Harangszó, 1920
1920-12-05 / 49. szám
1920. december 5. HARANQSZÖ 2SS. feldíszített templom előtti térre, ahol a virágokat szóró elemi és középiskolai tanulók sorfala között elhaladva, a lelkészlakás, illetve templom előtt, a gyülekezet tagjainak jelenlétében, a lelkész, majd dr. Benkő Károlyné és Schätzler Ida üdvözölték az érkezőket a gyülekezet, a nőegylet és az ifjúság nevében. Rövid pihenő után megkezdődött az ünnepi istentisztelet a .Maradj meg kegyelmeddel“ kezdetű korállal. Az oltári szolgálatot Takács Elek esperes végezte, majd a „Ha Krisztus maga oltalma“ korái 3 versének eléneklése után Hering János helyettes lelkész mondott szószéki egyházi beszédet. A bevezető rész elmondása után a város minden keresztyén felekezetét képviselő vegyeskar énekelt egy szép műdalt Gálos Gyula tanító vezetésével, a beszéd után pedig ugyanez az énekkar Rákóczy fejedelem .Győzhetetlen én kőváram“ című imáját adta elő. Ekkor aztán Kapi Béla lépett a virágokkal feldiszitett oltár elé, jobbján az esperessel, balján titkárjával és Jelenések könyve XI. rész 1. verse alapján (»És adának nékem kezembe egy sádszá- lat, mely hasonlatos vala a vesszőszálhoz és mellém álla egy Angyal és monda: Kelj fel és mérd meg az Isten templomát és az oltárt és azokat, akik a templomban imádkoznak") szívet-lelket megradó beszédet mondott, melynek hallgatása közben nem egy szemben ott csillogott a meghatottság könnye. Püspök imája és áldása után az „Isten felséges adománya“ első versével végződött az istentisztelet. Ott voltak a templomban a református testvéregyház, a vármegye, a város, a katonaság és sok hivatalos testület, valamint társadalmi egyesület képviselői s onnan bizonyára megille- tődötten távoztak. Mindjárt az istentisztelet után kezdődött az egyházlátogató közgyűlés, hol az egyház történetének felolvasása után a püspöki kérdőpontok kerültek tárgyalásra. Ezek során a főpásztor meggyőződött, hogy a gyülekezetben mindenek jó rendben folynak, jóllehet a nehéz anyafgi viszonyok terhe lépten-nyomon megakasztja a gyülekezeti élet megszokott menetét. Tudomásul vette, hogy a hívek 75 százaléka tagja a Luther- Szövetségnek. A közgyűlés a „Himnusz“ eléneklésével végződött Az offertórium 498 koronát jövedelmezett az egyházkerület ellátatlanjai számára. Ezután a püspök és kísérete, a gyülekezet vezetőivel fél egy órakor a vármegye- házára hajtatott, ahol már 18 küldöttség várta. Ezek közül elsőnek a róm. kath. egyház és tantestület küldöttségét fogadta, Bécsi Márton kanonok-plébános vezetésével, aki emelkedett szavakban a kér. testvéri szeretet és együttműködés fokozottab szflkségét hangoztatta. A püspök válaszában kiemelte, hogy a kér. vallásfelekezeteknek együttmunkálkodása a kér. erkölcs biztosítására s a rombadölt haza feltámasztására, nemzeti és kér. kötelesség. Köszönetét mondott a szeretetteljes üdvözlésért. Hasonló értelemben adott választ a ref. egyház, tantestület és nőegylet küldöttségének, melynek nevében Demjén Márton esperes fejezte ki a református testvérek szeretetét szépségekben gazdag, meleg sze- vakkal. Ezután Hunkár Béla főispán üdvözölte a főpásztort, majd. Schay Rezső ezredes állomásparancsnok a hadsereg, Ke- czer Imre vármegyei főjegyző a vármegye tisztikara és közönsége, dr. Komjáthy László polgármester a város közönsége és tanácsa, dr. Wéber Pál r. kath. püspöki titkár a Kér. Tisztviselőnők Egyesülete, a Szociális Missziótársulat, a Jótékony Nőegylet, a Kath. Kör. és Kath. Legényegylet, Zakariás Antal rendőrfőkapitány az államrendőrség, Horváth Iván pénzügyigazgató a pénzügyigazgatóság, állampénztár és számvevőség, Pusch Ödön kegyesrendi főgimn. igazgató a gimnázium, Matuschek Richárd igazgató az áll. felsőkereskedelmi iskola, Gróf József igazgató a polgári iskola tanári kara nevében üdvözölte a püspököt. D. u. 2 órakor a lelkészlakásban a püspök és kisérete számára, az evangélikus nőegylet 20 terítékes ebédet adott, melyen a gyülekezet és nőegylet tisztviselői is részt vettek. Az ebéd, mely a legcsaládiasabb hangulatban folyt le, dr. Benkő Károlyné, Gömöry Károlyné. dr. Wallner Emilné, Egry Lászlóné, Gálos Gyuláné, Matkovich Lász- lóné, háziasszonyi ügyességéről tett bizonyságot, a hozzávaló dolgok -mind a hívek adományaiból jöttek össze. A felszolgálást bájos ifjú lányok: Csomay Irma, Nöthig Györgyike, Schätzler Ida, Péterffy Vilma végezték. A templom előtti tér feldíszítését, a diadalkapu felállítását Raabe Róbert százados, egyháztag vállalta magára, a templom feldíszítése pedig dr. Benkő Károlyné, Gömöry Károlyné s több fiatal leány érdeme. Este 6 órakor kezdődött a plakátokon is hirdetett műsoros előadás a városi színházban, amelyet zsúfolásig megtöltött a város közönsége. Az estélyt a veszprémi Dalegyesület vezetett be a Himnusz eléneklésével. Majd Ferenczy Ödön menekült vármegyei főjegyző szavalta el művészi kidolgozásban Jókai „A holt költő szerelme“ című költeményét, ezt követte a Dalegyesület vegyeskara által előadott énekszám: „Isten dicsősége.“ Ezután Kapi Béla püs>- pök lépett az előadói asztalhoz, hogy megtartsa az igazi hazaszeretetről szóló, arany- igazságokkal telt hatalmas előadását. Szabó Sándor törvényszéki bíró művészi hegedűszólója, melyet Liedler Rezsőné zenetanárnő kisért finom zongorajátékkal, volt a Programm következő pontja s a fényesen sikerült estélyt a Dalegyesület által elénekelt Szózat zárta be. Előadás alatt evangélikus lányok az evang. gyülekezet templomának s épületeinek fényképét árusították, ebből befolyt a gyülekezet pénztárába, 1500 K. Másnap, pénteken reggel, megvizsgálta püspök urunk a gyülekezeti iskolát, ahol erre az időre a középiskolai ifjúság is összegyülekezett. Az iskolavizsgálat, melyen Nagy Sándor i^kolaszéki elnök fogadta szép beszéddel a püspököt, lithurgikus gyecmekistentisztelet keretében folyt le; a lelkész prédikált, a gyermekek közül többen virággal és talpraesett kis beszédekkel köszöntötték főpásztorukat, mire ő is meleg szavakban felelt. A déli vonatta] utazott tovább a püspök, hogy folytassa fáradságos, de a gyülekezetekre o'y áldásos egyházlátogató körútját. Emlékül magával vitte a gyülekezet történetének a kérdőpontoknak gépírással megírt, s a gyülekezet térképének egy példányát, művészien megrajzolt fedőlapba befűzve. (A térképet Gömöry Károly az evang. iskolához heosztott menekült taníté rajzolta,' a fedőlap művészi rajza pedig Gömöry Károlyné ügyes kezeit dicséri.) Elvitte még a gyülekezet épületeinek fényképét is. De magával vitt még többet is: a veszprémi gyülekezet szeretetét, tiszteletét s a város közönségének meleg hódolatát Ott hagyta pedig azt, amit bizonyára «linden gyülekezetbe elvitt: a lelkek számára megilletődést, belső megújulást, ev. egyházunkhoz való nagyobb ragaszkodásra s buzgóságra való indítást. Fizika és hétköznapi élet. A munka fogalma. Irta: Vámos Sándor. A fizika, a természettan, akárcsak a mathematika, a mennyiségtan úgy él a közfelfogásban, mint a gyakorlati élettől távolálló tudomány, mely- lyel egyrészt a diákot szokás nyag- gatni az iskolában, másrészt nem is lehet vele foglalkozni, csak külön c célra berendezett műhelyekben, úgynevezett laboratóriumokban, mindenféle bűvészszerszámtól körülvéve, amelyekhez avatatlan, ha póruljárn; nem akar, ne igen nyúljon. Hogy mi e felfogás oka, nem kutatom, a tény azonban le nem tagadható, holott teljesen hamis. S épper e felfogás hamis voltának kimutatásé volna e sorok célja. Meg fogom mutatni, hogy a fizika korántsem áll távol az élettől. His2 mindennap mindegyikünk számtalanszor alkalmazza a fizika törvényeil s különleges laboratórium sem kel! számára, hanem otthonunk, a ház jól berendezett laboratóriumnak tekinthető. Különöseknek tetszhetnek e szavaim, a dolog mégis úgy van. Használjuk a fizika törvényeit megszokásból, használja még az is, aki fizikáról mit sem hallott s a megszoká« teszi, hogy nem vesszük észre otthonunk laboratóriumi berendezését Hogy csak példát említsek, ott var. a legtöbb házban a mérleg, a hőmérő, a barometer s ott van oly finom műszer, mint az áramfogyasztási mérő óra, mind olyan eszközök amelyekkel mindennap megfigyelünk mérünk. S nézzük, mit csinál a fizikus laborátoriumában ? Azt látjuk hagy foglalkozásának legnagyobb része a mérés. De hát mindig, a szokatlan, az embertől távolabb álló volt az, ami előbb vonta magára a figyelmet. A csillagászat már meglehetősen kifejlődött tudomány vált, mikor a föld ismerete még csak sejtésekből is alig állott.* A villám előtt megborzadva állunk meg s távolról sem gondolunk arra, hogy ugyanazt a természeti erői gyenge drótszálakkal kényszerítjük
