Harangszó, 1919

1919-12-07 / 49. szám

szükség arra, hogy a történelem lap­jait idézzük, hogy mit tett az erdélyi magyarság a nemzet nagy egyete­méért? Ha mindezekre nincs szükség, akkor az erdélyi magyarság a pozi- cióiböl, otthonából, szülőföldjéről ki­üldözött székelység a magyarsághoz szólván, — testvéréhez szól. A szé­kely fiuk ma is derék hada a magyar nemzeti hadseregnek s mig ők fegy­verrel teljesitik kötelességüket, addig szüleik vagy idegea járom alatt síny­lődnek, vagy hontalanul járják a tél kálváriáját. Az ország minden ható­ságához, a társadalom minden réte­géhez szólunk, a főváros és vidék minden lakóját fölkeressük és kérjük, hogy siessenek az Erdélyből kiüldö­zött tisztviselők és menekültek segít­ségére, — ha elég, vigasztaló szó­val, ha szükség, komoly, sürgős cselekedettel. Az erdélyi szászok elégedetlensége. Schuler Rudolf a besztercei válasz- tógyülésea élesen megtámadta a románok erdéiyi politikáját. Kijelen­tette, hogy mitsem ér az, ha a ro­mánok demokráciát hirdetnek, amig az egyéni és polgári szabadságot lábbal tapossák. Támadta a ron án közigazgatási rendszert, mely föltét­lenül korrupcióra vezet. Követelte a szászság életföltételeinek tiszteletben tartását, mert sohasem fognak bele­nyugodni a román »nemzedi állami­nak oly értelmezésébe, mely külön­böző jogú és különböző szabadságu polgárokat ismer. EGYHÁZI KÖZÉLET. KÉRELEM. Szeretettel kérjük a hát­rálásé* előfizetőket a kátrálékos ösz- szegekaek a sürgős beküldésére. Lelkészválasztás. Az alberti ev. egyház lelkészévé egyhangúlag Zólyomi Béla h. lelkészt választotta meg. Győregyházmegyei lelkészértekez­let. A győri egyházmegyéhez tartozó gyü­lekezetek lelkészei november 26-ikán érte­kezletet tartottak Győrben. Az értekezlet előtt a lelkészek meggyóntak és az úrva­csora szentségével éltek, l’só Vince érte- kezleti elnök szolgáltatta ki az oltári szent­séget, urvacsorai beszédének alapjául 1. Kir. 19, 7. 8. vette. Az elnöki megnyitó kegyelettel emlékezett meg Bognár Endre volt lovászpatonai lelkészről és Révész Sándor volt bezii lelkészről, kik az idén haltak meg: örömmel üdvözölte az uj tagokat, Fodor Mikló» bőnyrétalapi és Du- bovay Géza bezii lelkészt. Németh Károly „Egyházunk jelenlegi helyzete é* felada­taink* címen tartett előadást; előadását lapunkban közölni fogjuk. Elhatározta az értekezlet, hogy az Egyházmagyei Belmisz- sziói Szövetség tagsági díjának kétszeresen HARANQSZÓ. való felemelését fogja javasolni és szorgal­mazni a gyülekezeteknél (a díjak a Harang­szónak a szórványokban való terjesztésére fordiítatnak). Vonatkésé» miatt az értekez­leten a tagoknak csak fele v«het»tt részt. Alapítvány. Pfahul János kisfaludi földbirtokos, a vadosfai gyülekezet felügye­lője a nov. 2—4 napokon tartott püspöki egyháalátogatás emlékére 1000 koronás alapítványt tett gyülekezeti fentartási alapra. Az evangélikusok rendkívüli köz­gyűlése. A pesti evangélikus magyar egy­ház a Deák-téri Iskolában rendkívüli köz­gyűlést tartott sürgős ügyeinek elintézésére. Kaczián János esperes imája után Rad- vánszky Albert báró egyházközségi fel­ügyelő üdvözölte a megjelenteket. Az egy- káztanács három hónapi felhatalmazást kért a múlt évi költségvetés alapján való gazdálkodásra, amit meg is kapott. A há­ború miatt elmaradt tisztujitást januárban tarják meg. At esperes! tisztségre Ksczián János eddigi esperest, az esperességi fel­ügyelőségre Rsdvánszky Albert felügyelőt, a segédlelkészi állásokra Gandi és Szabó okleveles lelkészeket vállasztották meg. Kimondták, hogy a zsinati törvények ér- tdmébeo mieden ötezer lélekre egy rendes lelkészt kell megválasztani, ki kell kerekí­teni a lelkész! köröket és egyöntetűvé kell tenni az egyházi javadalmazásokat. Az evangóJikus teológiai akadémia megnyitása. Az eperjesi evangélikus teo­lógia megszűnt a cseh megszállás követ­keztében, a possonyit eltótositották és ezért vált szükségessé az evangélikus teológia akadémiának Budapestre való helyesése. Az átszervezés nagy munkáját Raffay Sán­dor dr. püspök vezette. Nov. 17-én volt az akadémia ünnepies megnyitása. Az evangélikus teológia akadémiára jelentke­zőknek felvilágosítást ad Kovács Sándor dr. igasgató mindennap nyolctól tizenkettőig az Eszterháiy-utca 3. száma alatt. A felpéczi evang gyülekezet nov. 2-án a reformáció emlékére vallásos estélyt tar­tott, mely alkalommal Grörffy Béla hely­beli lelkész épületes megnyitó beszédbe« emlékezett meg arrél a nevezetes tényről, hogy a gyülekezet tornya az idén t;záz éves. Majd a „Reformáció korunkban, c. hosszabb felolvasásban mutatott rá a mos­tani megmételyezett korszellem megrefor­málásának szükséges voltára. Síkos Kálmán kispécsi s. lelkész az oltár előtt mondott buzgó megnyitó és záróimát. Tóth Sárika «Mint kőszál a tengerben* kesdetü refor­mációi énekkel gyönyörködtette, Köhler József tanító pedig szép szavalatával hatotta meg a nagyszámú hallgatóságot. A vallásos est jövedelme 126 K. a ref jub. emlékalap gyarapítására szolgál. A székesfehérvári evaagélikas egy­ház belmissxiéi egyesülete október 31-én vallásos estét tartott a következő sorrend­del : 1. Közének! Erős vár a mi Istenünk. 2. Ima : Moidotta Juhatsek Nándor mű­egyetemi hallgató. 3. Biblia magyarázat. Tartotta: dr. Jeszenszky Antalné úrnő János ev. 3 r. 1—2. 4. Vonós-ötös harmo­nium kísérettel Előadták: Javorniszky Dezső, Jesztrcbényi Gyula, Vranay József, Auer János, Binder Béla és László. 5. Előadás: tartotta dr. Molnár Gyula tör­vényszéki bíró a budapesti Evangéliumi Munkások Szövetségének elnöke. 6 Kar­ének : „Az ügy Tiéd Krisztus Urunk* Haydntél. 7. Költemény: „A lelkem hárfa* Jankó Margittól. Szavalta: Zugor Irénke. 8. Jelenet. Wolf József Luther c. darabjá­1919. december 7. bői: A kolostorban. Előadták: Auer János, Berger Lajos, Czéti Pál és Sranc Dezső. Az ének betétet énekelték: Javorniszky Dezső, Jesatrebényí Gyula, Nelczer Richárd,, Lsubenstsin János éí Ssloboda József. 9.. Ima: Mendotta Gáncs Aladár lelkész. 10.. Közének: Az éj im érkezik. Az offertórium < a Béke templomra 918 50 K. jövedelmezett.. Úgy a bibliamagyarázat, mint az előadás: hazánk helyzetével is foglalkozva hangoz- - tatta, hogy hazánkat csak az igazi keresz­tyén siellem emelheti fel újra. Protestáns gyűlés volt november 27-én < délután öt órakor a Deák-téri evangélikus polgári iskola disetermében. Tárgya: a protestánsok mii helyzete és teendője. Szónokok voltak Sass Béla dr., Kern Aurél1* dr., Hamvas József, Veres Jenő dr. Vöftöckö* adakoztak uj harangra es- ketésfik alkalmával: Szúh József 100 K., , Kiss András 60 K. Oltárra: egyházkelés ; alkalmával László Lsjosné 15 K., Tőke : Károlyné 40 K, ifj. Papp Lajosné 20 K. Templomra: özv. Kudányi Lajesné hősi i halált halt férje emlékére 15o K., Poder Mihilyné halálos ágyáról 100 K., Vargyai 1 Fereacné 20 K., Nagy Elek felgyógynlása i emlékére 20 K. Bőröndy László egy hold I főidet adományozott az egyházközségnek ; temetőhelyül és 100 K.-t uj harang beszer- ■ sésére. A sok szomorúság között reményt 1 hitet élesztenek ssivünkben a buzgó szivek . áldozatai. Protestáns-szövetség Sopronban. A i soproni protestáns-szövetség előkészítő bi- ■ zottsága fölhívást tett közaé, amelyben i fölssólitja a politikai választójoggal bíró < protestánsokat, hogy lépjenek be a helyi pro- ■ testáns-ssővetségbe. A szövetség Magyar- - ország újjáépítésének munkájából akarja résiét kivenni. HIBEK. _____ 0 K épviselőválasztások. A kormány a j képviselőválasztásokat január 25-ére ren-fc delte el. Újabb forgalmi korlátozás. Az állam- vasút újabb forgalmi korlátozást kénytelen i életbe léptetni a széahiány miatt. Ezentúl ! a szerdai és pénteki napon az összes tá­volsági vonatokat megszüntetik és pusztán» r csak a legszükségesebb helyi- és munkás- - vonatokat indítják. Összeütközés a varasdi herváí és s szerb csapatok között Varasdon össze- - ütköztek a horvát és a szerb csapatok. Az j összetűzés okáról semmi közelebbit sem c tudnak. A szerb csapatoknak el kellett í távozniok Varasdról, mert a város iakos^* sága a horvát katonákkal tartott és av>i szerbek nem tudták magukat védeni ezzel I: a túlerővel szemben. 36 milliárdot emésztett föl a román i megszállás. A hadirokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák küldöttségének üdvözlő szavaira Huszár miniszterelnök türelmet kért, amig az ország olyan helyzetben lesz, hogy minden irányban kielégítheti kíván­ságaikat. A kommunizmus 18 milliárdba a került, a román invázió pedig harminchat i milliárdot emésztett föl. A nemzetgyűlés legelső kötelessége lesz olyan kielégítő ö megoldást találni, amivel a magyar nem-f i zetnek nem kell magát szégyenlenie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom