Harangszó, 1920
1920-11-14 / 46. szám
262. HARANOSZÖ 1920. november 14« HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés. Változatos tárgysorozata volt az elmúlt napokban is a nemzetgyűlésnek, amelyet indítványok előterjesztése, megokolása, továbbá a különböző interpellációk előadása tarkított. A nemzet- gyűlés teljes elégtételt adott mindenekelőtt az Ereky által megtámadott pénzügyminiszternek; Szadeczky Lajos indítványára magáévá tette Zrínyi Miklós emlékére egy országos ünnep rendezését. Tudomásul vette a pénzügyminiszternek kijelentését, valótlan, hogy bármilyen pénzlebélyegzés vagy kicserélés megkárosítással kapcsolatban küszöbön volna; megkezdte a földbirtokreform tárgyalását, amit osztatlan érdeklődéssel kisérnek a nemzetgyűlés minden oldalán. Eddig több beszéd hangzott el már e tárgyban. Felszólaltak Lovász János és Benczés János kisgazdák is. A falusi nép tiszta lelki világa tükröződött vissza ezekben a felszólalásokban — írja egy fővárosi lap — amelyek olyan hatást tettek a hallgatóságra, mint a nyájas napsugár, amely sugárkévéjét ráveti a falura s felfakasztja a rét virágait. Beszélt Grieger Miklós esperes plébános kér. szocialista képviselő is. Beszédjének veleje: El kell seperni minden kiváltságot és előjogot, amely megakadályozza a föld igazságos elosztását. Neki a nagy rang — úgymond — és a címek nem imponálnak. Mint ahogy nem imponál a szamár, mert nagy füleket hoz a világra, úgy nem imponál, ha valaki címeket hoz magával. Grieger Zichy Nándor Grófot tartja egyedül érdemesnek arra, hogy az u. n. kér. Magyar- országon szobrot emeljenek neki. Egyébként nyíltan megmondta, hogy gyűlöli az arisztokráciát. A zsidóságnak azt a szerepet szeretné juttatni Grieger, ami a csukáé a ponttyal telt halastóban. Az igazságtalan békeszerződésről szólva azt hangoztatta, hogy ha majd a magyar földmíves saját földjén vághatja a rendet, akkor szívesen ragad fegyvert az elrabolt magyar föld visszaszerzéséért. A közgazdasági egyetem megnyitása. A Magyar tudományegyetem közgazdasági fakultása megnyitó ünnepélyét a Tudományos Akadémia dísztermében tartotta. Ott volt Horthy Miklós kormányzó is. Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg az ünnepélyt: Állandó, csüggedést nem ismerő, kitartó munkálkodásra kell készülnünk, hogy a magyar név ismét erőt, hatalmat, haladást és jólétet jelentsen. Arra kell törekednünk, hogy újra visszaállítsuk és még sokkal nagyobbá, erősebbé tegyük a magyar tudás, a magyar kultúra és a magyar közgazdaság fölényét Európa keletén. Szükséges azért, hogy az eddigénél nagyobb tudással és szakértelemmel folyjék a termelés és hogy az egész közgazdasági élet szelleme alakuljon át. Ne a bírás féktelen vágya és a mohó tőkegyűjtés önző irányító szelleme, hanem érvényesüljön ezen a téren is a keresztyén erkölcs nemes fékezése és a lelkes hazaszeretetnek helyes irányba ösztönző ereje. Az ország tiltakozik a béke ratifikálása ellen. A trianoni béke a magyar nemzetgyűlés előtt fekszik. A magyar kormány határidőt kapott a ratifikálásra. Száraz, hideg tények, a melyekkel szemben mint egy ember áll talpra ime most az egész ország népe, hogy állást foglaljon a világtörténelemben példátlanul álló, az me- beriségi, nemzeti és egyéni boldogulást egyaránt megakasztó békeszerződés ratifikálása elled. A magyar közhangulatnak a Társadalmi Egyesületek Szövetsége ad hangot röpira- tában. Elevenbe vágó okfejtéssel bizonyítja, hogy ez a béke nem béke, nem új élet kezdete erre az országra, erre a nemzetre, hanem a halála. Aki az ellenkezőjét hirdeti, ámít, aki elhiszi, csalódik. Tisza István emlékezete. Tisza István gróf halálának második évfordulóján a Nemzeti Társaskör Tisza-ünnepélyt rendezett. Beöthy Zsolt elnöki megnyitó beszéde után Rákosi Jenő emelkedett szólásra. — Magyarországnak sohasem lesz többé föltámadása — mondotta — hacsak nem abból a tűzből, mely ő benne oltatott ki. Hirdetni kell, hogy ebben az országban elsőbben föl kell támadni Tisza István gr. szellemének, erkölcsének és jellemének, hogy föltámadhasson az ország. Nem hívja tetemre a gyilkosokat. Az emberiség salakjában minden időkben tenyészik a gonosztevők fajtája. A lelkiismereti furdalás pa- rázsát az orgazdák agyvelejébe szeretné plántálni. A mi dolgunk föltámasztani azt a szellemet, amelyet Tisza István személyében eltettek láb alól, a mi dolgunk föltámasztani halottaiból Magyarországot. Ezért ez a mai nap a mi teremtő munkánk második napja — mondotta Rákosi — amelyben elválasztjuk az erősség felett levő vizektől és kegyeletet gyakorolván, hívjuk, szólítsuk azt az erősséget, amely ledöntetett, hívjuk Tisza István lelkét a nép számára, hívjuk Tisza István jellemét magyar férfiak számára, hívjuk Tisza István puritán önzetlenségét a magyar közügy szolgálatára. Mi a bolysevizmus ? Négy álló hónapig tartott annak a súlyos bűnhalmazatnak bírósági kibogazása, mely az úgynevezett tanácsköztársaság bűnlajstromából a letartóztatott népbiztosok rovására esik Négyhónapi fáradságos és izgalmas munka után a nagy pör eljutott utolsóelőtti fejezetéhez, a vád- és védelem mérkőzéséhez. Atzél föügyészhelyettes koncépcióra és méreteire hatalmas vádbeszédet mondott^ mely nemcsak a terhelt népbiztosok szükebbkörü garázdálkodásával foglalkozott, de találó szavakkal rávilágított arra a mérhetetlen gonoszságra és romlottságra is, mely a kommunista uralom megszervezői és vezetői lelkét megülte. — A földre tepert, megalázott magyar nemzet minden fájdalma sír a szívemben, — mondotta — amikor most itt szót emelek az igazság nevében. Átérzem a magyar nemzet szerencsétlenségének egész mérhetetlen nagyságát, de átérzem azt a gonoszságot is, amely ennek bekövetkezését előmozdította, talán előidézte. A világtörténelmi események alkalmat szolgáltattak a bűn terjeszkedésére, de a bűnt nem a történelem, hanem az emberek maguk követték el. A nagy történelmi tragédia embergyilkossággal kezdődött Szarajevóban és nemzetgyilkossággal ért véget Versaillesban. — Mi a bolsevízmüs tulajdonképpen? A háboruokozta nyomort, szenvedést, üzleti alapon értékesítő vállalat. Módszere a szenvedélyek fölkorbácsolása, a társadalmi osztályok egymás ellen uszítása, eszköze a megfélemlítés, a golyó, a kínpad, a kötél. — Azok, akik így akartak uralomhoz jutni, nem politikusok, nem forradalmárok, nem apostolok, hanem aljas, közönséges gonosztévök. A bolysevizmus nem eszme és nem téveszme. Kun Béla és cinkosai nem a kommunizmust akarták megvalósítani, ez csupán a tömeg megszerzésére való eszköz volt nekik. EGYHÁZI KÖZÉLET. Sántha Károly jubileuma. Székesfehérvárról Hárs István buzgó hívünk a következőket irja: „Postautalványon küldök 150 K-t, Sántha Károly jubileumára. Igazán szívből eredő kötelességnek tartom, hogy ezen csekélységgel külön is hozzájáruljak a jubileumi alaphoz, hisz Sántha Károly lelkiatyám volt Sárszentlőrincen. A csekély földi elismerésen kívül mindenekfelett, a jó Istenünk áldása legyen továbbra is rajta.“ Személyi hír. Kapi Béla dunántúli püspök az elmúlt hetet több fontos egyházi ügyben Budapesten töltötte. Közelebbről részt vett a honvédelmi minisztériumban a miniszterelnök, Teleki Pál gróf elnöklete alatt megtartott értekezleten a protestáns tábori lelkészség megszervezése tárgyában. A dunáninneni ev egyházkerület okt. hó 20. és 21. napjain Székesfehérvárott tartott közgyűléséről — melynek lefolyásáról a Harangszóban már röviden megemlékeztünk — székesfehérvári tudósítónk most a következőket írja: A kerület területi és személyi csonka- ságát mutatja az, hogy a rendesen Pozsonyban tartatni szokott közgyűlés ezúttal először Dunántúlra került, s hogy kerületi gyűlés elnökei Kiss István esperes püspökhelyettes és az új felügyelő beiktatásáig dr. Rásó Lajos felügyelő voltak. Okt. 20-án d. u. 3 órakor gyászistentisztelet volt boldogult D. Baltik Frigyes püspök emlékére, melyen Zeman Mihály szügy-i lelkész imádkozott és Meskó Károly galgagutai lelkész hirdette az igét Máté ev. 13. r. 43. v. alapján reámutatva a hűséges főpásztor munkásságára, szeretetére és hitére. Az előértekezlet után d. u. 6 órakor vallásos este volt a vármegyeház nagytermében. Közének, Kardos Gyula balassagyarmati lelkész imája, az Egyházi Énekkar éneke után dr. Raffay Sándor püspök, mint az Országos Evangélikus-Szövetség elnöke mondott beszédet az evangélikusok egyháztársadalmi tömörítésének szükségességéről, amelyet nemcsak befelé, hanem kifelé más felekezetüekkel szemben való érintkezések érdekében is tovább nem nélkülözhetünk, mivel a hivatalos egyház apparátusai, e tekintetben igen nehézkesek. Prohászka városában lévén felhasználta az alkalmat, hogy lélekben üzenje a katholi- kus egyháztársadalom vezérférfiának, hogy az Evang.-Szövetség kész közös munkára kinyújtani feléjük kezét. Az estét dr. Varsányi Mátyás budai lelkész Rém. 1. r. 17. v.- röl tartott,tartalmas bibliamagyarázata, az Egyházi Énekkar, Gáncs Aladár székes- fehérvári lelkész imája és gyülekezeti közének zárta le. Másnap okt. 21-én isten- tisztelettel vette kezdetét a lándori dr. Kéler Zoltán egyházkerületi felügyelőt beiktató ünneplés, az egyet, egyház a kerületek, a ref. konvent és a helyi hatóságok képviselőinek jelenlétében. Balogh István esperes imája után Kiss István püspökhelyettes iktatta be az új egyházkerületi felügyelőt. Eskü után az ünnepi közgyűlés a megyeházára vonult és itt
