Harangszó, 1919
1919-03-02 / 09. szám
HÁRANQSZÖ 1919. március 2. 66. örömeinél, sikereinél s amelynek szolgálata jobban megőrzi a nemzetet az élet viharai között, mint a testi erő, bőségesebb és maradandóbb vagyonnal jutalmazza a nemzetet anyagiakban is, mint az anyagias gondolkozás, mert a következetes, kitartó keresztyén élet anyagi téren is meghozza a maga gyümölcsét; ellenben a keresztyén elvek megtagadásával szerzett vagyon nem tud igazán állandóvá lenni és nemzedékeken át megmaradni. A szíve szerint, (nemcsak szava szerint) keresztyén jobb vezető, jobb alattvaló, jobb tanító, jobb tanítvány, jobb tisztviselő, jobb földmívelő, jobb iparos, jobb kereskedő, jobb munkás, jobb munkaadó, jobb családapa, jobb családanya, jobb magánember, jobb közügyben fáradozó ember. A szíve szerint keresztyénnek más a szava, más érzelemből fakad. Más a hivatala, más az üzlete, más a földje, mert nem robotként, hanem szívvel-lélekkel végzi minden munkáját. Más a háza, más közügyi tevékenysége, mert érzi, hogy családjáért, embertársaiért, azok jó, vagy rossz sorsáért leikével felelős. Az ilyen emberekből álló országnak anyagilag, szellemileg emelkednie kell! Ma láthatjuk legjobban, mivé sű- lyed egy ország, ha megfogynak benne a keresztyén szívek. Hogyan feledkeznek akkor meg legszentebb kötelességeikről vezetők, alattvalók, minden rendű és foglalkozású emberek s hogyan árad el a romlás családban és közéletben egyaránt. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Elbeszélés. Irta: Fábián Imre. Kismihály József két órajárásnyira lakott a Balatontól. De kocsin kellett két óráig utazni, s hozzá nem is rossz lovakkal, ha cserepes házától cserepes pincéjéig akart elérni. Persze — ha nem a Balaton mellett lakott is — szép három holdas szőlleje volt a Balaton zalai partján. Minden jobb módú gazdának volt ott pincés szőlleje, mért ne lett volna neki is. A munkáltatás persze egy kis bajt okozott folyton. A helyszínen nem igen lehetett munkásokat kapni, mert hisz ott maga is szőllősgazda volt mindenki. Hazulról kellett öt-hat munkást egy hétre levinni a Balaton mellé minden munkára. Azokat hazulról nem lehetett naponként friss eledellel ellátni. A nagy távolság Többé-kevésbé mindegyikünk bűnös hazánk tönkretételében, mert keresztyén névvel ugyan, de pogány szívvel, pogány erkölccsel jártunk és többnyire robotképen munkálkodtunk a ránk bízott körben. Sokan meg egyenesen pogány szándékkal törtek hazájuk romlására. A megdöbbentő következmények mégse verjenek le kétségbeesetten bennünket. Ellenkezőleg korbácsütésként riásszariak fél és hajtsanak munkára valamennyiünket keresztyén szívvel az eljövendő keresztyén Magyarországért. Szalay Mihály. Vallás és Iskola. Ez a nagy mindenség az Isten szeretetének gyümölcse s az ember édes gyermeke a mennyei Atyának. Életünk célja a boldogulás a világalkotmány örök törvényei értelmében és azok szerint. Az egyén jólétének és a társadalmi nyugalomnak legfőbb föltétele s legbiztosabb alapja a törvénytisztelet, a kötelességtudás és a becsületérzés. A törvénytisztelet nemcsak abban áll, ha a polgár a hazai törvényeknek szigorú pontossággal megfelel, hanem főképen azon törvények iránti készséges és hűséges engedelmességben nyilvánul, amelyek a test és lélek épsége, érdekében és a társadalmi nyugalom fentartása végett az ember testi s lelki erőinek munkásságát szabályozzák. Mert hiszen tagadhatlan miatt az lehetetlen volt. ügy szokták hát megoldani a fogas kérdést, — mert viszont enni a szőllőmunkások- nak is kellett — hogy hazulról vittek magukkal mindent: lisztet, zsírt, vajat, tojást s ki tudja mit, meg azután egy alkalmas szakácsot, aki a sok jóféléből jóféle vacsorákat, ebédeket is tud főzni. Kismihály Józseféknek évek óta Hamar Jutka volt a szőllői szakácsuk. Otthon is a házuknál dolgozott folyton, már úgy hozzátartozott a családhoz, mint a pádhoz a pad lába, főzni meg nagyon jól tudott. Egy kicsit zsémbes természetű volt, mint aféle 50 éves öregleány, aki jogot vesz magának arra is, hogy a házigazdát megdorgálja s a háznak minden népét. Annál több mondani valója volt a munkások számára, hogy lusták, mégis sokat esznek, sokat isznak. De ezt a zsémbelést elnézi mindenki Jutka asszonynak, a család tény — botor ember aki el nem ismeri — hogy gyarló véges lények vagyunk. Nem kereshetjük tehát a szabadságot abban, hogy minden élő, avagy élettelen lény után akadálytalanul nyújthatjuk ki kezünket, hogy azt birtokunkba vegyük, hanem abban, hogy szabad önelhatározásból, örömteljes szívvel hódolunk a tövény- nek. Ennek az önelhatározásnak pedig a tápláló forrása a hit, miszerint I ezeket a világfentartó törvényeket a * végetlenül bölcs Teremtő, a Minden- hatóság és végeden jóság alkották meg; minélfogva azokat sem meg- J vesztegetni, sem legyőzni, sem kiját- | szani nem lehet. A törvénytisztelet ( tehát csak akkor őszinte, tiszta, ren- S dithetlen és az ember lelkére üdv- f hozó, ha vallásos hiten alapul. Ezek a törvények aztán bizonyos í kötelességeket rónak az emberre, sőt I minden élő lényre. És már maga a ! természet oltotta az élő lényekbe az 1 ösztönt ama kötelességek teljesítésére. I Még a növény is kötelességének tartja j létének és jogának fentartását. Ámde az ember cselekedeteit nem 1 vak ösztön, hanem tudatos akarat 1 mozgatja. Az akaratot pedig részint! az ész megfontolása vezérli, részint; az érzelmek és kívánságok kormá-j; nyozzák. Nem ritka eset, — sajájff magunkon tapasztalhatjuk akárhány?“ szór — hogy vagy az okoskodás ád a kötelességgel ellenkező tanácsot, vagy az érzelmek és kívánságok csábítják el az embert a kötelesség ut-M járói. Mind a két tévedés ellen biztos > hűségéért, a munkások jó ebédjéért*., Két kamasz fia is volt K«smihál^\ Józsefnek. Ezek szinte egészen Jutka* asszony keze alatt nőttek fel, velük?; zsémbelt talán legtöbbet. Ezek a* csirkék azonban, ahol lehetett zsém-- béléséért borsot törtek Jutka asszony^ orra alá. Második kapáláskor voltak lenti/ épen a balatoni szőllőnél KismihályéM a gazda vezetése alatt, ügy a har* madik napon azt mondja a gazuST fiainak, fogjátok be a lovakat fiaim n menjetek be a városba hozzatoH« onnét gálicot a permetezéshez ésí más egyetmást, ami szükséges. Tűi óra körül kapták a parancsot. Hozzákezdtek a felkészüléshez^; Sietniük nem nagyon kellett. A vároio kocsival, jó lóval fél óra volt csali a hegyhez. Addig húzta a két fiú . készülődést, amig észre nem vette;»! hogy Jutka néni feltett a tűzhelyrr egy nagy lábas darabokra szels
