Harangszó, 1920

1920-06-06 / 22-23. szám

152 HARANGSZO. 1920. június 6. A bukaresti újság élesen kikel cikkében a katonai hatóság ellen, amely a kiváló tudóst magyarsága miatt megakadályozza tudományos munkásságában és követeli szaba- donbocsátását. Kisiparosok kongresszusa. Piros pünkösd ünnepén kongresszusra gyűl­tek össze az ország kisiparosai, hogy megbeszéljék az őket érdeklő aktuális kérdéseket. A kongresszuson Pálfy Dániel nemzetgyűlési képviselő el­nökölt. A kongresszus legnagyobb vitát keltő tárgya az uj ipartörvény terve­zetének megvitatása volt. A szigorú képesitéselvének érvényesítése tetszett a kisiparosságnak, a javaslat szoci­ális intézkedéseit azonban túlzottak­nak és elfogadhatatlanoknak találták. Különösen az inasképzésre vonatkozó részeket kifogásolták. Egyidejűleg sürgős feladatnak tartják az ország ipari gazdaságának egyetemes ren­dezését, az eddigi ipari vonatkozású törvényeket helyettesitő uj széles látókörű ipartörvény előkészítését és megalkotását. A kongresszust megelőzőn az Ipartestületek Országos Szövetsége tartotta meg rendes évi közgyűlését Pálfy Dániel elnök vezetésével. Törökország. A bolysevista Orosz­ország mellett Törökország ma Euró­pának az a része, ahol legerősebben forr és kavarog egy elesett, szeren­csétlen népnek minden érzése és élni akarása. Évszázados történeti hagyo­mányok, lebirhatatlan nemzeti gon­dolat és a vallásos hit fanatizmusa mintha csodát tenne a sir szélére juttatott Törökországban. Amire a béke és a nyugalom éveib n el nem tudták száuni magukat, arra a bal­sorsban hamarosan fölemelkedtek. Fellázadnak az erőszakos és mások által elvégzendő kivégeztetés ellen, pedig a saját maguk okozta lassú halálnak közömbösen néztek elibe. Egy előkelő semleges diplomata érdekes kijelentéseket tett az ántánt- ról. Az angolok is meg vannak győződve, hogy- a magyar béke tart­hatatlan. Magyarország sorsa nem dőlt el Mindenki előtt világosan áll, hogy az ántánt nagyon keveset tett a »világ pacifikálása« érdekében. A diplomata kijelentette, hogy Angliában tiltakozó gyűléseket fognak tartani a magyar, különössen az erdélyi kérdés miatt, ahol a protestáns magyarokat teljesen kiszolgáltatták a román ura­lomnak. Keresztyén összetartás. Ritka szép eredményről kapunk hírt a ti- szántúlról. Tavaly nyáron az egyik Tisza-menti nagy városban a vörös csapatok kiszorítása után a román előőrs észrevette, hogy telefonvezeték lóg a katholikus toronyból. A vörö­sök tüzérségi megfigyelője volt ott és sietségükben nem vitték magukkal. A románok biztosra vették, hogy a »pópa« a bolsevikiek kémje, betörtek a plébániára s az ott talált egyik káplánt, aki épen reggeli miséhez öl­tözött, minden szó nélkül lelőtték. Egy szegény özvegy asszony egyetlen, derék fia volt. A templom szentélyé­ben ravatalozták fel. A fényes szer­tartás kezdetén nyílik a sekrestye ajtó s belép rajta egy tekintélyes refor­mátus vallástanár egy református segédlelkésszel papi palásttal és két fiatal evangélikus segédlelkész Luíher- kabátban. A koporsó mellett helyet foglalnak s mikor vége a szertartás­nak, akkor a vállukra veszik, a »szolgatárs« érckoporsóját s a tem­plomot zsúfolásig megtöltő hívek meghatottsága, könnyhullatása közt kivitték a gyászkocsihoz. Aztán ágyú­dörgés, patkócsattogás, román ve­zényszavak zűrzavara közt a nagy sokaság kikisérte a magyarság ártat­lan áldozatát örök pihenő helyére, ahol ismét a »protestáns testvérek« vették le a kocsiról koporsóját. Éhez az esethez nem kell fűznünk bővebb magyarázatot. Beszél önma­gáért 1 EGYHÁZI KÖZÉLET. Püspöki egyházlátogatás Zalában. Kapi Béla püspök a zalai egyházmegyében püspöki egyházlátogatást tart. Áldást hozó útjában a püspököt elkíséri többek között Vargha Gyula esperes is. Az egyházláto­gatás június 2-án vette kezdetét. A keresztyén egyházat Világszövet­sége alelnökévé dr. Raffay Sándor püspö­köt választotta a Genfben megtartott elő­készítő értekezlet. Az elnöki tisztet a can- terburi érsek tölti be. Kétszeresen jóleső, hogy ez esetben nemcsak az evangélikus, de a magyar evang. püspököt érte ez a kitüntetés. Most, amikor minden világtáj felől a halálos gyűlölet lehel felénk, most egy magyar embert, hozzá egy magyar evangélikus püspököt tüntetni ki e tiszt­séggel is, oly jelensége a megértést kereső keresztyén szeretetnek, mely mellett érde­mes néhány percre megállni. Evang. egy­házunk képviseletében dr. Pröhle Vilmos debreceni egyetemi tanár is resztvesz a Világkonferencián. Lelkész-iktatás. Sopronban ezévi má­jus 16-án, Exaudi vasárnapján, iktatta hi­vatalába a távollévő esperes megbízásából Ziermann Lajos hivataltársát: Hanzmann Károly azelőtt varsádi lelkészt, akit a sop­roni gyülekezet egyhangú választással hi­vott meg a kebelében megüresedett lelkészt állásra. A beiktató a vasárnap epistolája alapján intézett német és magyar nyelvű épületes, buzdító beszédet uj lelkésztest­véréhez s a nagy számban egybegyült hí­vekhez. A hivatalos aktust a jelenlévő lel­készek, nevezetesen: Reichert Gyula ny. kistormási lelkész (a beiktatott ipa), Rimár Jenő budapesti vallástanár (a beiktatott sógora), Breyer Jakab fertőmegyesi, vala­mint a theol. főiskola tanárai által mon­dott áldáskívánságok fejezték be, mire — közbeeső karénekek után — a beiktatott német, majd magyar nyelven mondotta el a megfeszitett s feltámadott Krisztusról szóló épületes és erőteljes bizonyságtéte­lét magában foglaló beköszöntő beszédeit. Az ősrégi soproni gyülekezet hívei méltó és jogosult várakozással és reménységgel tekintenek uj lelkészük, városuk szülöttjé­nek áldást ígérő működése elé. Isten ke­gyelme nyugodjék munkáján s az egész gyülekezeten. Megmozdulás! A budapesti evangéli­kus egyetemi és főikolai hallgatók is el­érkezettnek látták az időt, hogy az evan­gélikus öntudat mélységében rejlő vallá­sosságban és hazafiasságban tömörüljenek. Végre belátta az evangélikus ifjúság is, hogy „egységben az erő“. Május 7-én az evangélikus polgári iskola dísztermében mintegy 120-an összejöttek. „Erős vár a mi Istenünk“ eléneklése, majd Szuchovszky Gyula lelkész, bölcsészettanhallgató imád­sága és „Istenszeretet, hazaszeretetről“-ről tartott lelkes beszéde után kimondotta az Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Szövetségének a megalakulását. Cél­jául tűzte ki az evangélikus vallásosság és a magyar hazához való ragaszkodás ápo­lását, a tagok erkölcsi és anyagi támoga­tását, belekapcsolódását a nagy evangéli­kus társadalomba. Raffay püspök Aszódon. A bányai evangélikus egyházkerület püspöke, Raffay Sándor dr. kerületének középiskoláiban hivatalos körutat tartva, az aszódi Petőfi- gimnáziumot és az ottani leánynevelőinté- zetetet látogatta meg. A küldöttségek egész sora tisztelgett az egyházfőnél. Adomány. Stark Lajos és neje soproni lakosok az itteni árvaház, ill. diakonissza­intézet céljaira egyenkint 20, összesen 40 ezer koronát adományoztak. Isten gazdag áldása nyugodjék az adományozókon és adományukon egyaránt. Vallásos estély. A bodapesti Evangé­likus Szövetség május 2-án Deáktéri tem­plomunkban vallásos estélyt rendezett. Közének után dr. Varsányi Mátyás imád­kozott, majd Szikra Lajos művészettel adta elő hegedűn Goldmark templomos „Air“- jét és Händel—Hubay szép „Larghettó“-ját Karvaly Viktor orgonakísérete mellett. A műsor legfontosabb pontja dr. Szlávik Mátyás theológiai professzor felolvasása volt: „Jézus és a világ.“ A felolvasás ki­mutatta tarthatatlanságát annak a felfogás­nak, mintha Jézus rajongó lélek lett volna, ellenkezőleg: a reális élet iránt senki na­gyobb érzékkel nem birt, mint ő, aki az élet mindpn vonatkozását megszentelte. A felolvasás, melyben a honfibánat fel-felsírt, nagy készültségről tett bizonyságot. Utána Dunst Margit énekmüvésznő Giordani: „Könyörgését“, Rubinstein: „A könnyek" és Abt: „Erdei áhitat“ című kompozíció-

Next

/
Oldalképek
Tartalom