Harangszó, 1920
1920-08-29 / 34-35. szám
206. kája, kendője, tolta, ceruzája és sok-sok apróság. Végigtekintve ezeken a féltve őrzött tárgyakon, könny szökik az ember szemébe. Nem így gondoltuk mi és nem így remélték ők. Akik odakiint a régi magyar hazáról ábrándoztak, viszontlátnak egy megtépázott, ezer sebből vérző csonka földdarabot, a mely az érte gyötrelmes rabságot szenvedőknek még háláját sem tudja méltóan leróni. A megszállott vendvidékről. A jugo- szlávoktól megszállott vendvidék az elmúlt két hét alatt nagy megrázkódtatásokon ment kérésztől. A dolog úgy kezdődött, hogy a jugoszlávok között az a hir terjedt el, hogy a magyarok július 28-ára általános támadást terveznek. Nem tudni honnan keletkezett ez a kósza hir, de tény az, hogy az exponáltabb helyeken lévő hivatalnokok elhagyták helyüket és Jugoszlávia belsejébe vonultak, más hivatalnokok családjaikat küldték hátrább. De hogy e kósza hir mögött valami más komolyabb ok is lehetett, mutatja az, hogy ugyanekkor nagy csapatösszevonások is történtek, és a hadvezetőség is sok mindenét a Murán túlra küldött át s a Murán állítólag hidakat is veretett. A vend lakosság izgatottan nézte a történteket és köztük is szétrebbent az örömhír: Jönnek a magyarok. Egy sajnálatos eset, mely az egyik magyar őrs meggon- datianságából eredt, még növelte az izgatottságot Nemcsoda, ha e hirek a vérme- sebb fiatalságot lázba ejtették. Több helyen, például Battyándon a legények lövöldöztek a csendörségi épületekre, aminek azután szomorú következményei voltak. Szigorú vizsgálat indult meg és sok ember a börtönbe került. A jugoszlávok összebeszélt lázadást szimatoltak, holott minderről szó sem volt. Az egész eseménysorozat logikus következménye annak a lehetetlen helyzetnek, amelybe a vidéket a jugoszlávok ejtették. A jugoszlávok maguk is látják és tudják, hogy uralmuknak e vidéken semmi alapjuk nincs. Ok maguk is észreveszik, hogy a vend nép napról-napra komolyabb lesz, mert ijesztő alakban kezd kibontakozni előtte a sötét jövő képe. A nagy lelkinyo- máshoz, melyet a magyar és a vend nyelvek eltiltása, az idegen nyelv erőltetése, a szabadságjogok elkobzása, a kémek és besúgók rendszerének alkalmazása, szóval az önkényes zsarnoki uralom előidézéséhez hozzájárulnak azok az aggodalmak, melyeket a gazdasági bajok keltettek. Azzal, hogy e vidéket elszakították Magyarországtól, elzárták előle megélhetéseinek összes forrásait. Más években 8000 rend munkás ment Magyarországra aratni, az idén legfeljebb 3000-nek sikerült átjutni a határon és ezekelőtt is ott állt a nehéz kérdés: át fogja-e engedni Magyarország a szerzett aratórészt? És ha nem engedi át, miből lesz a kenyér ? Többen megpróbálkoztak ugyan azzal, hogy elmentek Szlavóniába és Krajnába arató munkát keresni, de valamennyinek eredmény nélkül vissza kellett jönnie. Nem kaptak munkát, a megélhetési viszonyok is tűrhetetlenek és a munkabérek is elfogadhatatlanok voltak. Viszont e vidék azzal, hogy el van szakítva Magyarországtól, el van zárva az egész világtól, mert semerre másfelé nincsenek közlekedési eszközei s így terményeit nem tudja értékesíteni. Csajt a csempész kereskedés tud ezekből kisebb mennyiséget kivhmni. HARANGSZÓ.__________________1920. augusztus 29. Egy a határon átjutott vend ember ezt mondja: Amit évek hosszú során át Magyarországon szereztünk, azt Jugoszláviában az első esztendőben felemésztettük, a jövő esztendőben már nyomorogni fogunk. A szomorú az, hogy ez az ember egyáltalán nem túloz. Szorgalmas és takarékos vend népünk az elszegényedésnek néz elébe. Ez az a felszabadítás, melyet a világ új átreformálói a világnak ígértek. Lengyelország. Alig föltámadva százados halottaiból, Lengyelország új élet-halál- harcba keveredett, mert nem úgy kezdte az uj életet százados sírján innen, ahogy okosság, szerénység és századot; keserű tapasztalatai tanácsolták. Felütötte fejét a pártok hidrája ... Most aztán folyik a kétségbeejtő tusa Varsó körül. Egy test, egy lélek végre ott mindenki. Még az asszonyok és leányok is katonaruhába öltöznek és vonulnak ki a pusztító ágyutüzbe. A török békeszerződést a török kiküldöttek aláírták. Az aláírás napján a konstantinápolyi lapok gyászkeretben jelentek meg és vezéacikkeikben méltóságos hangon tárgyalták a nemzeti gyászt és kifejtették azt a nézetüket, hogy Törökország, ha megkisebbedve is, vissza fogja nyerni régi erejét és fényét. A Palesztinába kirendelt angol biztos, Sir Sámuelnek első dolga az volt, hogy az összes zsidóktól megkövetelte, hogy a szombatot szigorúan betartsák. Minden zsidó boltnak zárva kell maradnia, semmiféle üzletet nem szabad kötniök, a zsidók vasárnapi szünete megszűnik, mert a vasárnap csak a keresztények ünnepe Palesztinában tehát az az érdekes és ritka eset állott be, hogy a mohamedánok pénteken, a zsidók szombaton és a keresztények vasárnap ünnepelnek, ami a gazdasági életre nézve természetesen nagy előny. EGYHÁZI KÖZÉLET. Értesítés az ev. nyomdáról. Varga Gyula esperes ur felszólítására értesítjük az érdeklődőket és részvényeseket, hogy az igazgatóság január havában volt első ülése óta mindent elkövetett, hogy megfelelő nyomdát szerezzen. Tárgyalt és alhu- dozott a budapesti Heisler és Kozol, Concordia és Pusztafi féle, továbbá a győri Nitsman, Grosz és Reggel nyomdavállalatokkal, de a horribilis árkövetelések és komoly eladási szándék hiánya miatt eredményt nem ért el. Megfelelő nyomda helyiséget is nehéz találni. A részvénytöke teljes egészében meg van a körmendi takarékpénztárban. Sopronba nem lehet közgyűlést összehívni, mert az alapszabályok 14 §-a szerint minden közgyűlés Győrött tartandó. Ha egy most folyó tárgyalás sem vezet eredményre, az igazgatóság közgyűlést fog összehívni az alaptőke felemelése végett. Az Igazgatóság. Püspöki látogatás. Kapi Béla, a dunántúli egyházkerület püspöke augusztus 10-én titkárja és Dukai Takách Ferenc cs. és kir. kamarás, Töpler Károly, Bóday Dezső egyházkerületi birtokfelügyelő bizottsági tagok kíséretében meglátogatta a mintaszerű lőrintei uradalmat, amelyet néhai Ihász Lajos, a kerület áldott emlékű felügyelője hagyott örökségül az ő nagyon szeretett dunántúli egyházkerületének. A bizottság megvizsgálva az egész uradalmat teljes elismeréssel adózott jegyzőkönyvében a birtokot haszonélvezeti joggal vezetői özv. Ihász Lajosné, Jókay Etelka úrnőnek^ A birtokszemle után ebéd volt, amelyen r fentieken kívül résztvett még Huszár Jó-c zsef és Bélák Endre főszolgabíró Deve-s cserből, Nirnsee Pál nagybirtokos, Szabd4« Aladár reform, lelkész, Bátsi József evang,? lelkész, Pass László evang. segédlelkész; Ajkáról, a család részéről Hegedűs Sándort v. keresk. miniszter özvegye, Jókay Jolánn és dr. Jókay Ihász Miklós tb. főszolgabíró..' Kapi Béla mondta az első pohárköszöntőt, költői szép nyelven a ház úrnőjét köszönt—l vén fel, aki hűséges szeretettel ápolja halhat-1 tatlan emlékű, Istenben boldogult férjének}! szent eszményeit, azt az ősi, puritán n magyar protestáns erkölcsiséget, amely a s mai eszménytelen, elfajult nemzedék elé é a magyar nagyasszonyi tündökletesjellem élő 8 mintaképeként állítja az ősi kúria úrnőjét, ,1 a magyar nemzet nagy „regös“-ének, a e világ legkitűnőbb humoru írójának, Jókai i Mórnak az unokahugát. Huszár József fő- - szolgabiró a devecseri járás nevében, dr. . Jókai-lhász Miklós a család nevében köszöntötte a püspököt, a magyar társada- - lom egyik országos tekintélyű vezérét, , akiben a romlásban lévő nemzetünket egye- - dűl megváltható, szebb életre segítő ma- - gyár és keresztyén eszmék jellegzetes meg- - testesitőjét, diadalra segítőjét üdvözölte. . Személyi hir. Dr. Raffay Sándor bá- - nyakerületi püspök egyházi és politikai i ügyekben Svájcban időzik. A nemzetgyűlés lelkészképviselői I Prohászka Ottokár püspök vezetésével jú- ■ lius 27-én küldöttségileg jelentek meg br. ; , Korányi Frigyes pénzügyminiszternél, hogy a az állami alkalmazottakra vonatkozó ked- f vezményeket lehetőleg az állam szempont- i jából szintén oly nagyjelentőségű munkát í végző lelkészekre, vagy közülök legalább < azokra is kiterjessze, akik városban vagy missziói helyeken élnek s fixfizetéses, sőt r ilyen alkalmaztatásban még kongruás ál- [ lásban vannak. A miniszter megígérte a kérés méltányos elbírálását s az ügy meg- f beszélésére egy szűkebb körű bizottságot j j kért fel, melynek egyházunk részéről Scholtz Ödön nemzetgyűlési képviselő a tagja. A nagygeresdi evang. ifjúság, 1920. i aug. 1-én nagyszabású műkedvelő előadást t rendezett. Előadták az „Ördög mátkája* j cimü 3 felvonásos népszínművet. Az előadás rendezője Kiss jegyző volt. A befolyt jövedelem 10 ezer korona. Ennek felét harangalapra, felét pedig a hadifoglyok hazaszállítására fordították. A Dunántúli Luther-Szövetség a Győri egyházmegyében. A győri egyházmegyében a Luther-Szövetségnek eddig összesen 895 tagja van, s tagsági díjak címén befolyt 10.756 K. Anyagyülekezetek szerint csoportosítva a tagok következőkép oszlanak meg: Bőny 24, Bezi 41, Csikvánd 40, Győr 158, Győrszeraere 4, Kispéc l lő, Felpéc 83, Lébény 85, Mérges 19, Kisba- _jÉL bot 16, Nagybarátfalu 68, Nagy mórichida 58, Lovászpatona 64, Rábcakapi 37, Tárnokréti 9, Tét 2, Ujmalomsok 71. Kemenesmihályfán a Dunántúli Luther- Szövetség f. évi pünköst első napjának délutánján tartotta meg propaganda ünnepélyét. A szép számmal összegyülekezet hívek buzgó éneke után Nagy Sándor czelldömölki ev. leik. imádkozott és tartott írás magyarázatot, intvén a híveket egyházukhoz való hűségre, kegy így a protea-
