Harangszó, 1920

1920-09-12 / 36-37. szám

212. HARANQSZÖ. 1920. szeptember 12. szöbén tegyünk vallást arról, hogy látunk magunk előtt világtörténelmi hivatást és érzünk magunkban annak elvégzésére erkölcsi erőt. Éljünk evangéliomi életet, vigyük Krisztust lelki életünkbe, családunkba, a társa­dalom és nemzet közösségébe, állít­suk vissza a becsület, a tisztesség, erkölcsiség és vallásosság régi érté­keit, emeljük népünk értelmi és er­kölcsi színvonalát, akkor munkásai leszünk, amint eddig is voltunk ma­gyar hazánk jövendőjének, magyar nemzetünk erősödésének« — úgy a viharverte ősi falak között idézzük újból emlékezetünkbe. Soha egy pil­lanatra se felejtsük el: »Ist$n a mi oltalmunk, aki négy évszázad viharai között megtartott, megőrzi anyaszent- egyházunkat az ötödik évszázad küz­delmei közt i-s.« * * * Augusztus 25-dikére. egybehívott kerü­leti gyűlés tulajdonképen már augusztus 22-én a soproni evang. templomban tartott gyámintézeti istentisztelettel vette kezdetét. Scholtz Ödön esperes, kér. gyámintézeti elnök oltári szolgálata után Bayer Teofil szólott az ünneplő gyülekezethez Máté 20. 25—28. alapján. Augusztus 23-án délután 3-tól késő es­tig egyházkerületünknek egyik legfontosabb szerve a pénzügyi bizottság tartotta ülését Hering Zsigmond elnöklete alatt. Augusztus 24 én d. e. a főiskolai nagy­bizottság, a Luther-szövetség, a gyáminté­zet elnöki tanácsa, majd derék tanítóink tartották megbeszélésüket, közgyűlésüket. A főiskolai nagybizottság, melyen Kapi Béla püspök, dr. Ajkay Béla majd később dr. Berzsenyi Jenő elnököltek a 14 pontból álló tárgysorozat kapcsán különösen öröm­mindetr vagyonom, csak gyógyulj meg 1 — Nem lehet... már mennem kell 1 ... Azért most kellene valami, egy kis részecske... Az iskolára szeretném hagyni, hogy abból minden éven jutalmat kapjon egy szegény, jó gyermek, aki legjobban szereti az iskolát, a tanulást... Az erős, zord ember szeméből kibuggyant a második könnycsepp s most el sem dörzsölte : — Megkapod, gyermekem. Még ma elintézem ügyedet. A legjobb két gyermek: egy leány és egy fiú kapják minden éven, születésed napján ala­pítványod kamatját. V — Apám... édes j($ apám!.., milyen jó szíve van 1 Milyen boldog vagyok 1. . . Megyek Marcihoz... megmondom neki is, hogy édesapánk­nak a legjobb szíve van... Vili. A legközelebbi rokóhok és a sirásó mel vette tudomásul, hogy a közoktatás- ügyi miniszter szakított eddigi rideg állás­pontjával a kőszegi felsőbb leányiskolával szemben s hogy az iskolát az iskolapolitika szempontjából a jövőben a legmesszebb­menő támogatásban hajlandó részesíteni. Az ülésen a theol. akadémia igazgatójává Stráner Vilmos h. igazgatót választották meg. A Luther-Szövetség mely Kapi Béla és szentmártoni Radó Lajos elnöklete alatt ülésezett, az elnökségnek, az igazgató ta­nácsnak, illetőleg választmánynak, a külöm- böző szakosztályoknak évközben tett és véghezvitt intézkedéseit köszönettel tudo­másul vette. „Mindennapi kenyér“ címen meginditott mozgalmát, mellyel az egyházi munkások számára gyülekezetenként gabo­nát óhajt gyűjteni, a legmelegebben pártolja. A Luther-Szövetségnek az Országos Evan­gélikus Szövetséggel mikénti fuzionálása tekintetében az elnökségnek, illetőleg a vá­lasztmánynak teljesen fg|iér lapot ád a ke­zébe. Egyébként a Luther-Szövetségnek fenntartása mellett a legerélyesebben állást foglal. A szövetség pénztárosává Nagy Fe­renc püspöki másodlelkészt választották meg. A kerületi gyámintézet elnöki tanácsa a délutáni közgyűlést készítette elő. Az evang. népiskola dísztermében folyt le a dunántúli evang. tanító közgyűlése ugyancsak augusztus 24-én, a délelőtt folyamán. Dacára a rossz vasúti összeköttetésnek és nagy költségnek, Dunántúlnak legelrej- tettebb zugaiból is felsereglettek a tanítók, hogy két évi kényszerszünet után ismét megkezdjék áldásos egyesületi működésű­ket. Krug Lajos az egyesületnek nagy tu­dású és ritka munkaképességű elnöke a gyűlés megnyitása után nagy koncepciójú, úgy Jartalmi, mint alaki szépségeivel, meg­rázó igazságaival, a jelenvoltakat leikük mélyén megható emléfcbeszédben rótta le a haza hős védelmében elesett dunántúli ey. tanítókkal szemben a kegyelet adóját. Azután pedig beterjesztette két évről szóló, is eltávoztak már a frissen hantolt sir mellől, a sok nép pedig a falu tövében hullámzik már. Csak a vérző szívű szülők állnak még a sírnál s hullatják az asszonyok könnyeiket a sárga hantokra. Nem tudják ott­hagyni. Az a mindennél erősebb el­szakíthatatlan szeretetfonál, mely a szülői szivet a sírban nyugvóéval összeköti, nem ereszti őket. — .Jertek, menjünk már mi is I Mindjárt leszakat a hideg eső, oly terhes az ég, — szól a még jobban meggörnyedt Ágota néni. Erre sem mozdül sem az apa, sem az anya. A temetői hátsó bokrok közül vidám gyermekdal hallatszik. Most rezzen fel Bakos s gyűlölettel tekint arra felé: — Ki merészel most itt nótázni ? I Megiramodik sötét haraggal a bokrok felé. Egy mezítlábos, rongyos ruháju, öt év körüli leánykát és egy kisebb fiúcskát, a kis Déri árvákat valóságos korképet festő jelentését, mely­nek gazdag tartalmával, áttekinthető, vilá­gos szerkezetével, a tanítóságnak a prole­tárdiktatúra alatt tanúsított magatartásának az igazságnak mindenben megfelelő hű jellemzésével, a tanítóság sérelmeinek és kívánságainak őszinte feltárásával, kartársai legmélyebb elismerését vívta ki magának. A közgyűlés meghajtotta zászlóját elnöke előtt és hálás köszönetben fejezte ki vezére személye iránt érzett legbensőbb szeretetét és ragaszkodását. — A gazdag tárgysoro­zatnak egyik pontját az ország területi in­tegritásának kérdése is képezte. A közgyű­lés elnöke indítványára ünnepélyes foga­dalmat tett, hogy minden rendelkezésére álló testi és lelki erejével küzd a régi ha­tárok visszaállításáért és Dunántúl evang. tanítósága minden agysejtjével, minden idegszálával küzd majd azért, hogy a sors verte magyar nemzet régi fényében ismét talpra álljon — A mindvégig méltóságos lefolyású gyűlés a Hymnus eléneklése után véget ért Délután 3 órakor vette kezdetét az egy^- házkerületi gyámintézeti közgyűlés, Scholtz Ödön esperes és Károlyi, Endre kettős el­nöklete alatt. Scholtz Ödön imája után Károlyi" Endre ezúttal is mélyen szántó, Krisztus evangéliumával telitett beszédében méltatta a gyámintézet nagy horderejét, s hálás elismeréssel szólott a gyámintézet munkásairól. Hálás kegyelettel adózott Bognár Endre egyetemes gyámintézeti elnök emlékének, ki egész vagyonát végrendeletileg a gyám­intézetnek adományozta. Scholtz Ödön el­nök évi jelentése kapcsán a közgyűlés kö­szönettel vette tudomásul, hogy az elnök­ség a német Gusztáv Adolf egyesülettel újból felvette az érintkezés fonalát. Czipott Géza ellenőr jelentésének meghallgatása után Rájter János kér. gyámintézeti pénz­táros tette meg jelentését. A pénztáros je­lentése szerint gyámintézeti célokra befolyt 129.226 56 K. Legtöbbet adtak össze az idén is a felső vasi egyházmegyebeli hívek. Itt az adakozás összege meghaladja a 40.000 pillantja meg. — Mit csináltok itt, haszontalan kölykek ?! Megszeppenve felel a kis Ágnes: Kökényt eszünk, mert éhesek vagyunk! — Úgy ? — áll meg mereven Bakos szordon, haragos vonásait szelíd tekintet váltja fel. — Ne egyétek % fanyar bogj0t. Jertek velem, kaptok puha kenyeret, édes almát. # — Megver 1 .— mondja a csöpp Jancsi gyermek hátrább húzódva. — Nem bántlak én benneteket, gyermekeim. Jertek, no, ne féljetek tőlem! — megy szepegő gyerme­kekhez. A leánykát jobb karjára veszi fel, a fiút pedig a balkarjára. Viszi a megtört, zokogó feleségéhez: — Nesze, asszony, szeresd ezeket... viseld gondjukat az Isten árváinak... Ö is gondjukat viseli a mieinknek 1... (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom