Harangszó, 1921

1921-01-16 / 3. szám

22. HARANQSZO. 1921. január 16. sebb érzelmű őröm. Tudok-e örülni annak, hogy mások megtérnek, vagy azzal a kel­lemetlen érzéssel fogadom az ily örömhírt, mint amit azok éreznek, akik a maguk te­kintélyét féltik a mások eredményeitől? Január 23. Róma 12.is Örömforrás-e számomra a mások öröme is? Vagy csak üres szóval, köteles udvariassággal veszek részt a más örömében? * t HETI KRÓNIKA. A nyutmagyarországi kérdés. Nyu- gatmagyarország ügye foglalkoztatta a politikai köröket. A képviselők behatóan tárgyalják az Ausztriához intézett antantjegyjéket és az általános fölfogás az, hogy az antantnak és különösen Franciaországnak Magyaror­szággal szemben való rideg magatartása valósággal Németország karjaiba kerget bennünket. Némikép enyhíti a helyzetet az a hi­vatalos információ, hogy az antantjegyzék nem ultimátum és nem követeli Nyugat- magyarország sürgős kiürítését, hanem csak a béke életbelépése után esedékes kiürítés eljárását szabályozza. Ez a kérdés azonban ma annál kevésbbé aktuális, mert még a béke életbelépésétől számítva is hat hónap áll rendelkezésre a ránk diktált föltételek végrehajtására. A béke pedig csak akkor lép életbe, ha kívülünk még három antant-hatalom ratifikálta. Eddig azonban mégcsak mi ratifikáltuk, de az antant nagyhatalmainak egyike sem. A magyar kormány tárgyal az orosz szovjetkormánnyal. Az oroszok által visz- szatartott magyar hadifogoly tisztek és intelligens elemek száma körülbelül négy­ötezret tesz ki. Ezek börtönökben és fo­golytáborokban vannak visszatartva, ahol a hideg, éheztetés, nehéz kényszermunka következtében őket a teljes pusztulás fenyegeti. Tekintettel arra, hogy a szov­jetkormány embertelen fenyegetéseinek beváltása ezer meg ezer ártatlan, becsüle­tes ember pusztulását jelentené, a magyar kormány félretéve minden más tekintetet, arra határozta el magát, hogy ezeknek megmentése érdekében az orosz kormány­nak a népbiztosok további sorsának meg­vitatására vonatkozóan tárgyalást ajánljon föl. Ez az elhatározás minden idegen be­folyásolás és közvetítés nélkül történt, nem is mai keletű, de még bizalmasan sem volt nyilvánítható az Ítélet kihirdetése előtt, mert a kormány még a közvetett erkölcsi befolyásolásnak látszatát sem akarta föl­kelteni. 1920. évi december hó 31-én ér­kezett a moszkvai szovjetkormány rádióvá­lasza melyben értesítik a magyar kormányt, hogy hajlandók tárgyalásba bocsátkozni. A vörös veszedelem. Két diktatúra verte béklyóba az emberiséget. Az egyik az antant, a másik a proletár diktatúra. A kettő vakmerőén vigyorog egymás szemébe. Eddig még kikerülték a találkozást, de előbb, utóbb ütni fog a leszámolás órája. Boldogok a népek, akik ide-oda nem ha­jolva, meg nem tántorodva túlélik a* ka­tasztrófát és megértik az evangélium taní­tásának, a szerető lelkek mély szolidari­tásának diadalát. Két igazi mágnás. Eszterházy Pál herceg a Magyar Tudományos Akadémiának 250 ezer koronát, Széchenyi Lászlóné grófné, Vanderbilt Gladisz a hazai tudomány oltárára 600 ezer koronát adományoztak. A két adomány példaadás. Az egyik egy nevezetes nemzetség ifjú sarjának első áldozása, úgyszólván konfirmációja a haza s a fajszeretet megszentelt templomában; a másik egy idegenből, ideszármazott lel­kes asszonyé, aki tagjává lett egy legdicsőbb családnak s megértette a magyar nemzet históriai lelkét, adományával méltán foglal helyet a magyar nagyasszonyok sorában. EGYHÁZI közélet. miiMiiimiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiMiiiiiiimiimmiMiimiimiiiitma Személyi hir. Kapi Béla püspök, az elmúlt hetet hivatalos ügyekben Sopronban töltötte. Soproni útjára elkísérte a püspököt szentmártoni Radó Lajos, a dunántúli Luther-Szövetség világi elnöke. Halálozás. Terplán Jenő, volt péterhegyi lelkész 74 éves korában Németzsidányban elhalt. 49 évig volt a péterhegyi gyüleke­zetnek lelkipásztora. Két éve, hogy nyu­galomba vonult. Áldás emlékén! Sántha-ünnepély. Tartalmas, építő ha­tású ünnepélyt tartott a kemenesmagasi-i ev. gyülekezet ádvent 3-ik vasárnapján Sántha Károly költőpap tiszteletére. A műsor pontjai, Szabó István, ev. lelkésznek „Sántha Károly“ című felolvasása körül csoporto­sultak, amelyben a szerző Sántha költé­szetét ismertette az egybegyűltek meleg figyelme közben. Hatásos szavalatokat ad­tak elő: Tibortz Ida „Sántha Károlyhoz“ Kutas Kálmántól, Molnár Gizi: Egy szen­vedőhöz“ Sántha Károlytól és Guoth Jolán: „Apostol“ Sántha Károlytól. A vegyeskar Pálffy tanitó vezetésével Sántha „Ezrek ajkán egy szívvel ..." kezdetű énekét énekelte szép sikerrel. Részt vett az ün­nepélyen két elemi iskolás növendék is két kedves szóló énekszámmal, amiket Szakái László tanitó tanított be. Komjáthy Margit „Nagy örömhír jön a menny­ből“ Sántha Károlytól, Molnár Irma pedig „Hála neked üdvösség királya“ (Sántha Károlytól) kezdetű éneket énekelte. Az ün­nepi offertórium a Sántha tiszteletdíjra 403 30 K-t eredményezett. Vallásos estély. A ménfői leánygyü­lekezet ádvent 4. vasárnapján szépen sike­rült vallásos estélyt tartott. A közének és ima keretében lefolyó estélyt Rum Zsófi, Czeiter Erzsi és Limp Juliska szavalatai, az iskolásnövéndékek karénekei, Garan János tanitó és Kiss Samu lelkész felolva­sásai töltötték ki. A vallásos estély utáni offertórium a Sántha-jubileumra 391-95 K-t jövedelmezett. A kővágóőrsi egyházközség december 19-én nagy érdeklődés mellett vallásos es­télyt rendezett, a következő műsorral: Gyermekénekkar Bándy Géza tanító ve­zetése alatt, Novák Elek lelkész imája, Gáspár Lina: „A nemzetek ébredése“ (szavalat), Hegyi Lajos: „Jövel Messiás!“ (szavalat), Novák Rezső s. lelkész: A re­formáció művelődéstörténeti jelentősége (előadás), Rusa Lina: „Fenyőfák beszéde“ (szavalat), Ima és Közének. Az offertórium 370 koronát eredményezett. Fehérvárcsurgón igen szépen sikerült vallásos estély volt dec. 19-én. Az iskolát zsúfolásig megtöltötték nemcsak az evang., hanem a másik két egyház hívei is. A prog­ram a következő volt: 1. Jövel szentlélek Úristen . . . közének. 2. Ima és biblia­magyarázat. Tartotta: Horváth Sándor vár­palotai ev. lelkész. 3. Kövesd a Jézust. Hozsánnából énekelte az ifj. énekkar; har- moniumon kisérte Gömbös Sándor levita- tanitó. 4. Ádvent . . . vers. Elmondotta: Kozma Lidia VI. o. tan. 5. Ki az, ki az... Hozsánnából énekkar, kisérte a tanitó. 6. Jézus . . . vers. Szavalta: Kozma Miklós ism. isk. 7. A néma éjben csengve . . . karácsonyi ének. Énekelte: Gömbös Sán- dorné önmagát harmoniumon kisérve. 8. Karácsonyi versek. Elmondták: Tóth Ma­riska, Kozma József II. o. tan. 9. Csendes éj . . . karácsonyi ének. Énekelte: Kozma Lidiké VI. o. tan. 10. Gályarab ... Szavalta: Gömbös Sándorné. 11. Itt van szívem ... Hozsánnából énekelte az ifj. énekkar, kisérte a tanitó. 12. Nem, nem, soha !... szabad előadás, tartotta Gömbös Sándor Ievita- tanitó. 13. Egyházi énekek az uj énekes­könyvből. Énekelték az isk. gyermekeké tanitó kísérete mellett. 14. Közelebb, kö­zelebb Uram hozzád . . . kezdetű ének. Énekelte: Gömbös Sándorné kisérte a ta­nitó. 15. Ima. Tartotta az anyagyülekezet lelkésze. 16. Záróének. A fehérvárcsurgói evang. nöegylet dec. 12-én tartotta fennállásának negyedszázados jubileumát. A templomban Gömbös Sándor levita tanitó mondott alkalmi beszédet és imát. Az istentisztelet után az iskolában rendes évi számadó közgyűlés volt. A fehérvárcsurgói leány egyházközség dec. 19-én tartotta számadási közgyűlését. A bevételek összege volt 11,253 02 K., a ki­adásoké 10,984-65 K. A közgyűlés hálatelt szívvel mondott köszönetét az egyházme­gyei és egyházkerületi gyámintézetnek, hogy a 860°/o-os adóterhet viselő kis 113 tagból álló leányegyházközséget segélyével támo­gatta. Kis f. János helyébe, aki 6 esztendőn át volt buzgó, igazán lelkes gondnoka az egyháznak, a közgyűlés Kiss J. Györgyöt választotta meg. A zalaegerszegi gyülekezet kará­csonyi szeretetmunkája. Zalaegerszeg protestánsai nagyon szép szeretetmunkára egyesültek s eredményes munkát végeztek a városban élő szegényeik, valamint a pro­testáns menekültek s protestáns internáltak segítése céljából. E városban, ahol csak 420—450 protestáns van mintegy 16,000 róm. kath. között s ezek nagyobbrésze is szegény hivatalnak, a konfirmált leányok a lelkész házánál összegyűlve a hívektől összeadott ruhanemüeket kijavíthatták s karácsony estéjén lélekemelő ünnepség keretében a templomban felállított kará­csonyfa alatt 4 menhelyi s 11 szegénysorsu, nagyobb részt hadiárva gyermeknek kiosz­tották a hívektől összeadott kalácsokkal, játékokkal s vallásos iratokkal együtt. Előző nap a zalaegerszegi fogolytáborban élő menekültek s vallásos érzésű internáltak számára vitt ki a lelkész egy szekér élel­miszert és ruhaneműt. Az utóbbit a svéd misszió adta át Budapesten a lelkésznek — 6 teljes alsó és felső ruházatot — a menekült gyermekek részére; az élelmi­szer a zalaegerszegi s környékbeli pro­testánsok adománya volt. Ezenkívül Buda­pestről 2000 K, Zalaegerszegen 2390 K gyűlt össze a menekültek pénzbeli támo­gatására. — A zalaegerszegi protestánsok valóban tettel ünnepelték karácsony ünne­pét. Kívánatos lenne, ha az ily szeretet- akciót nemcsak a külföldtől várnók el, hanem a magunk erejéből is végeznők s a protestáns nemcsak Zalaegerszegen, hanem min­denütt megkeresné szegényeit és nemcsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom