Harangszó, 1920
1920-03-28 / 13. szám
102. HARANGSZÖ. 1920. március 28. nem következett, épen úgy kezeljük, mint fentebb a palántanyerés céljából készült melegágynál említettem volt. További teendőnk mindkét esetben egyelőre csak a lehetőleg gyakori szellőztetésből, a talajnak állandóan mérsékelt nedvesen tartásából és a mslegágynak a kihűlés ellen való megvédéséből áll. Szellőztetésre mindig a nap legmelegebb szakát használjuk fel, olyképen, hogy melegebb időben az összes, hideg időben pedig csak a végső ablakok szél ellenében való feltámosztásával igyekezünk a levegőt gyorsan kicserélni. Ahogy az idő tavasz felé enyhül, különösen meleg, napsütéses időben, az összes ablakok hosszabb időre is feltámaszthatók, még később pedig, midőn már a nappalok jó melegek, el is távolíthatók és csak éjjelre rakandók fel. Az éjszakai gondos betakarás — különösen addig, amíg az éjszakák fagyosak — soha el nem maradhat. Tavasszal azonban, ha már az éjszakák elég enyhék, takarnunk nem szükséges, mert egyedül az ablakok is jó védelmet nyújtanak. Ha a melegágyban még május első felében is volnának növényeink, az ablakok felrakását úgy éjjel mint nappal teljesen mellőzzük, mert ilyenkor már a növények olyan nagyra vannak fejlődve, hogy azokat a letörés veszedelme nélkül be sem takarhatnánk. A fentebb ismertetett szellőztetésnek gondos végrehajtása minden esetben, de különösen a palántanevelés céljából készült melegágynál bir igenigen nagy fontossággal, mert csak így tudjuk növényeinket az állandó helyre való kiültetés idejéig hozzászoktatni a külső légmérséklethez. Az ugorka és a sárga dinnye melegágyban is a harmadik rendű indáján szereti a termést hozni Ha tehát ezen növények palántái már 3—4 levelesek, hegyüket vissza kell csípni, mert így a második és ezekből — megint visszacsipés után — a harmadik rendű indák, gyorsabban és tökéletesebben törnek elő. Paláníanevelés céljából készült melegágyban addig kell a növényeknek maradni, amíg a sziklevélen kívül 3 -4 valódi levéllel nem bírnak. Ezen idő alatt tanácsos a palántákat egyszer átültetni (kertésznyelven pikirozni), mert ezáltal gyökérzetük nagyban gazdagodik és a szabadföldbe kikerülve, gyorsan, tökéletesen, fejlődnek. Melegágyat palántanevelés végett leginkább nyári káposzta-félék (fejes káposzta, kel, kalaráb, karfiol, stb.), a paradicsom, paprika, zeller és a nyári saláta igényelnek. Tudnunk kell végül, hogy a melegágyat, csak lanyha, tehát nem túl hideg, a melegágy hőfokát megközelítő hőmérsékletű vízzel szabad öntözni. Hideg vízzel sokkal többet ártunk mint használunk, mert a melegágy hőmérséklete csökken és növényeink megfáznak, fejlődésükben visszamaradnak. Ha — mint fentebb említettem — növényeinket gyökérgazdagítás végett a melegágyban átültetjük (pikirozzuk), uj helyükön pár napig, a napsugaraktól árnyékolással óvnunk kell. /c? , . ... . (Folyt, kov.) HETI KRÓNIKA. Karczag város küldöttsége a kormányzónál. Karczag város hódoló küldöttségét fogadta Horthy Miklós kormányzó. Az oláh megszállás után csak most ébredezik dermedtségéből ez a nagy magyar város is, amint a vérkeringése újból megindul, első dolga, hogy siessen hitet tenni magyarsága mellett. A küldöttség, városának magyar rajongását, hitét, reménységét hozta magával és tette a kormányzó elé. És ezenkívül még valamit. Száz hold földet ajánlott föl Karczag városa a kormányzó által megnevezett alapítvány részére >a nemzeti eszmék és ősi vitézségek kiváló képviselőinek jutalmazására. < Királyi adomány ez. Régi, dicső magyar királyok jutalmazták földdel a magyar hősöket s most Karczag városa követi a királyok példáját és a magyar vitézség kultuszát földadományozásával akarja megteremteni, ellenséges csizmáktól megtaposott, megkínzott magyar földével, melyet kiömlött magyar vér áztatott termékennyé. A költségvetési provizórium. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a nemzetgyűlés ülésén előterjesztette az államháztartásnak 1920. évi február, március és április hónapjaiban való viteléről szóló törvényjavaslatot. A javaslat az állami kiadások összegét 1.710,428.660 koronára teszi, míg a bevételeket 851,613.460 koronában állapítja meg. Ez tehát a három hónap alatt körülbelül 860 millió deficitet az államháztartásban. A kiadások tételei között a legnagyobb összeggel a kereskedelmi tárca szerepel 536,461.800 koronával, földmívelésügvi minisztérium 65,345 450 koronával, a kultuszminisztériur 95,156.620 koronával. A románok pusztítása Hódmezö vásárhelyen és Debrecenben. Tudjul jól, hogy a románok, ahová csal betették a lábukat, mindenütt pusztí tottak és fosztogattak. Az erről szóh krónikának egyik érdekesen szomori fejezete az, amely a hódmezővásár helyi pusztításokról szól. íme: A re formátus főgimnázium könyvtárát a; mentette meg. hogy helyiségének vas ajtaja van. Ez mentette meg a régi ségtárat is, de hihetetlen vandaliz mussal pusztítottak a román katonái a többi tárakban, amelyek faajtaii fölfeszítették. A filológiai gyűjteményben elhelyezett nagy atlaszokat, díszmüveket széttépték, úgy, hogy a padlón térdig ér a papírhulladék; a kiasz- szikus szobrok gipszmásolatainak égj részét összetörték. Egy olasz tábornok vezetésével megérkezett Debrecenbe az ántánt jóvátételi bizottsága, hogy az oláh megszállás alatt történt károsodásokat fölbecsülje. A városi tanács a részleteket későbbi időre Ígérte a bizottságnak, ez alkalommal csupán a közvagyonban és magántulajdonban esett kár kerek összegét mondta jegyzőkönyvbe. E szerint Debrecenben a románok nyolc milliárd korona értékű kárt okoztak, az államvasuti gépjavító műhely elrabolt teljes berendezése egymaga két milliárd koronára rúg, a többit a város és a gazdaközönség szenvedte elhurcolt javakban. Bejelentette továbbá a tanács, hogy a megszállás alatt a városban negyvennégy gyilkosságot követtek el az oláh martalócok. Az án- tánt-bizottság megdöbbenve hallotta a jelentéseket és megtekintette azokat a helyeket, ahol a károkat okozták. Hajdumegye községeiben eddigi megállapítások szerint több mint 223 gazdát gyilkoltak meg a románok. Berlin. Berlinben már megint a forradalom ütött tanyát. Forradalom, amely azonban a nemzetiszinü lobogóval vonul föl és tör utat magának, . hogy a német nemzetet kiragadja abból a hínárból, amelyben a háború gyászos befejezése óta vergődik. Sikerül-e majd a nagy mű, amelyért mindent kockára tettek, vagy pedig csak újabb viszályt és gyászt hintenek el, az még ma meg sem jósolható. Poincaré, volt francia elnök cikke. Poincaré a Revue des deux Mondes március 15-iki számában cikket írt ,
