Harangszó, 1920

1920-12-12 / 50. szám

XI. évfolyam. 1920. december 12. 50. szám. Feleli« eierkaezta 4« kiadó: SZALAY MIHÁLY. Tárttzerkesztó: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lovaizpatonóra (Vtuprémmegye), előfi­zetési dijak, reklamációk a HARANOSZÓ kiadóhiva­talának Szentgotthárdra (Vusvármegye) küldendők. ElőFizetóst elfogad minden evang. lelkész és tanító. EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. #' Szerkeszti s a kiadóhiva­tal vezetőle: CZIPOTT GÉZA SZENT OOTTH a^D (Vasvármeg- e.) A ,,'iárangszó" előfizetési ára: fél évre Közvetlen küldéssel 20 kor., csopor­tos küldéssel (legkevesebb IO példány) 10 korona. A „Harang«? 1“ terjesz­tésére befolyt -sdományok- ból szórványban lakó hí­veinknek Ingyenpéldányo­kat küldünk. Megjelenik minden vasár­nap. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA. =3== A nagy várakozás. Irta: Nagy Miklós. Ma is a nagy várakozás idejét éljük, mint Pál apostol korában . . . $ >az egész teremtett világ egyetem­ben fohászkodik és nyög, az egész teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését!« Pál végig­tekintett az egész akkor ismert mű­velt világon; a szent földtől Rómáig, Thessalonikától Miletosig járt sze­mének sugára s mindenütt látta a vágyódást, az epekedésKaz imádko­zást egy jobb világ ut-^9 Látta ?r. ját népének, a zsidóságnak megtépett, zilált lelkét; látta, miként botorkál to­vább azzal aki nem elégített ezredéves ■reménységgel; látta, hogy az a kereszt, melyet az a nép megvetett, alázuhan, hogy eltemesse a feledés sírjába. Ismerte a görög népet, mely ott járt az elbizakodott emberi bölcseség büszke, de veszélyes ormain; egy lépés csak s összetöri magát egy nagyra hivatott nép, Redig azt is hí­vogatja az a Megtartó, akié az or­szág, a hatalom és a dicsőség, aki­nek oltárt emelt vágyódva >az isme­retlen Isten« szebb világa után. Rómából is kiáltás hallatszott! A hi­tetlenség s az erkölcstelenség földjén zajos éjszakák forró levegőjében csen­dült össze a pohár, hangzott a gúny minden felett, ami azelőtt szent volt egy egész nép előtt, dás keserű órái ott is tel idők vágyának mély s apostol mindezt látta azt is, hogy mindegyik kis töredék, >a lélek\ z^engéj.éndfcV birtokosai, akik fohász^tjp'áky''-Vár­ván a fiuságot«, akik nfegJ^Uik- p bethlehemi csillagban a jöventJolíap- ját; egy kis töredék, amely megér­tette az örömök zaján keresztül is a szívekbe vágó hangon tovaszálló kiál­tást: »Térjetek megl« hisz az egész teremtett világ egyetemben fohászko­dik és nyög mindidáig 1 És ma nem ugyanezt mondhatjuk-e? Nézzetek végig a mai művelt világon, ott áll előttetek a régi kép : a vágyó­dások világa 1 Keleten még mindig tépik egymást az emberek ; fájó szen­vedések suhogó lángja vág végig a népeken, amelyek vérbeborult szem­mel keresik a jobb jövendőt. Mi erről a szomorú földről, hol »megjelölve minden magyar ház egy nagy, kiáltó, fekete kereszttel«, hányszor tekintünk fel a magasságba, s hányszor sóhajt­juk ei: linjoalotrir * r* KS*--bi­tünk a győztes vagy legyőzött orszá­gok mindegyikében a népek milliói­nak szeméből, szavából kiragyog, felhangzik az esdeklő kérés, szen­vedő lelkeknek könnyes imádsága. A sok próbálkozás, a végtelen kere­sés, ezer kérdésnek megoldása, ten­gernyi nyomor megszüntetése, össze­tört reménység, régi dicsőség vissza­szerzése mind-mind ott van az em­berek lelkén, reájuk nehezedik s az egész teremtett világ nyög, megráz­kódik s velünk együtt várja az Isten fiainak megjelenését, amikor nyilván­való lesz, hogy amiket most szenve­dünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelen­tetik 1 S a messze nyugaton, a győz­tesek hazájában sincs máskép! Nem régen mondotta Angliának, sőt talán egész Európának most élő legnagyobb politikusa, Loyd George, hogy Euró- lának minden nemzete olyan mély •kölcsi züllöttségben van, hogy a^ ;ész Európát minden nemzetevei, ilturájával, műveltségével együtt :sakis a keresztyén egyház mentheti meg I íme, akik békét diktáltak, akik or­szágokat daraboltak fel, népeket szag­gattak szét, akiknek kezében volt az élet és a halál, azok is jóságot, kö­nyöriiletet, irgalmat keresnek, keresik a gondviselő Istent, s vágyódnak egy szebb jövendő, egy jobb kor után I Az egész Éurópa sóvársága várja az Isten fiainak megjelenését! Ez a só- várgó kiáltás ébredt fel hajdan első nagy királyunknak, Istvánnak lelké­ben, amidőn meglátta, hogy az ő népét, a magyar népet Í3 csak a ke- resztyénség mentheti meg! Régi szava, szívének vágyf ma, 1000 év múlva újra éled, tovúszáll országok felett, beleütközik Argliáuak fehér partjaiba, s ott visszhangra talál egy nagy ál­lamférfi ajkán 1 Az egész Magyar­földön az Isten fiainak megjelenését. Isten fiai! De hát kik azok a jö­vendőt bontó, új kort, új világot te­remtő hatalmas lelkek, kik az Isten­nek gyermekei? »Akiket az Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai« — mondja az írás egyszerű szavak min­den mélységével. Isten gyermeke vagy, ha azt teszed, amit a te Istened, Atyád; ha örökösen harcban állasz a bűnnel, mely szép világodat eltor­zítja; ha nem hajtod meg térded né­ma bálványok előtt; ha lesújtasz mindenhova, ahol erkölcstelenséget, hűtlenséget, durva önzést látsz 1 Kez­desz azok ellen, akik ki akarják ölni az életből a komolyságot, a köteles­ségteljesítést, a becsületet; akik előtt semmi szent sincsen. Ne mond, hogy nem ismered az - Isten gyermekeinek útját! Nézz körül, és meglátod e földön fényes lába- nyomát annak, aki az Isten egyszü­lött fia volt s jött teérted, jött a bű­nösökért I Nézd ott fénylik a Krisztus útja, magasságok felé tart, azon járj s te föld szülötte elnyered Isten fiai­nak menqyei polgárságát! Isten gyer­meké akarsz lenni ? Mit tégy, mit hirdess? Azt, amit a Krisztus! s ak­kor a szíved dobogásán, ajkad min­den beszédén, a karod minden csele-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom