Harangszó, 1920

1920-10-24 / 42-43. szám

238. HARANGSZÖ. 1920. október 24. kát ért sérelem ügyében. Méltóztassék eze­ket különös figyelembe venni és ezek or­voslásával mind a kormányzat, mind a magyarság háláját kiérdemelni. A miniszter rpmán nyelven a követke­zőkben válaszolt’:* — Mindenekelőtt az alapprincipiumokra válaszolok. A román királyság százados politikája szerint, a románság által hozott gyulafehérvári határozatok szerint, továbbá a békeszerződés paragrafusaihoz mérten a mi politikánk nem soviniszta, hanem minden nemzetiséggel szemben a békés megértésre töiekszik: A mi ideálunk a svájci állapotok megvalósítása, ahol egy­más mellett a legnagyobb békében él a francia, német és olasz lakosság. Rendelet az idegen zsidók kiutasí­tásáról. A belügyminiszter a miniszteri tanácskozás hozzájárulásával az 1903. évi V. t.-c. 10. szakasza alapján rendeletét adott ki az 1914 óta hazánkba bevándorolt zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasítá­sáról. A kormány, amely a keresztyén nemzeti irányzat intézményes biztosítását és gya­korlati megvalósítását tűzte ki céljául, jo­gos közóhajnak is eleget tesz akkor, ami­kor az ország jól felfogott érdekében ezek­nek a túlnyomó részben a gazdasági életre káros, sőt gyakran az államrendre ir. vesze­delmes, nem kívánatos elemeknek haladék­talan kiutasítását rendeli el. A rendelet üdvös hatása az élelmezési és lakásviszonyok terén is várható és már bizonyosra vehető, hogy a vagonlakók el­helyezésének régóta vajúdó kérdése is rö­vid időn belül teljesen megnyugtató meg­oldást fog nyerni. A belügyminiszter éppen ezért hatósá­gainak szigorú kötelességévé teszi, hogy a rendeletet a legnagyobb pontossággal, a legsürgősebben hajtsák végre. A kormányzó a ceglédi ezred zász­lószentelésén. A kormányzót Ceglédre Sréter István honvédelmi miniszter, P. Zadravecz István tábori püspök és Raffay Sándor dr. evangélikus püspök kisérték el. Ocsán Rákóczy Ferenc járásbiró, Szűcs Gyula plébános és Perjessy Károly refor­mátus lelkész üdvözölték a kormányzót, aki a következően válaszolt: Azok az or­szágok is, amelyek csak háborún mentek keresztül, a tönk szélén állanak. Mit szól­junk akkor mi, akiket a forradalmak, az átkos bolysevizmus és a román megszállás ezeréves javainkból fosztott ki. Ebből az abszolút leromlásból természetesen sem zseniális gondolatok, sem emberek nem vezethetnek ki bennünket, hanem egyedül ér. kizáróan a megfeszített munka. Én nem teszek és nem ismerek különbséget paraszt és úr között. Az én szememben csak ma­gyar ember van, aki hazájához törhetetlen hitte! rágaszkodik. Nem engedjük meg, hogy éket verjenek többé úr és paraszt közé. Az urat eddig hamisan állították a paraszt elé, pedig az úr a becsületesség­nek, a tisztességnek a szó valódi értelmé­ben nemes fogalma, aki hivatva van elma­radt faját nevelni, tanítani, istápolni és a kuKura terén előre vinni. Mindenki telje­sítse a maga kötelességét, adja oda mun­kájának legjavát. Nevelőnönek ajánlkozik evangé­likus I—II. oszt. gyermekek mellé, oki. óvónő, németül tisztán beszél. Cím a kiadóhivatalban. 1—3 EGYHÁZI közélet. Sántha Károly jubileuma. Szívből üdvözöljük ősz költőpapunkat életének 80- ik évfordulója alkalmából. Hálát adunk Is­tennek, hogy őt nekünk adta s köszönetét mondunk a jubilánsnak, hogy Istentől nyert 0 gazdag tehetségét a mi számunkra kama­toztatta. Felhívjuk egyúttal egyházunk fi­gyelmét újból a Sántha-tiszteletdíj ügyében indított mozgalomra. Az emlékalbumba szánt aláírási íveket már szétküldtük s amint a jelek mutatják, méltó lesz ax ün­neplés is, a tiszteletdíj is Sánthához és evang. egyházunkhoz. A mozgalom eredményéről be fogunk számolni olvasóinknak. Püspöki egyházlátogatás. Kapi Béla dunántúli püspök egyházlátogató körútját a veszprémi egyházmegyében, Pápán kezdte meg. A pápai nemes gyülekezet napok, hetek óta lázas izgalommal készült a püs­pök méltó fogadására. Október 2-án a gyü­lekezet körébe érkező püspököt az állomá­son a város nevében dr. Tenczlinger József polgármester, az egyházmegye nevében dr. Kluge Endre, a templomajtóban Mes- terházy László lelkész, a lelkészlakon a nőegylet nevében dr. Molnár Imréné, a leányegylet nevében Hutter Anna elnökök üdvözölték. Másnap, október 3-án szép verőfényes őszi vasárnapon már jó korán megtelt a templom a hitbuzgóságról közismert pápai hívekkel. Miután a különböző küldöttségek is megérkeztek és elhelyezkedtek: pont VslO órakor kezdetét vette az istentisztelet. Az oltári szolgálatot Takács Elek esperes végezte; a szószéken az élet igéjét ez al­kalommal is a helyi lelkész, Mesterházy László hirdette. Beszéde közben a leány­egylet énekkara Hutter Anna elnöknő ve­zetésével alkalmi éneket adott elő. Alig hangzott el férje orgonakiséretében Nagy Jenöné lágyan csengő, szép szólóéneke, az oltár előtt megszólalt az egyházat láto­gató püspök és beszélt a hivő lelkekhez a hitnek teljességéből, a romok felett az új életet hirdetve. Eljött ide — úgy mond töb­bek között hogy innen ez oltártól, hon- nét egykor elindult útjára, innen vigyen most újból ő is erőt, szikrát, hitet. A püspök hatalmas beszéde után köz­gyűlés keretében folyt le aztán a tulajdon- képeni kanonika vizitáció, amikor a gyüle­kezet felügyelője, Bélák Lajos főbíró üdvö­zölte a püspököt szíves Isten hozottal. Miután letárgyalták a püspöki kérdőponto­kat, melyekből a püspök örömmel állapí­totta meg, hogy a pápai gyülekezet igazán Krisztusban élő, hittel, szeretettel, remény­séggel ékeskedő, minden áldozatrakész ke­resztyén gyülekezet: a küldöttségek foga­dására került a sor. A püspök előtt kül- döttségileg tisztelegtek, élükön lelkészeikkel Gerstner Ignác és Kiss József esperesekkel: a róm. kát. és ref. egyház, a katonaság, a ref. főiskola, a városi hatóság, Esterházy uradalom, a város összes középiskolái kü- lön-külön, a kér. szociálista párt, az ipat- testület, az állami tisztviselők, evang. gyűl. ének- és zenepártoló egyesület, ev. gyűl. tisztviselők. A küldöttségek elvonulása után a püs­pök újból az oltár elé lépett s könnyekig megható imádsága és főpásztori áldása után az istentisztelet véget ért. Délben 1 órára a gyülekezet nő- és leányegylete kitünően sikerült társasebédet rendezett, melyre hivatalosak voltak a város notabilitásai, a küldöttségek vezetői és a gyülekezet presbitériuma. Itt emlitjük meg, hogy a püspököt pápai egyházlátogató út­jában elkísérte a püspök neje is. Közvetlen az ebéd után az izraelita hitközség tisztelgését fogadta a püspök a lelkészlakon. Utána a gyülekezet elemi- és középiskola növendékeit látogatta meg. Estefelé a városban tett látogatásokat. Más­nap, okt. 4-én a gyülekezet filiáit: Takácsit, Nagyacsádot, Mezőlakot látogatta meg. Pápától okt. 5-én vett búcsút Kapi Béla püspök, Homokbödögére folytatván útját, hol már várta gyülekezete élén az egyház­megye esperese. Istennek gazdag kegyelnie és békessége nyugodjék meg az egyházlátogatás áldásai­ban részesült gyülekezeten. Egyházkerületi közgyűlés. A bányai egyházkerület ez évi rendes közgyűlését okt. 7-én tartotta. A gyűlést a Deák-téri templomban tartott gyámintézeti istentisz­telet előzte meg, melyen Chugyik Pál aszódi lelkész az egyháznak az evangélikus elnevezésből folyó eszményi hivatásáról mondot magas szárnyalásu beszédet. Ezu­tán a közgyűlési teremben Zsigmondy Jenő felügyelő elnöklésével megalakult közgyű­lésen a kerület püspöke: Raffay Sándor dr. hosszabb jelentésben számolt be az 1918. év szeptemberében tartott legutóbbi köz­gyűlés óta bekövetkezett eseményeknek egyházi kihatásairól. A kerület a forradal­mak viharait, egyesek eltévelyedéseit nem tekintve, vitézül kiállotta; s bár a magyar­honi evangélikus egyház a megszállások folytán súlyos veszteséget szenvedett, a luteránusok hagyományos összetartása, az egyháztársadalmi és belmissziós munkásság fokozottabb fellendülését eredményezte. Az Országos Evangélikus Szövetség megala­kítása a külföldi s kivált az amerikai hittestvérekkel szőtt kapcsolatok, végül a hazai keresztény irányzatnak a vallási egyenlőség felé haladó egyes jelenségei szebb jövő reményével tölthetik el a ma­gyar evangélikusokat. A nagy tetszést aratott püspöki jelentés nyomán a közgyűlés lelkesen tüntetett a magyar haza területi sérthetetlensége és az idegen járom alatt szenvedő egyházakkal való törvényes kap­csolatok fentartása mellett. A jogügyi, iskolai, pénzügyi bizottságok javaslatainak letárgyalása után az ülés a püspök imá­jával ért véget. Orgonaavatás Körmenden.Magasztos lélekemelő és külső fényében is imponálóan szép ünnepe volt a körmendi ev. egyház- községnek' vasárnap, október 3-án. Ekkor nyert fölavatást a gyülekezetnek a hívek lelkes adakozásából újjáépített orgonája a Körmenden állomásozó katonaság közre­működésével, a tisztikar, a hatóságok és nagy közönség részvétele mellett. Az ün­nepi istentiszteletet gyülekezeti közének, majd Bachát la|pán őrimagyarósdi lelkész oltári szolgálata vezette be. A körmendi dalosegyesület ünnepi karéneke alatt Zon- gor Béla esperes lépett az oltár elé Bachát I. és Szekeres S. segédlelkésztől környezve s lelkeket megkapó beszéd kiséretében fölavatta az orgonát. Majd megszólalt az orgona, amelynek magasztos hangjai áhí­tattal töltötték el a lelkeket. A szószéken Nagy Ferenc püspöki másodlelkész tartott ünnepi beszédet. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével végződött. Az orgona újjáépítését Kemenesi Sán­dor szombathelyi orgonakészítő végezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom