Harangszó, 1920
1920-12-19 / 51. szám
nARANQSZO. 1920. deietnber It. m. Üzenet. Kerülő utakon jutott el hozzánk az elnyomatás országából tőlünk elszakított testvéreink és honfitársaink szomorú otthonából egy szerény nyomtatott lapocska. Magyar betűkkel, magyar szavakkal volt telenyomtatva a papiros és kérő, könyörgő szavak voltak rajta a megszállott területek magyarságához. Arra kérték kenne idegen járom alatt görnyedő testvéreinket, hogy ne üljenek föl a fájdalmak vonatára, ne hagyják ott szülőfalvaikat, állásaikat s főleg, ne hagyják el ott lakó testvéreiket, mert a magyarságnak Erdélyből és i felvidékről való tömeges távozása a románok és a csehek újabb tér- ;oglalását jelenti. Gondoljuk csak el, ha Erdély és i Telvidék intelligenciája, magyar hi- ratalnokai átengedik az iskola, a cözigazgatás és egyéb hivatalok vetítését az idegeneknek, ha helyeikre tsehet vagy románt ültetnek be, a itlyhez, a földhöz kötött magyarság ízenvedései, üldözései milyen rettentő irányban fognak megnövekedni. Az ilcsehesítés és az elrománoiítás ordákat ülhet és szabadon garázdál- ;odhatik a megszállott területek ma- ;yarjai között. Gondoljunk csak Mszász-Lotharingiára! Az elszászi ranciák sem hagyták el szülőföldjüket német uralom alatt, hanem ott laradtak, dolgoztak, harcoltak és endületlenül hittek szabadulásukban s föltámadásukban. Ne felejtsük el zt sem, hogy a megnyomorított, ifosztott Csőn ka-Magyarország ma éptelen befogadni a megszállott te- íiletek magyar intelligenciáját. Vérző szívvel, fájó lélekkel kell ijelenteni, hogy nem tud gondoskodni állóképpen azokról, akiket hosszú onatsorok hoznak Erdélyből és a •lviddkról. A kegyetlen béke követeidben az itt maradottaknak is csak fára* kenyér, kopott, rongyos ruha i HUetlen szoba jut. Magyarország iá száz sebből vérzik és az élethez áld erejét «sak a jobb jövőbe vetett it és meggyőződés adja meg. Ezeket üzeni a megszállott terűtek magyarjainak a velük egy sorii szenvedő névtelen. Mi pedig fájdalomtól elszorult szív- >1 adunk igazat neki. 4 szobás ház, mellékhelyiségekkel, sebb gazdasági épületekkel megyeire kerestetik. — Cím a kiadóban. Olvassuk a bibliát. Zsolt. 119, 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Jézus Krisztus születése. Dec. 20. 1. Mózes 22. í—u. Jézus születését nem csak Kér. János és Mária, hanem Isten is várta. Amazok őrömmel, Isten fájdalommal. Hiszen egyetlen fiát vitte el tőle karácsony s még hozzá nyomrúságba vitte. Amit Ábrahám érezhetett az áldozáshoz vezető utón, azt érezhette Isten is Jézus születése előtt. Milyen nagy szeretettel szeretett minket, hogy egyetlen fiát leküldte értünk! Érdemes engem így szeretni ? Dec. 21. Lukács 2. í—s. Isten terve szerint Jézusnak Betlehemben kellett születnie. E tervet szolgálja Augusztus parancsolata, Augusztus e föld leghatalmasabb ura volt s amellett pogány is, mégis önkénytelenül is kénytelen engedelmeskedni Istennek. Milyen hatalmas Isten! Nem kell féltenem az ö ügyét! Dec. 22. János 1. u. Hogyan fáj nekünk, ha önzetlen, szolgálni akaró szeretetünket durván visszautasítják! Hogyan fájhat az Atyának, hogy a betlehemiek az ó érdekükben is lejövő fiát nem fogadják be! Í ézus most is ajtónk előtt áll és zörget, íeeresztem-e házamba? Itt lakik-e velünk? Dec. 23. Lukács 2. «—7. Isten fia a fényes mennyország sok hajlékából egy homályos istállóba, az ég szeretettel teljes környezetéből e világ durva önzésébe, a világ Úra mellől egy szegény ácsmester családjába kerül. Szegénnyé lett önként, hogy én meggazdagodjam. Hogyan viselem el földi körülményeim esetleges szűkös voltát ? Dec. 24. Lukács 2. *—9. A mezőn, a legeltető élet mellett nem kell okvetlenül eldurvulni, Istentől eltávolodni, lehet ott kijelentéseket is venni, Istenhez is közeledni. A környezet nem mentség bűneimre. Dec. 25. Lukács 2. ío—u. Sok mindennek örülnek az emberek karácsonykor. Örülök-e annak, ami a karácsony lényege, hogy megváltóm született nékem is? Dec. 26. Lukács 2.13—14. Az angyalok által hirdetett békesség nincs meg, mert mi nem tartottuk meg a békesség föltételeit, azt, hogy dicsőséget adjunk Istennek s jóakarattal legyünk minden ember iránt. Hogy sóvárgunk a békesség után! Rajtunk áll, hogy meglegyen ! Rajtam is ! HETI KRÓNIKA. A politikai helyzet. A politikai helyzet komoly fordulóponthoz, érkezett és ha a legutóbbi tárgyalásokon nagyjában tisztázott helyzet az utolsó pillanatban fel nem borul, nemcsak a jelenlegi kormányválságból bontakozunk ki, hanem az eddigi félmegoldások rendszerével szemben olyan lesz a megoldás, hogy a rég sürgetett konszolidáció biztosításával egyelőre nyugvópontra juthat egész közéletünk. A honvédelmi miniszter a takarékosságért. A honvédelmi miniszter már több alkalommal igazolta, hogy komolyai veszi a munka és a takarékosság elvét és arra is van gondja, hogy a nemzeti hadsereg e tekintetben követendő példányképül szolgáljon. E nemes intencióból fakad két rendelete is, mellyel a katonai ünnepségek mellőzését rendeli és fölhívja a nemzeti hadsereg tagjait, hogy a mulatozástól és felesleges költekezéstől, tekintve baj- társaik szerény anyagi helyzetét, még azok is tartózkodjanak, akiknek ezt esetleg magánviszonyaik megengedik. Mindenkinek meg kellene szívlelni ezt a helyzetünkhöz illő komoly szózatot. Ne rendezzünk ünnepségeket, ne mulatozzunk és kerüljük a felesleges kiadásokat; dolgozzék mindenki és akiknek feleslegük van, segítsen embertársain. Tisza Kálmán gróf a halottaskocsi bakján. Igen szomorú történet ez. Azzal a halálesettel kezdődik, amely a biharme- gyei Csegődön mély gyászba borította Tisza Kálmán grófot, néhai boldog emlékezetű Tisza István gróf testvérét, akinek a felesége, született Keglevich Érzsébet grófné elköltözött az élők sorából. Csegö- döt a románok tartják megszállva, a halottat pedig Gesztre, a szabad magyar földön lévő családi sírboltba akarta elszállítani a mélyen lesújtott férj. Természetesen erre az átszállításra- engedelmet kellett kérnie a román hatóságtól. Meg is kapta az engedelmet az elhatároló vonalon való átkelésre a halott és a maga számára. A határőrök megvizsgálták az iratokat és kijelentették, hogy a dolog nincs rendben, mert — a kocsis kimaradt. Semmiféle ka- pacitálás nem hatett az őrökre. Tisza Kálmán gróf telefonon próbálta az illetékes román hatóságot meggyőzni arról, hogy a halottszállításhoz kocsis is kell, de onnan azt a választ kapta, hogy telefonon nem lehet ilyen ügyet elintézni. A gyászoló férj erre hazaküldte a kocsist, maga ült föl a bakra, kezébe vette a gyeplőt, elindította a lovakat és vitte feleségének kihűlt tetemét örök nyugvóhelyére, a geszti sírboltba. Lengyel hang a trianoni békéről. A Varsóban megjelenő Narod című lap Magyarország és a csehek címmel hosszasan foglalkozik a trianoni békével és erősen támadja a cseheket. Nemcsak a magyarok — mondja többi között a lap — de a tótok, a horvátok és a rutének is tiltakoztak Magyarország egyes‘részeinek elszakítása miatt. A cseh államban, ebben az önkényszülte szörnyben ugyanaz a halálos kór pusztít, mint amely valamikor a régi Ausztriát megtámadta és szétbomlasztotta. Csehország 14 millió lakosa között csak nagy üggyel-bajjal lehet 6 és fél millió csehet 'találni. A csehek tehát kisebbségben vannak, mégis az ő igájuk alá vetették milliószámra a németeket, magyarokat, tótokat, lengyeleket és ruténeket, holott ezeknek a nemzeteknek egyike sem érez legkisebb vonzalmat sem a cseh uralom iránt. Csehország mesterséges alkotás, nincs meg benne az állandó létnek semmiféle föltétele és a csehek brutalitása esak arra jó, hogy kiélezze a nemzetek elszakadó törekvéseit. Bukarest, Prága, Zágráb. Bukarestben a román szenátus ülésén bomba durrant el, melynek áldozata lett többek között a hazaáruló nagyváradi görögkatholi- kus püspök: Radu Demeter. — Prágában utcai harcok tombolnak a kommunisták és a védőrség csapatai között. — Zágrábban pedig fellázadtak Radics hivei, akik nem