Harangszó, 1919
1919-01-26 / 04. szám
28. HARANOSZÓ. 1919. január 26. és ha csak aggódni, feljajdulni mernek szerencsétlen hazájuk sorsán, vagy csak rendet és fegyelmet kívánnak: mindjárt ellenforradalommal vádolják őket és lámpavasat, golyót Ígérnek nekik. Azoknak az új magyaroknak pedig, akik kiszolgáltattak bennünket az ellenségnek, felbújtogatták minden belső ellenségünket, elosztogatták hazánkat, vesztegetéssel, izgatással tönkretették a katonaságot, fejetlenségbe és nyomorba döntötték az or - , szágot: dicsőség jár. Ámulva és K dermedten néz körül az ember: Magyarország, még Magyarország, vagy idegen faj teremtett itt magyar nevű, de idegen szellemű országot magának ?! Egy gondnok széljegyzetei. lehet nemzetek között békességet csinálni, mert ahol keserűség marad vissza az emberi szívekben, gyűlölet az emberi lelkekben, ott még az erőszakolt csendesség sem tarthat sokáig, ott az elfojtott háborúnak újból ki kell törni. Végre is egy ország nem olyan papirosdarab, amit csintalan gyermekek tetszésszerinti darabokra nyiregetnek és tetszésszerinti alakokra vagdalnak ; egy nemzet nem olyan türelmes birkanyáj, melyet egyik karámból a másikba terelhetnek ; az emberi lélek — melyben az akarat születik — nem olyan puha vaj, melyet a kezelők tetszésszerinti formába gyúrhatnak. Ha majd a rendcsinálók, az osz- tozkodók között akad csak egyetlen jólelkü, Isten félelmétől vezetett ember, aki a népek sorsának nagy mérlegére, az emberi kicsi igazságok mellé oda meri dobni az Istennek nagy igazságát, mely minden embernek élni való jogot, minden életképes törekvő nemzetnek fennmaradást biztosít és minden hittel küzdőnek menyországot igér; — akkor a mérleghez a kapzsiság, a boszuállás mellé odaül osztályt tenni a jog, az igazság és a szeretet is s akkor mindenki megkapja a maga igazságos részét és lesz a földön békesség. Erre a békességre megtanítani, ezt a békességet adni jött a földre a Megváltó s az emberek nem kívánhatnak egymásnak jobbat, minthogy ő általa legyen békesség s az emberekhez jóakarat. A minden becsületes szív által óhajtott békességhez jóakarat szükséges. Jóakarat Isten részéről az emberekhez, az emberek részéről egymáshoz. Isten a maga jóakaratát az emberekhez megmutatta szent Fiának elküldése által s a békességre, üdvösségre hivó örömhir által, melyet Jézus tanításában az embereknek küldött. Az emberek egymás iránt a jóakaratot úgy mutathatják meg, ha a Jézus által hozott örömhir szerint élnek s azt mindenkivel közölni, megismertetni igyekeznek. Hogy ez a keresztyén feladatok és kötelességek legne- hezebbike, azt szomorúan bizonyítja a keresztyénség története és a világnak ez a legrettenetesebb háborúja, melyet átélni voltunk kénytelenek. A keresztyénség története azt bi zonyítja, hogy Istennek jóakarata csak akkor lesz az emberek számára nagy fejlődést magában rejtő, elvetett mustármaggá, ha az emberek azt jól elkészített szíveikbe fogadják, hűséggel ápolják s enyhet, menedéket adó árnyékát kifejlődni engedik. A minden tekintetben gyászos véget ért háború arra int, hogy nem elég az emberi jóakaratnak alkalmi megnyilvánulása, nem elég ha csak megdöbbentő nyomorúságok idején bújik elő rejtekéből; hanem ennek a jóakaratnak emberi, nemzeti, életeket s egész világot kormányzó világhatalommá kell lenni s minden legkisebb emberi cselekedetet át kell hatni. Hogy a jóakarat ilyen világhatalommá lehessen, hogy ne a megdöbbenés, vagy a szánalom tuszkolja elő rejtekéből, hanem ragyogjon felettünk mint az életfakasztó nap s betöltsön körülöttünk és bennünk mindent, mint az élethordozó levegő, — arra akarta segélni Jézus az Isten által belénk oltott jóakaratot, mikor országának törvényévé tette ezt a nagy parancsolatot : Szeresd az Istent mindenek felett és felebarátodat mint magadat. Aki békességet, boldogságot akar, eszerint cselekedjék, hogy megváltás dala gyanánt csendüljön fel a vérző, nyomorúságtól tépett emberiség felett az angyalok éneke: Dicsőség a magas- ságos menyekben az Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat! Balogh István. Keressetek népet, mely teljesen híján van a vallásnak; ha áítalában találtok ilyet, bizonyosak lehettek a felől, hogy csak kevés fokkal áll feljebb az állatnál. Hume. Az új szabadság. A szociáldemokrata tanítók összefoglalták követeléseiket és minden tanítót csatlakozásra hívtak fel. Követelik többek között, hogy a tanító se ingyért, se fizetésért semmi mellékfoglalkozást ne vállalhasson. Ennek célja pedig legfőként az, hogy a tanítók se hitoktatást, se kántori teendőket ne végezhessenek. A szociálista szabadságot, úgy látszik, úgy értelmezik, hogy minden meggyőződés: hitetlenség, erkölcstelenség, hazafiatlanság szabad legyen, de a vallásos meggyőződést nyomni és fojtogatni kell minden téren és minden eszközzel. Azoknak a régi magyaroknak, akik hazájukat minden áron, még kétség- beesett fegyveres védekezéssel is meg akarták menteni a szétdarabolástól, pusztulni kellett a vezető helyekről Január 13 A kolozsvári társadalom 14 vezető egyéniségét — van köztük püspök, apát, esperes, alispán, egyetemi tanár, szociálista titkár stb. — a megszálló csapatok parancsnoksága maga elé idézte s közölte velük, hogy román parancsnokság értesülése szerint valamennyien bolysevik érzelmüek. A megidézettek nevében az unitáriusok ősz püspöke Ferenc József kijelentette, ^ hogy ők már társadalmi állásuknál *• fogva is távol állanak a bolyseviz- muztól. A parancsnok erre tudomásukra adta, hogy e kijelentés ellenére M sem távozhatnak a városból. * Három nagy női szervezet a magyarság nemzeti s keresztyén érdekeinek megvédelmezésére s ápolására a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségébe igyekszik tömöríteni a magyar nőket. A felhívás, amely az ország asszonyait csatlakozásra buzdítja, többek közt ezt mondja: Tenger bajunkban három a legfőbb: elelnyedt a nemzeti érzés, megingott a keresztyén világnézet és megbomlott a közrend. ** * Január 14. A német népbiztosok kiáltványt intéztek a néphez, amelyben kijelentik, hogy a spartakusok leveretése után se engedik magukat jobbra szorítani. A hatalmat a munkásoktól kapták, ez adta nekik az erőt a spartakusok leverésére s a nyugalom megteremtésére.-A kiáltvány így végződik: „A bolysevizmus haldia a népnek, meg-
