Harangszó, 1920

1920-05-23 / 21. szám

142.

HARANOSZO.

tETI KRÓNIKA.

Nemzetgyűlés. A csonka kerületek algában fölmerült ellentét az elmúlt ipokban a két többségi pártot még bban elidegenítette egymástól. Az lések sokszor a nyilt harc és az d ulatos összecsapások jegyében lytak le. De nemcsak a két párt, anem amit eddig még sohasem ta- asztaltunk a magyar parlameitti élet linpadán, maguk a miniszterek a ros bársonyszékekből élesen hadartak egymás ellen. Minden tekin- tben kimagaslik azért a parlamenti et hétköznapi eseményei közül gróf eleki Pál külügyminiszternek a bé- iszerződéssel kapcsolatban mon- )tt hatalmas beszéde, mely minden fhvaló magyart bizakodó reményül tölt el. Megoldás lapunk zártáig pártok között nincs. Előtérbe lé- itt újból egy kormányzópárt megaki tás a.

A békeszerződés kérdése. Az egész agyar közélet minden vonatkozóiban az igazságtalan és lehetetlen íkeszerződés hatása alatt áll. Hogy itévők leszünk a párisi üzenettel, st ma még senki sem tudja meg- ondani Magyarországon. De a nem- ivatalos közvélemény saz egész nemit egyértelműen tiltakozik a béke- 'erződés elfogadása ellen s már ma ieg lehet állapítani megdönthetetlen övei azt a valóságot, hogy ha a ivatalos Magyarország bármi okból Iá is vetné magát a pillanatnyi ínyszer nyomásának, maga az egyéni es%i agyar nemzet — s nemcsak t, ahol szabadon lélekzünk, hanem megszállott területen láncra vert lagyarság is — ebben a megcson- itásban, ebben a jogfosztásban s iben a megrablásában ezeréves ja- ainknak sohasem fog látni mást, lint minden igazságot megcsufoló, rutális erőszakot és benne inegnyu- odni nem fog soha.

Mackensen tábornagy levele. Fejér ármegye törvényhatósága legutóbbi özgyiiléséről táviratban üdvözölte fackensen vezértábornagyot, a szé- esfehérvári huszárezred tulajdonolt. A nagynevű hadvezér válasza lost érkezett meg Károlyi József róf főispánhoz. A válasz befejező arai a következők: »Istennel, kirá- ért és hazáért! Ez volt az én ha- ámnak, Poroszországnak jelszava, iidőn a napóleoni haderők áradata lyan csapást mért Poroszországra, ogy annak területét szétszaggatta..

E jelmondat talál most visszhangra — ha értesüléseim nem csalnak — a magyar szívekben is. A vitéz magyar nép férfiasán el van szánva, hogy hazája épségét mindenáron visszaszerzi és újra felépíti. Szerencse fel! Isten áldd meg Magyarországot! Mélységes hódolattal köszönti az egész kedves magyar népet von Mackensen porosz királyi vezértábornagy.«

A svédek Magyarországnak. A Stockholmi Magyar Társaság utján

158.000 korona érkezett a svédektől a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéhez abból a célból, hogy azon a szövetség szegénysorsu magyar gyermekeknek cipőt vásároljon. Azonkívül Paul Isberg kapitánynak, a Svéd Vörös-Kereszt budapesti megbízottjának a közvetítésével száz magyar gyermeket visznek a nyárra Svédországba, továbbá azzal a tervvel foglalkoznak, hogy itt Budapesten svéd költségen gyermekotthont létesítenek. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének magyar háziipari és művészi kézimunkáknak külföldön való értékesítésére irányuló mozgalmát is a legnagyobb szeretettel karórák fel és a Svenska Dagbladet egyik legutóbbi számában lelkes hangú cikkben hívta fel a svéd közönség figyelmét. A mozgalmat a svéd társadalom legelőkelőbb hölgyei intézik. Az összekötő kapocs a svéd és a magyar szervezetek között Leffler Béla ev. főgimn. tanár és a felesége, akik igen értékes szolgálatot tesznek ott a magyar ügynek.

A vasmegyei főispán beiktatása. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a minap tartott rendkívüli közgyűlésén iktatta be a főispáni rúéltó- ságba Cziráky József grófot. Az uj főispán rendkívül mély benyomást keltő beköszöntő beszédet mondott.

— Össze kell fognunk mindany- nyiunknak — mondotta — nagy egységes akarással a nemzeti újjáépítés munkájában. Ne legyen más ambíciónk, mint az, hogy az ország komolyan dolgozó napszámosai lehessünk. Megemlékezett ezután a zsidókérdésről is. A magyar bolysevizmus legtipikusabb jelensége, melyet senki le nen-i tagadhat, az, hogy a zsidók szították. Ök állottak az.élére és nekik gyümölcsözött bőségesen az anar- kia konjunktúrája. Ezért' a legdivatosabb és legkényelmesebb jelszó mindenért a zsidót okolni, csakhogy, az átruházott felelősség megnyugtató érzésével nem elégedhetünk meg. A

múltban tapasztalt érzéketlenség és nemtörődömség a szociális problémákkal szemben hajtotta a munkások tömegét a nagyrészt zsidó szociáldemokraták táborába. Kénytelen volt ahhoz szegődni, aki ügyét a magáévá telte s aki azt'Ígérte, hogy vele együtt ő érette fog harcolni. Miért engedtük, hogy egy idegen faj éket verjen magyar és magyar közé? A szociális lelkűiét ne legyen többé zsidó specialitás, amelyből osztályharc fakad, de legyen megujhodott hazánk alapja.

A főispáni székfoglalót viharos éljenzéssel kísérte a megyegyülés.

Hadifoglyaink érdekében mindenkihez! Soós Károly tábornok, honvédelmi miniszter a Magyar Vörös-Kereszt Egyesület, a Move és a Hadifoglyok hozzátartozóinak Egyesületével egyetértésben felhívást bocsát ki az egész magyar társadalomhoz a magyar hadifoglyok hazaszállításához szükséges összegek minél előbb való előteremtése érdekében. A felhívás a következőket mondja:

Nem szabad megfeledkeznünk azok szenvedéseiről, akik évek hosszú sora óta messze idegenben, fehér Szibériában még mindig hadifogságban sínylődnek. E testvéreink megmentése lelkiismereti kötelességünk és becsületbeli adósságunk. A hazaszállítás szinte megfizethetetlennek látszó óriás költségeit nekünk kell viselnünk. Ha azonban az állam ereje szövetkezik a társadalom áldozat- készségével, nincs olyan akadály, amelyet legyőzni ne lehetne.

A helyzet Erdélyben. A Kolozsvá- roz megjelenő Újság egyik legutóbbi számában kikel Maniu-ék ellen, akik szinleg demokrata politikát vallanak, a valóságban azonban retrograd sovinizmus lappang frázisaik mögött. A kormányzótanács demokráciája különösen Kolozsvárit festett szomorúan. A kilenctized részében magyar városnak joga lett volna a közigazgatás magyar berendezéséhez, de a kormányzótanács kitette a magyar tisztviselőket és egy teljesen tájékozatlan tanácsot állított a város élére. Utóbb rendelettel gondoskodtak az autonómia visszaállításáról, de ez csak az autonómia karrikatúrája volt, mert azt sem engedték meg, hogy a polgárság maga válassza tisztviselőit. Az úgynevezett magyar demokrata képviselőket egyszerűen kinevezték s a románok összeállította választói jegyzékekből az derült ki, hogy Kolozsvárott minden fajtájú nép lakik, csak magyar nem.

1920. május 23.