Harangszó, 1919

1919-04-13 / 15. szám

1919. április 13.

rí AR AN QSZÓ

103

a kik munkanélküli jövedelemből élnek, továbbá a kereskedőknek, papoknak, szerzeteseknek, elmebetegeknek és azoknak, akiket politikai jogaiktól bíróság foszt meg bizonyos időre.

Mennyi a földmunkások munkabére?

A Forradalmi Kormányzótanács a földkérdés rendezésével rövidesen megoldja a föld munkásainak sorsát. Addig is, amig ez az idő bekövetkezik, a Magyarországi Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségével és az Alkalmazott Kertészek és Kertmunkások Szövetségével egyetértőén egyelőre május végéig a következő munkabéreket állapította meg:

1. Budapesten és Budapesttel egybeépült községekben és a hozzájuk tartozó külkerületen:

Férfiaknak..................................30 K

Nőknek........................................25 >

15—18 éves fiuknak és lányoknak ........................................15 >

15 évnél fiatalabb gyermekeknek ........................................10 >

2

. Egyéb helyeken :

Férfiaknak..................................25 K

Nőknek........................................20 >

15—18 éves fiuknak és lányoknak ........................................12 >

15 évnél fiatalabb gyermekeknek .........................................8 >

Kü

lönleges kerti munkánál húsz százalék, kaszás munkánál tiz százalék munkabértöbblet jár.

téli cseh királynak oly gyászos szerepe volt Prágában. Fejedelmi kegyből, de szűkén élt, rendes állása Hei- delbergben sem volt. Écsi Orsik és Szegedi Anna magyar nőknek ajánlott imádságos könyvében itt panaszkodik : > Az holdvilágtól nem érik meg a szőlő, hogyha a napfény nem érleli.« A heidelbergi udvarban sok irigye és ellensége volt, kik azt mondták: azok tartsák el Molnárt, akiknek a sok könyvét írja. És volt is ebben igazság.

A sok nélkülözést még a háború szörnyűségei is tetézték. A fehérhegyi csata után Tilly hadvezér ide is el- • hozta spanyol zsoldosait. Heidelber- get, V. Frigyes székvárosát 1622. év nyarán vette ostrom alá és a bennszorultak között szenvedett Molnár is a családjával harmadfél hónapig. Ami kevés vagyonuk volt, a fosztogatók mind elvitték. Sőt Molnárt a nála volt Sonkádi János magyar deákkal együtt kínzó vallatás alá is fogták,

Ezeknél a béreknél alacsonyabb bért nem lehet megállapítani, csak magasabbat. Ahol a bér magasabb, leszállítani nem lehet.

Mindezek a bérek ellátás nélkül értődnek.

A munkát a szokásos időben kell megkezdeni. Délelőtt egy, délben két óra, délután fél óra pihenő jár.

Ezt a rendeletet — amely különben is csak két hónapra szól — gyors tempóban követi a többi rendelet : a földmunkások betegségi és balesetbiztosításáról, a tisztességes nyugdíjról, végül a földreformról szóló rendelet.

A földművelő ember és az új világrend.

Egy új világ s benne egy új világrend köszönt bennünket. Ez az új világ, a maga rendjével, berendezkedésével : a munka mindenható fundamentumára van felépítve. Mindenkinek, aki ezután jogot tart az élethez, munkához kell kezdeni. Az új világrend dologtalan embereket nem ismer, nem tűr meg a maga kebelében. Sokaknak, kiknél eddig a munka ismeretlen fogalom volt, nehéz lesz beleilleszkedni tudni egyszerre az új világrendbe. De nem lesz nehéz a földművelő embernek. Ö eddig is dolgozott, fáradozott, verejtékezett. Igazán arcának verejtékével kereste meg mindennapi kenyerét. Szorgalmának gyümölcsét pedig úgyszólván adóban szedték el

gúzsba kötve csigára húzták, sőt saját szavai szerint tűzzel is perzselték, így akarták megtudni, hogy rejtett-e el valamit.

Ez a szörnyűség Kunigunda asz- szonyt most már a saját hazájából is kiábrándította. Nyomorúságukról a magyarok is értesültek és Bethlen Gábor hazahívta Molnárt Kassára. Felszedték tehát ismét sátorfájukat, a bútorokat, könyveket és gyermekeket és 1624. őszén elindultak a hosszú útra. Szilézián át utaztak Felső-Ma- gyarország felé. Annyiszor költözködtek így vándormadarak módjára, hogy jóformán már a vámszedők is ismerték Molnárékat és a podgyá- szukat. A szegény tudós is megunta már utinaplójában az ismétléseket és félbenhagyta. Azért élete végéről kevesebbet is tudunk. Ö úgyszólván a szekéren is dolgozott, irta a szótárt, grammatikát és énekeskönyvet.

(Folyt, köv.)

tőle. A földművelő ember az ö néhány holdnyi birtokával viselte az állam terheit. Minél kisebb volt eddig a birtok, annál nagyobb terhet róttak rája. Míg Torontálban pl. a törpe birtokú földművelő 8 korona átlagos földadót fizetett holdanként, addig ugyanott egy 13 ezer holdas nagy- birtokos 19.800 koronával adózott, vagyis holdankért csupán 1 korona 52 fillérrel.

Nem lesz nehéz a földművelő embernek beleilleszkedni az új világrendbe, mert az új világrend őt nem letörni akarja, hanem ellenkezőleg boldoggá, megelégedetté, műveltté, egészségessé tenni óhajtja.

A földművelő ember az új világrenddel nem vészit semmit, sőt megnyer mindent. Tőle nem veszik el a kisbirtokát, nem űzik ki nádfedeles kis hajlékából, de igenis emberiebbé segítik tenni megélhetését, egészségesebbé házát, kulturáltabbá a földjének megművelését. Csak egyet kérnek tőle, hogy kis földjéről minél több termelést mutasson fel. Ehhez pedig szorgalmas munka, törekvő igyekezet szükséges. Ez pedig úgyszólván veleszületett tulajdonsága a földművelő embernek. Fáradságot nem ismerő munka, párosulva imádkozó lélekM tette mindenkor értékessé a földművé- embert a múltban s teszi őt még inkább azzá a jövőben, az új világrendben.

EGYHÁZI közélet.

Jézus küzdelme Getsemánéban.

E földön kétségtelenül legtöbb szent emlék fűződik azon országhoz, melynek területét Jézus lábainak nyoma teszi kegyeletünk tárgyává; ezen országban főként Jeruzsálem az a város, melyre mély meghatottsággal gondol mindegyikünk, mint azon városra, melyben Jézus minden ünnepet töltött; e városban pedig mindenek- felett szent nekünk Getsemáné, Urunk imádkozásának rendes helye, melynek úgyszólván minden rögét és kövét érintette az ő lába, melynek minden fűszála ismerte ót.

Jézus szenvedésének idején Getsemánéban sok szép olajfa volt. Később — Jeruzsálem ostromakor egészen elpusztult e kert. E kertben töltötte Jézus az éjszakát, az utolsót is. Jézust — mint tudjuk — műkő-