Harangszó, 1920
1920-05-13 / 19-20. szám
132. Hajdan a család félteit kincse volt a tiszta erkölcs, mert a családfők igyekeztek saját példájuk és befolyásuk által a mocsoktalan tiszta szívet környezetükben megőrizni s a fogékony keblekbe beplántálni az isteni feleimet, mely mint az írás mondja: »a bölcseségnpk kezdete*. Ma, tisztelet a kivételeknek, népünk családi élete hasonlít a dermesztő, hideg teihez, mely minden nemeset, szépet csirájában megfojt. Sok család ma kiűz minden szent és magasztos eszmét környezetéből s minden fenséges dolgot lábbal tapos Azt hittük a háború kitörésekor, hogy az emberek ezáltal Istenhez közelebb vezéreltetnek. De éppen az ellenkező történt! Oda jutottunk, hogy sokaknak lelkiismerete egészen eltompult. A háborúban megszokott rettenetes rablás, gyilkolás oly nagyon lábra kapott, hogy ezt a pusztító utálatosságot még ezután is csendesen tovább folytatják. Oly nagy a korrupció, hogy ne csodálkozzunk, ha pusztulunk, veszünk, midőn még a nagy nemzeti gyász alkalmával tiltva volt a zeneszó és mit sem respektálva a felsőbb- séget, kocsmai mulatozásban keresett szórakozást a polgárság. Minden üdvös intézmény csak akkor terjeszthet áldást, ha azt megszívleljük, vagy ha az erre fogékonyságot nem mutató kiskorú népet a felsőbbség iránti engedelmességre kényszerítjük. Lehet-e ott szó a tiszta erkölcsről, ahol trágár beszédek, keresztyénekhez nem illő viselkedések sole esetben — sajnos — még erkölcsbe üt- közőbb dolgok is napirenden vannak? Mindez az áldatlan, visszás helyzet rombolólag hat a közéletre, sok tekintetben ez hozza létre az erkölcsi romlást a társadalomban is. Az erkölcsi romlással karöltve jár a fényűzés. Emlékezzünk csak vissza a 35 — 40 évvel ezelőtti időkre, mily egyszerűség volt ruházkodásban és életmódban. Azt mondhatnék, az az egyszerű polgárság, különösen németajkú községekben, majdnem maga állította elő ruházatát, sőt még saruját is. A nőnemnek egyszerű kék karton képezte egész ünnepi öltözetét. A közmondás szerint azt tartotta akkor népünk: »az egyszerű tisztaság jobb, mint a nagy cifraság«. Megszokott egyszerűségében, állásához méltó ruházkodásában takarékosan s megelégedetten, boldogan érezte magát a családnak apraja, nagyja. Ma mindenütt előtérbe lép a panasz a nehéz megélhetési viszonyod a nagy drágaság miatt és íme mit tapasztalunk : nagy csodálkozásunkra azt, hogy általában véve nagy a mód, nagy a fényűzés és hiányzik a családi boldogság úgy a felső, mint az alsóbb körökben. A nőnem fejt ki különösen nagy luk- szust. A szegények versenyeznek a gazdagokkal s a bársony- es selyemruhákkal túl akarnak t*-nni amazokon. Sehol nem látni szükséget, nyomort e tekintetben, de annál nagyobb az ínség az erkölcsi élet terén, mert nincs megelégedettség, nincs családi béke, nincs isteni áldás. De hogy lehetne ott áldás, ahol a gyermekeket még mindig tehernek tekintik, hol a inagzatemésztés égbekiáltó bűne, bár gyérebben, de még mindig az egykerendszerben mutatkozik ! Mindez igazolja — sajnos — az erkölcsi züllést és romlást, a fényűzés pedig tönkre teszi a családi boldogságot. Egyesült erővel hasson oda a társadalomnak minden tényezője példaadás, felvilágosítás és oktatás által, hogy e beteges tüneteknek mindenképen eleje vétessék s áldás fogja követni ezt a nemes törekvést, ezt a szép és lelkes felbuzdulást Hiába tanít az iskola, mint a kisdedek temploma, minden életrevaló hasznos dolgot, hiába törekszik a templom, mint a felnőttek iskolája megvalósítani a tiszta erkölcsöt és nevelni minden tekintetben romlatlan, az erkölcsi tisztaság magaslatára eljutni törekvő népet; ha nem támogatják őket a család, a társadalom s a közvélemény. Meg fog szűnni a magzatemésztés rettenetes bűne, ha nem tekintik többé tehernek a gyermeket, hanem Isten kegyelmi ajándékának s meg fog szűnni ezzel együtt családi boldogságot tönkretevő fényűzés, ha az egyszerű életmóddal s a szorgalmas munkálkodással megvetjük alapját a megelégedettségnek. Ezt kell hogy szívlelje meg a család, a társadalom s a közvélemény; akkor valósulhat csak meg nagy Széchenyinek jóslata: »Magyarország nem volt, hanem lesz!« HARANGSZÓ __________ A pponyi a keresztény kurzusról. A keresztény alapnak érvényesülése és megerősödése — mondá Ap- ponyi a Szent István-Akadémia közgyűlésén — egyszersmind a jogrendnek teljes biztosítását foglalja magában. A jogrendnek biztosítása a liberális érának legmonumentálisabb alakítása. Rettenetes baj volna, ha a most megindult éra e tekintetben visszaesést mutatna. Az igazságosság azt kívánja, hogy ne bűnhődjék senki, aki nem bűnös, hogy a hatalmat csak az állam által arra rendelt közegek az igazságosságnak minden biztosítékával ellátva gyakorolhassák, A keresztény etika követeli azt, hogy az államhatalom biztosítsa a bűntények szigorú megtorlását, a múltban tapasztaltakhoz hasonló felforgatások elleni védelmet, de mindez annak a biztosításával történjék, hogy csak a bűnös lakói és hogy az ártatlan semmiféle üldöztetést nem szenved. Akik ezen a téren másként akarnak ejárni, azok illethetik eljárásukat bármily jelzővel, csak a keresztény kurzus jelzőjével nem. Már most az a kérdés merül fel, hogy ennek a keresztény alapnak fentartását minden visz- szafordulás, visszaesés ellen hogyan kell biztosítani? Én azt hiszem, hogy nagy belső gyengeséget árul el minden olyan gondolatáramlat, elv, mely a maga biztosítékait csak a szabadság megszorításával kényszereszközökkel éri el. A keresztény éra tartósságát biztosítsa főleg annak eredményessége. Most külső nehézségek nélkül tud érvényesülni. Fejtse ki a benne rejlő igazi erőt, bizonyítsa be alkotóképességét, amelyet ha be nem bizonyít, nem ő benne, hanem csak az emberekben lesz a hiba. Mutassa meg, hogy az ország regenerációját tudja művelni, ezzel intézményesen biztosítva lesz fennmaradása, másként nem. Ne legyen csak az ingának jobbra kilendülése, miután előbb túlságosan balra lendült ki, hanem legyen az a megállapodási pont, amelyben ez a nemzet megtalálja a lelki nyugalmat és a lelki energiát, amely, a megújhodás nagy munkájához szükséges. 1920. május 13 Főldmívelés és növénytermesztés. Irta: Néníeth Dénes áll. kertészeti feliigy. Magtermesztés. A magtermesztésről később az egyes konyhakerti növények ismertetésénél bővebben lesz szó. Most csak pár általános irányelvet hangoztatok, melyek a fajtisztaság megőrizése, a maggyűjtés és a csiraképesség tekintetében bírnak fontossággal. Ha két különböző fajta káposzta- féléből egymáshoz közel eszközöljük
