Harangszó, 1920

1920-12-26 / 52. szám

310. sára Apponyi Albert gróf Kaposvárott elő­adást tartott a honpolgári kötelességekről. Beszédében az ország legfájdalmasabb se­beit tárta föl, megjelölve egyben az orvos­lásnak is hathatós, biztos útját. Mik mindnyájunknak a honpolgári kö­telessége ? Erre a kérdésre negativ irányban azt feleli: Tartózkodni mindentől, ami a mű­velt nemzeteknél ellenszenvet kelteni alkal­mas, mindentől, ami kulturfölényünkre és a belső konszolidációra való nagyobb képes­ségünkre rácáfol, azt kétséges színbe he­lyezi. Ezt elsősorban az államhatalom le­téteményeseinek kell megszívlelni; de vét­hetnek és vétenek e szerep ellen egyesek, társadalmi szervezetek és egyesületek. Ide­tartozik minden úgynevezett egyéni akció. Ki kell küszöbölni mozgalmainkból az antiszemita demagógiát, amelynek brutali­tásai és Ízléstelenségei már érzékeny anyagi kárt okoztak nekünk. Ezzel én korántsem akarom tagadni, — mondja Apponyi — hogy a keresztyén társadalomnak oka és joga van a zsidóság aránytalan térfoglalásával szemben a gazdasági és kulturális élet terén védekezni. Pozitív irányban a honpolgári köteles­séget első sorban a munkaszeretet ápolá­sában, az önfeláldozó, pontos, megkettőzött erőfeszítéssel folytatott munkában látja. Ne tüntetésekre szervezzük ifjúságunkat. A ke­resztény ifjúság ne azzal foglalkozzék, hogy a zsidó fiukat az egyetemről kidobálja, hanem azzal, hogy őket a tanulmányokban túlszárnyalja. Második honpolgári kötelességünk, kü­lönösen azoknak, akik a társadalomban vezető szerepet játszanak, az aktiv, öntu­datos hazafias szellem ébrentartása. Az egyéni és az osztályönzés szelleme ellen küzdeni, népünk széles rétegeiben föntar- tani, ahol szükséges ujraébreszteni Nagy- Magyarország eszméje iránt odaadó lelke­sedését. A falu és város között fenntartandó jó viszonyt a következőkkel indokolja meg: Meg kell gondolnunk, hogy ha a falu táplálja is a várost, viszont a falu mennyit köszönhet a városnak, ahol a tudomány és a technikai haladás vívmányai érlelődnek meg, melyek a mezőgazdasági termelést fokozzák, és az a kultúra fejlődik, amely a falusi élet színvonalát is emeli. Az ország mai helyzetét a következők­ben fejtegette: Tegyük a kezünket a szí­vünkre, jobban állunk-e ma, mint mondjuk akár a legsötétebb liberális korszakban? Mikor volt ridegebb párturalom, mint éppen most, amikor a haza súlyos viszonyai azt kívánják, hogy minden használható erőt segítségül hívjunk? Mikor nyomultak in­kább előtérbe minden kiváltságnál inkább személyi igények, mint éppen most ? A fe­lesleges állásszaporitások és az autókölte­kezés könnyelműségéhez hasonlót az előbbi éra nem mutat fel. Az is egy új vívmány, hogy miniszterek és társaságok politikai agitácionális utakra különvonatokat vesznek igénybe, mikor a szénhiány miatt a rendes közlekedést meg kell szorítani. A közön­ség méltán kiváncsi arra, hogy ki viseli ezeknek a különvonatozásoknak a költsé­geit. Itt nem lehet szavakkal játszani. A keresztény irány erényeket jelent, melyek­nek kultusza nehéz, holott azoknak anti­szemita dugáruval való pótlása könnyű és kényelmes, de romlásos, mert a belső meg­újhodás erkölcsi fáradsága alól felment és mert fajunk rossz tulajdonságainak hizeleg, ahelyett, hogy megfékezné. HAftANQSZÓ. Újabban nem tudom, — úgymond — mily kényszerítő okból kirohanás történt az úgynevezett királykérdésben, ennek mai bolygatását teljesen időszerűtlennek és ká­rosnak tartja. A magyar politikának azonban most is le kell szállni eme nagy, de nem aktuális elvi kérdés magas paripájáról és minden erejét a reális érdekek szolgálatára, a gaz­dasági és pénzügyi rekonstrukcióra a jog­rend teljes biztosítására kell fordítani. Emellett szükségesnek tartja az alkotmány­reform előkészítését is, de a fősúlyt a meg­élhetésre kell fordítani, a nemzet meg.- mentésére a tönktől. Várja, hogy adják vissza a sajtónak azt a lehetőséget, hogy szigorú felelősség mellett közéletünk jelen­tőségeit ellenőrizhesse és kritikájával min­den téren megfékezhesse a visszaéléseket. A szükségtelen üldözések alakjában űzött kommunistagyártást szüntessék be. Az előadást a közönség nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadta. A Hollánok emléktáblája a Lánchí­don. A Lánchídon a budai pillérnél teljes csöndben márványemléktáblát állítottak föl. A táblára ez a fölirat van vésve: E helyen szenvedtek vértanúhalált a rémuralom alatt 1919. ápritis 22-én Kis- lődy Hollán Sándor nyugalmazott állam­titkár és fia ifj. Hollán Sándor államtitkár, a Szent István-rend vitézei. Nerties egyéni­ségük, munkás életük, borzalmas végzetük emlékét kegyelettel őrzik tisztelőik, hozzá­tartozóik és minden jó magyar. Munkás és érdemes hazafiak voltak, ártatlan áldozatok. A hidon járók emeljék meg gondolatban emlékük előtt a kalapjukat. Zalavármegye fölirata a kormányzó­hoz. Zala vármegye decemberi közgyűlésén egyhangúan elhatározta, hogy a kormány­zóhoz az alábbi föliratot terjeszti föl és ezt a többi törvényhatóságokkal is közli: — Zala vármegye törvényhatósági bi­zottságának közgyűlése fájdalommal látja, hogy a nemzetgyűlés hivatásának megfe­lelni nem képes és az ország nemzeti, er­kölcsi és gazdasági föltámadását előmoz­dítani nem tudja. Kormányzónkba helyezett bizalmunk indít arra, hogy hazafias aggo­dalmainkat fölirati jogunk alapján közöljük és ugyanakkor biztosítsuk Főméltóságodat arról, hogy Zala vármegye megnyugvással veszi majd tudomásul, ha Föméltóságod ennek a szerencsétlen országnak a veze­tését, — addig is míg a nemzet által reá­ruházott jogkörében a nemzet fölfogásáról alkotmányos módon meggyőződhetik — a napi, személyes és pártpolitikán felülemel­kedni tudó, hivatott, szakértő egyénekre bizza. A szerb-olasz titkos egyezség. Köz­vetlenül a szerb-olasz ellentéteket kiegyen­lítő rapalloi szerződés megkötése után rebesgetni kezdték, hogy Olaszország nem­csak a vitás határkérdéseket igazította el a Délszláv állammal, de egyidejűén titkos katonai egyezség is jött létre a két állam között, mely egyezségnek éle egyenesen Magyarország ellen irányul. Egy angol új­ság egyik legutóbbi számában leleplezi ezt a titkos konvenciót, mely a következő öt pontból áll: 1. Mindkét állam megegyezik abban, hogy Ausztria és Magyarország a saint- germaini és trianoni békeszerződések föl­tételeit pontosan teljesíteni tartoznak. 2. Mindkét állam kötelezi magát, hogy a Habsburgok visszatérésének ellenszegül. 3. Kötelezik magukat továbbá, hogy 1920. december 26. meghiúsítják Ausztria és Magyarország, mindennemű propagandáját. 4. Jelen szerződést közölni fogják Cseh­országgal. 5. Mindkét állam hasonló egyezséget más államokkal csak egymás kölcsönös értesítése után köthet. EGYHÁZI közélet. aHiMiiiiiMiiifiiiiiiii’iiiiiiaiiiaiiiiiiamtiiiiMaiiMiMaimiatimaas» Előfizetési felhívás. Újévkor lapunknak új évfolyama kezdődik. Midőn munkatársainknak, olvasóinknak, jóbarátainknak eddigi támogatásáért hálás köszönetét mon­dunk, egyúttal bizalommal kérjük, támogassanak bennünket az új év­folyamban még fokozottabb jóakarat­tal, hogy egyházunkat és evang. né­pünket annál nagyobb erővel és öröm­mel szolgálhassuk. Igen nagy szükség van ma arra, hogy mindenki kivegye a maga részét ebből a szolgálatból, aki teheti, szel­lemi, aki teheti, anyagi erejével. Min­denkinek éreznie kell az erre hajtó felelősséget és kötelességet. Szerezzen mindenki legalább egy-egy új olvasót lapunknak, hadd csendüljön bele a harangszó minél többek szívébe. Az előfizetési díj a Luther-Szövet­ség tagjainak cimszalagos küldéssel egész évre 86 korona, csoportos kül­déssel 80 korona. A nem Luther- Szövetségi tagoknak címszalagos kül­déssel 94 korona, csoportos küldéssel 88 korona. Ez a magasnak látszó díj aránylag kevesebb értékű, mint valamikor a 2 koronás előfizetés volt. Hasonló terjedelmű más lapok dija 100—180 korona. Megrendelhető minden lelkészi és tanítói hivatalnál; ahol pedig ilyen nincs, akármelyik buzgóbb egyháztag összeírhatja a megrendelőket. A meg­rendelések és befizetések késedelem és zavar elkerülése céljából a lehető leg­rövidebb idő alatt erre a címre kül­dendők : Harangszó kiadóhivatalának Szentgotthárd (Vas m.) Előfizetőinknek, munkatár­sainknak és lapunk olvasóinak Istentől megáldott boldog ka­rácsonyi ünnepeket kívánunk ! Sántha ünnepély Kaposvárott. A ka­posvári ev. gyülekezet folyó hó 5-én ün­nepelte Sántha Károlyt, a költő papot. Az ünnepélyt az ev. férfikar nyitotta meg Sánthanak: „Áldott Isten, áldott napja (282. é.) című énekének négy hangú elő­adásával. Majd Takáts Béla lelkész egy Sántha imát mondott. Utána Ittzés Sárika szavalta eKa költőnek „Fogytán van a napod“ című szép költeményét. Dr. Ittzés Zsigmond által megzenésített Sántha „Reg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom