Harangszó, 1920
1920-03-21 / 12. szám
94képességgel bírjon, homokot kell belekeverni olyképen, hogy egyhar- mad része tiszta homok legyen. A homok belekeverésére egyrészt azért van szükség, hogy — különösen kezdetben a lecsapódó gőzöktől származó túlsók nedvesség a talajból a trágya-alapra visszaszivároghasson, másrészt, hogy a gyökérképzédés könnyebben történhessen. A melegágyba helyezendő földréteg vastagsága attól függ, hogy a melegágyat hajtatás, vagy palántanyerés céljából készitettük-e. Ha a melegágyban hajtatni akarunk, akkor 25 ctméter, csak palántanevelés végett pedig 15 ctmtr átlagos vastagságú föltrétegre van szükség. Minél vastagabb a földréteg, annál kevésbé és egyenetlenebből tud érvényesülni a trágyaalap melege. Mindazonáltal hajtatásnál 25 ctméter vastag földrétegre okvetlen szükség van, mert addig, amig a trágya a föld alatt felső rétegében is megfeleljen el nem korhadt, a gyökereknek a trágyát elérni nem szabad. A földet gondosan, mindenhol egyforma vastagságban kell a melegágyba helyeznünk, azután pedig a melegyágyat — az ablakok felrakása után — az e célból minden egyes ablakra külön-külön készült szalmatakarókkal — be kell takarnunk. Addig ugyanis a melegágyba vetni nem szabad, amig a földje kellőkép át nem melegedett és azt gondosan átkevergetve, újból el nem egyengetjük. Mint fentebb emli- tettem, a melegágynak minél világosabbnak kell lennie, mert ha a növények a melegágyba elegendő világosságot nem kapnak, akkor a fel- nyurgulás következik be náluk, a felnyurgult növény pedig — gyenge szára és satnya gyökérzete miatt — vagy egyáltalán nem, vagy csak alig- alig felel meg a célnak. Minél közelebb esik az ablak a talaj felszínéhez, annál világosabb, minél távolabban, annál sötétebb a melegágy. Általában az a szabály, hogy amilyen vastag a földréteg, olyan távolságra essék annak felszínétől az ablak. Hajtatás céljából készült, igen korai melegágyaknál tehát, az ablakoknak a talaj felszíntől számított átlagos távolsága 25 cm. mig a palántanevelés céljaira szolgáló későbbi melegágyaknál 15 cm. Azért kell a nagyon korai melegágyaknál nagyobb ablak és talaj felszin közötti távolság, mert akkor az idő előtti kihűlés veszedelmének nincsenek annyira kitéve. Ha később a 25, illetve 15 cm.-nyi, ezen fejlőHARANOSZÓ. dési tér a növényeknek nem lenne elegendő, a keret feljebb emelésével könnyen segíthető a bajon. Ha melegágyunk később esetleg nem bizonyulna elegendő melegnek, akkor a keret körül rakott régebbi kihűlt trágyát friss trágyával kell felcserélni. A melegágyba háromfélekép vethetünk, úgymint szórva, sorba és fészekbe. A szórva vetést palánta nyerés céljából készült melegágyakban alkalmazzuk, mindenkor olyképen, hogy a melegágy, melynek elkészítése tetemes munkával és befektetéssel járt, kellőkép kihasználtassák. Általában az a szabály, hogy a szórva elvetett magmennyiség minden szemének egy négyzet cm.-nyi fejlődési tér jusson. Igen apró magvakat, hogy tulsürün ne hulljanak, tanácsos korpával, fürészporral, komokkal, vagy földdel keverni és úgy elszórni. Azután az elszórt magvakat meleg- ágyi földdel vékonyan behintjük, úgy, hogy minden magszem betakarva legyen. Végül pedig a bevetett melegágy* területet deszkalappal gyengén lenyomkodjuk, vigyázattal megöntözzük és a melegágyat az ablakok felrakása után, a szalmatakarókkal betakarjuk. Mindaddig betakarva marad a melegágy, amig a magvak kelni nem kezdenek. Mihelyt azonban a kelés kezdetét észrevesszük, azonnal el kell távolítani a takarókat, hogy a fejlődés csirájában lévő, itt-ott már kibújt kicsi növények, egyik legfőbb életfeltételükhöz, a minél több világossághoz juthassanak. Hajtatási célra szolgáló melegágyak bevetési módja mindig a termeszteni szándékolt növény ebbeli igényeitől függ. Itt is arra kell törekednünk, hogy a melegágyat minél jobban kihasználva, lehető legjobb termesztési sikert érjük el. Azt tartja egy régi közmondás, hogy »egy rókáról két bőrt húz le az ügyes.« Nos hát ez a közmondás — ha helyesen végezzük a hajtatást — gyakorlati ténnyé válik, mert kellő hozzáértéssel egy melegágyban két, sőt három melegágyra való növény is hajtatható. A melegágy középhosszára mindig a leghosszabb tenyészidőt igényelő növényt kell helyeznünk, illetve vetnünk, pld. az ugorkát. Az ugorkát is egyenesen a melegágyba vethetjük, de ennél mégis helyesebb, ha kellő hőfokú és világos helyen, pld. növényházban, ennek hiányában, esetleg jól fütött szoba vagy konyha helyiségben az ablakpárkányon stb. virágcserepekbe vagy gyepszeletekbe 1920. március 21. eszközölt vetései előzetesen palántát nevelünk és a már kész palántákat visszük a melegágyba. Az ugorka nem szereti ha a föld átültetéskor a gyökeréről lehull. Ezért tanácsosabb a gyöpszeletbe vetés, mint a cserépbe, mert mikor a cserépből a palántát a földdel együtt kiütjük, megtörténhet, hogy a föld a gyökerekről leomlik. Azonban ha a palánta gyöpszeletben van, akkor minden bolygatás nélkül, gyöpszeletestől együtt helyezhető, illetve siilyeszthető a melegágy talajába, úgy, hogy egy-egy ablak alá csak 3-—4 palánta jusson. (Folyt, köv.) HETI KRÓNIKA. A kormányzó kiáltványa a nemzethez. Horthy Miklós kormányzónak első kiáltványa szerencsés históriai dokumentuma az ő beiktatásának. Fejedelmi gondolkozás és férfias öntudat önt itt lapidáris sorokba szándékot, akaratot és érzelmeket. Ha az ember végigolvassa a kurta és súlyos mondatokat, az az érzéki benyomása támad, mintha egy hatalmas kéz döngve csapott volna be egy nagy kaput. Ez a kapu választ el két időszakot egymástól: a Horthy előttit és a Horthy utánit. Az előbbinek vége. Most jön az ő ideje: a szeretet, a türelem, a megértés és az igazságosság ideje. Természetesen nem szentimentális értelemben, hanem a kérlelhetetlen, elszánt akarattól kézenvezetve. Az ő ideje, mondjuk, mert óhajtjuk: a bölcs parancsolás és az okos engedelmesség ideje. Mert nem fog tűrni semmiféle túlzást, semmi kíméletlen érvényesülési vágyakat, elfajult pártszenvedélyt, osztályharcra való uszítást és a termelést bénító izgatást. Mindezek fölé borul a köz- és magánélet erkölcseinek a védelme és a keresztyén szellem s az irodalmi tisztaság kultusza. A keresztyén világnézetet trónra ülteti és a bosszút és gyülölséget lángpallosával kiutasítja birodalmából a kormányzó. A magyar béke ügye. Óriási küzdelem folyik ellenünk, midén szabályszerűen visszatérőleg egymásután jelennek meg a külföldi sajtóban a\ ellenünk hangulatot keltő cikkek, valószínűleg nem ok nélkül és nem a szerzők önkéntes vállalkozásából. De éppen az a körülmény, hogy ily rendszeresen támadnak bennünket,
