húzta negyedmagaval a nótát s Csicsó mámoros jókedvvel dalolta: Gál Katica köténye, Körül fodros a széle. Ha az Isten engedi, Csinkó Pista öleli... — Jöjjön csak, édes komámasz- szony I — fogadta Eszter néni boldog fecsegéssel, áradozással Csiza Gergö- né komaasszonyát. — Hallja leiköm Magyarországra vonatkoztatva. Ezen 15 év alatt 208 ezer hét éven aluli gyermek halt meg, minden év halot­tainak fele tehát 7 éven aluli gyer­mek volt, s közülük orvosi kezelés­ben 119,328 részesült. Az orvos se­gítségének igénybevétele szoros össze­függésben van a kultúrával, az orvosi kezelést legkevésbé a szerbek és ro­mánok vették igénybe, legtöbbet a német nemzetiségiek. Legtöbb gyermek a kisbirtokos és kisbérlő családokban van. 1911-től 1913-ig 84,338 kis parasztgyerek hagyta el a siralom völgyét, legna­gyobbrészt, 28,218 esetben, veleszü­letett gyengeség miatt. így sorvad el a nemzet gerince. Ha átnézzük az orvos igénybevételének statisztikáját öt évenkint átlagban, azt látjuk, hogy, sajnos, a tizenöt év alatt sem növe­kedett ez a magyar föld népénél. Legtöbbet ragadott el a kis élők sorából a vörheny. A gümőkór évente átlag 8,137 hét éven aluli gyermeket ölt meg, s ezzel a statisztikával ve­zettünk egész Európában. Sok-sok szomorú szám, de vájjon mit fogunk látni a következő statisztikában ? Nincs semmiféle politikának igazabb tankönyve, mint ez a száraz könyv a halott gyermekekről. komámasszony ?! . . . Úgy-e, ilyen szerencse még nem érte senki lányát a faluban, mint az én szép Katicá­mat ?!... Muzsikaszó s híres, szép legény nótája mellett feji a lelköm a tehenet... Ügy-e, hogy nem tör­tént még ilyen szép dolog ezen a szé­les világon ? !... Bábi néni után az öreg Gergő is bebotorkált a zajos udvarra s Csi- csóra támadt: — Mi lesz itt, öcsém ? Ebül jössz ám ki velem, ha hírbe hozod az én aranyos, kis keresztlányomat! — Mit ? 1... Hírbe hozom az édes, kis Katicámat?!... Feleségül veszem, még ma meg is kérem... A kézfo­gót is megtartjuk még ma. Kend lesz a násznagyom. Úgy-e, édes rózsám?... Katica lángban égő arccal jött ki az istállóból, tejes dézsával kezében. — Hozd csak a tejet, kis Katicám! A bor úgyis szörnyű drága: tejet iszunk a kézfogón... — Jaj! . . . üres a dézsám . . . i üres a dézsám! — tekintett a kis leány ijedten a kezében szorított dé­zsára. — Hol volt az én eszem, hogy nem bele, hanem melléje fejtem a jó tejet ? 1.. . Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Minden kegyelem. Júl. 11. Lukács 13.6—9. Az ember irtó­zik a kegyelemtől. Sokkal büszkébb, sem­hogy igénybe szeretné venni. A keresztyén embernek meg kell törnie ezt a büszkesé­gét. Hozzá kell szoktatnom magamat bű­neim tudata által ahoz, hogy minden ke­gyelem. Hogy élek, az is kegyelem. Isten kegyelmi várása a gyümölcstermésemre. Júl. 12. I. Korinthus 12.4-n. Nincs semmi büszkélkedni valóm a képességeim­mel. A talentumokat szabad kegyelme sze­rint minden érdemünk nélkül osztja Isten úgy és annak, ahogy és akinek akarja. A nagyobb képesség csak nagyobb kötele­zettségeket jelent Júl. 13. 127. Zsoltár 1. Nincs semmi büszkélkedni valóm a munkámban elért eredményeimmel. A munka legnagyobb részét Isten végezte. „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.“ Júl. 14.1. Korinthus 10.13. Nincs semmi büszkélkedni valóm a lelki harcaimban elért eredményeimmel, Isten adta a kísér­tésekből való kimenekedést s ő tisztít meg minden hamisságtól. Amennyi jóság van bennem, az is Isten érdeme. Júl. 15. Lukács 10.20. Nincs semmi büszkélkedni valóm az emberekre gyako­rolt hatásaimmal. Ha engednek beszédem­nek, az azt jelenti, hogy fel van Írva nevem a mennyben, gondol reám Isten s megsegít. Embernek nincs hatalma mást megtéríteni, csak Istennek. Júl. 16. 127. Zsoltár 4. Az emberek olyan természetesnek tartják, hogy gyer­mekük születik. Pedig a gyermek is jutalom, tehát ki nem érdemelhető. Kegyelem. Júl. 17. Efezus 2.8—9. és Róma 6.23. De sok erkölcsi bizakodás él az embe­rekben 1 Azt hiszik, hogy megállhatnak majd életükkel Isten előtt! Nekünk nincs semmi érdemünk, csak kegyelemből éllink úgy e földön, mint azon túl. MAGYAR GAZDA. Országos gyapjuvásár, hortobágyi állatkiállítás. A debreceni országos gyapjuvásárt a földmívelésügyi miniszter képvisele­tében Ferdinándy Bertalan miniszteri tanácsos nyitotta meg. A kereskedelmi miniszter képviseletében a megnyitá­son megjelent Huber Ottó dr. főispán és Hajdú vármegye részéről Szomjas Gusztáv vármegyei főispán, A vá­sárra 1800 métermázsa gyapjút szál­lítottak be. A kistételek beszállítása egyre tart. Az első 25 métermázsa kötés 50 korona melleti történt. A szintén Debrecenben megtartott hortobágyi állatkiállításon a díjakat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom