Harangszó, 1920
1920-08-15 / 32-33. szám
XI. évfolyam. 1920. augusztus 15. 32—33. szám. «zarkeazta ét kiad«: SZALAY MIHÁLY. T áramzarkaazt«: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lováazpatonára (Veazprémmegya), előfi- zetéal dijak, reklamóclók a HARANQ8ZÓ kiadóhivatalénak Szentgotthárdi-« (Vitavármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden avang. lelkész éa Unit«. ' r ♦ EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. Szerkeszti a a kladóhlva- Ul vezetője: CZIPOTT GÉZA SZENTOOTTHÁRD (Vaa vármegye.) A „Harangazó" előfizetési ára: fél évre közvetlen küldéaael 20 kor., caopor- to* küídéaael (legkevesebb 10 példány) 18 korona. A „Harangazó“ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Megjelenik minden vasárnap. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA. Berzsenyi Dániel. „A derék nem fél az idők mohától.“ Te sem félhetsz! — lm hódolunk neked, Ki tespedésnek gyáva korszakából Felráztad egykor ezt a nemzetet 1 Pereg csendesen az Idő homokja, Azóta száz év tűnt a múltba már ... Virágot hintünk niklai sírodra S nagy emlékedhez lelkünk visszaszáll. Uttalan utón tévelygett a nemzet Fagyos fásultság zordon éjjelén, Bár a magyar nem szolgasorsra termett, Mégis lánc csörgött lábán és kezén. De legjobbjaink híven összefogtak, És szerteszórták szívük szent hevét... Gyújtott a szikra, lángok fel lobogtak, S láncát a nemzet játszva törte szét. Akkor is voltak s dőzsöltek kevélyen Mellüket verő farizeusok, S még többen voltak — bujdosva az éj- Messiás-váró éhes koldusok. [ben — A szent ügyet bár százszor megtagadták És cselt vetettek hitvány hitszegők, — De mindenkoron te voltál, Szabadság, Mi Messiásunk s éltető erőnk 1 Kiáltó kérdés sir belé az éjbe: Mi menti meg a pusztuló hazát? Szívleld meg késő kornak nemzedéke Nagy Berzsenyidnek intő szózatát: „Minden országnak támasza, talpköve A tiszta erkölcs“ — vésd szivedbe ezt! S nem győzhet rajtad a pokol hatalma — Honod falait hát erre helyezd! Horváth Imre. Ki tud róla? Varga Pál, 69. gyalogezredben, sárszentlórinci születésű gyalogos állítólag orosz hadifogságban van. Aki valami hírt tud róla, közölje az ev. lelkészi hivatallal Kölesd, Tolna m. 1—3 A bojkott és tanulságai. A népeknek és nemzeteknek mai rettenetes felfordulásában, zűrzavarában, válságában, mely felfordulásban, zűrzavarban, válságban — fájdalom — nem egyszer az egész világ élén Magyarország vezet: nemzetünk a közelmúlt napokban Isten gazdag kegyelméből, az adott esetből kifolyólag, fényesen megállotta helyét. Az ellenünk f. évi június 20-án megindult nemzetközi munkásbojkott, amit nem is volt egyébként oly nehéz megjósolni, ami előre látható volt, csúfos kudarcba fuladt. Fimmen, az amszterdami szakszervezetek szövetségének titkára a bojkottot beszüntetni rendelte el. Bizonyos fokig humoros, hogy az ellenünk az amszterdami nemzetközi szakszervezeti szövetség által kimondott bojkottmozgalomnak főfészke ép Bécs volt, mely pedig tudjuk, teljesen reá van szorulva Magyarországra és amely terményeink nélkül az án- tánt által rendelkezésükre bocsátott csekély élelmiszer leszámításával nem képes lakósságának szükségletét kielégíteni. Hogy Bécsnek Magyarország elleni gyűlölete ebben a mozgalomban is milyen vak volt, mi sem igazolja jobban mint az, hogy a bojkottal éppen saját dolgozó népének százezreit tette ki elsősorban újabb megpróbáltatásnak és nélkülözésnek. Magyarországon, tudjuk, a bojkott csak egyeseknek, a lelketlen árdrágítóknak és csempészeknek, az aranyborjú imádóknak volt kellemetlen; magyar nemzeti szempontból legfeljebb bosszantó tűszurás volt csupán. Ausztria a bojkottal kapcsolatban olyan csapást mért magára és olyan érvágást kapott, amelybe csaknem elvérzett. Mi magyarok pedig ezúttal is az ellenünk akkora garral megindított, de hál’ Istennek kudarcba fűlt bojkottal kapcsolatban vonjuk le a tanulságokat. Becsüljük meg ezekutána kétszeresen azt az áldott anyaföldet. Becsüljük meg annak minden rögét, minden porszemét. Megmunkátlanul ne hagyjunk a jövőben egy tenyérnyi helyet sem, mert lássuk be végre, hogy itt van tulajdonképen az az erő, mely tiszteletet, megbecsülést parancsol és szerez a mi számunkra. Ne feledjük el azonban azt sem, hogy míg ebben a fontos, a magyar nemzetet újjá teremtő munkában: emberé a munka, az áldás Istené. Ha Isten gazdag kegyelme ott nem őrködik körülöttünk napi foglalatosságainkban, hiába a mi fáradozásunk. Végül pedig lássuk be, éppen az adott esetből kifolyólag is, hogy az egész teremtett világnak ma mekkora szüksége van keresztyén erkölcsre, keresztyén gondolkozásra, keresztyén társadalomra, hogy a népek, nemzetek, a társadalmi osztályok között lévő ellentétek kiegyenlíthetők legyenek. Mert mindaz, ami egyenlőre körülöttünk a nagyvilágban történik, az a Sátánnak a kreációja: gondolkozás, intézmény, morál egyaránt. Európa erkölcsi állapota. Irta: Mikola Sándor. A gazdasági züllöttséggel együttjár ma az erkölcsi züllöttség ami természetes, mert egyik a másikból következik. Amig azonban gazdasági züllöttség tisztán a háború folytán jött létre, addig az erkölcsi züllöttség jóval a háború előtt kezdődött, sokkal mélyebb és általánosabb. A háború előtt ez az erkölcsi züllöttség még el volt fedve, a törvényesség és szemérmetesség palástjába burkolózott, sőt a közérdek jelszavával álcázta le magát. Azonban a háború
