Harangszó, 1919
1919-11-23 / 46-47. szám
1919. november 23. HARANQSZÓ sorsának nevezetes tényezője a nép minősége — mondja a rendelet. — Különös gondot kell tehát fordítanunk az ifjúság testi, erkölcsi és értelmi kiművelésére, gyarapitanunk kell a nevelés intézményeinek hatását. Ismételten hangsúlyozza, hogy az iskola feladata nem merül ki az oktatásban, hanem nemes és egészséges életre nevel az állam és az egyén érdekében. Már pedig ennél a nagy- fontosságú munkánál nem szabad *szem elől téveszteni azt a környezetet, melyben a gyermek él, a községet, melyben az iskola működik. Csak ennek a környezetnek teljes ismeretével tudja elbírálni a tanfelügyelő a tanító nevelémunkájának helyes irányát és csak ottani kellő ismeretség utján lesz képes, ha szükség van rá, a társadalom érdeklődését az iskola irányában felkelteni és ébrentartani. Talán a legnagyobb érdeme e rendeletnek, hogy egy mondatában sem áll útjában az életnek, a fejlődésnek Amint mondja is: a felügyelet szelleme a folytonos javítás legyen ; e rendelet is szabad utat biztosít mindazok újításainak, kik a nemzeti jó érdekében munkálkodnak. A felügyelet ilyen irányú működése rövidesen igen tanulságos pedagógiai anyagot fog szolgáltatni, melynek kellő kritikával való eldolgozása után egy lépcsővel megint feljebb leszünk. Az új földbirtokpolitikáról. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter az új földbirtokpolitikáról többek között a következőket mondotta : A helyzet a múlthoz képest azzal súlyosbodott, hogy országunk nemcsak kisebb, de szegényebb is lett és a kisbirtok vásárló ereje a pénz elértéktelenedése következtében jóformán teljesen megsemmisült, hogy állatállományunk és felszerelési esz- .V'özeink csökkenése, mezőgazdasági 'gépeket gyártó iparunk teljes n^g- szüntetésc következtében, kisbirtokok alakításának a lehetősége, a minimumra csökkent és hosszú időnek kell lefolynia, mig gazdaságilag annyira megerősödünk, hogy a földosztást gyors ütemben folytathatjuk. Ennek első feltétele a földet igénylő egvedeknek gazdasági megerősödésén felül az, hogy a földosztás kapcsán kibocsátott kötvényeket a — külföldön el tudjuk helyezni. Nyilvánvaló tehát, hogy a jövő földbirtokpolitikának alapja a külföldi hitel megerősödése, illetve valutánk rendezése. A kisbirtokososztály, számának emelése pedig sohasem volt aktuálisabb, mint éppen mai pillanatban, a bolsevizmus dühöngése idején szerzett tapasztalatok révén meggyőződhetett mindenki arról, hogy a kisbirtokososztály nemcsak nemzeti, nemcsak gazdasági, s nemcsak hadi, országvédelml szempontból a legértékesebb eleme az országnak, de egyúttal jóformán az egyetlen biztositéka a társadalmi békének, a társadalmi egyensúly biztosításának, szociállsta és kommunista társadalmi felforgató törekvésekkel szemben. Az új birtokpolitika alapelveit mindenesetre a jövő parlament lesz hivatva meghatározni. Az új parlament összeülésével már készen is lesz az a javaslat, mely ennek az elhatározásnak alapját fogja képezni. Hitem és meggyőződésem az, hogy ha a kötött birtokok minden nemét korlátlanul s illetve egyedül a szükség és kereslet által korlátozva igénybe vesszük, hogy ha a háború alatt vásárolt birtokokat, továbbá az eladásra kerülő ingatlanokat az állam jogosult lesz a földbirtokpolitika céljaira megvásárolni, vagy végül a vagyonadó lerovásánál az állam kiköti, hogy azt a földbirtoknál természetben követelheti, ezeknek az intézkedéseknek révén olyan mennyiségű földterület fog a földbirtokreform céljaira rendelkezésre állni, hogy magánbirtokok kisajátítására a legritkább esetben kerül majd sor, legfeljebb ott, a hol a község fejlődését az azt környező latifundiális birtokok lehetetlenné teszik. Irodalom. Csere leány, Csere legény. Csite Károly ezen a címen ismét egy kötet elbeszélést adott ki. Ez már a tizenegyedik könyve. Ebben a kötetben is régi ismerősünk: a magyar népet szivéből szerető, vele együtt örülő, bánkódó, jó lelkű Csite lép elénk, aki úgy szereti a népet, ahogy látja, erényeivel, hibáival együtt. Félszeg- ségeit nem ostorozza, nem is gúnyolja ki, csak tréfásan fogja fel s csendes humorral elmosolyog rajtuk és megmosolyogtatja velük az olvasót is. Falusi alakjait még a régi jó világban figyelhette meg, mert ma már falun sem olyan kedélyes az élet. A régi gondtalan, tréfára hajló emberek 239. lassanként kivesznek. De az elbeszélésekben szívesen találkozunk velük s régi gyermekkorunk emlékeit újítják meg bennünk, amikor még könnyebb, melegebb, vidámabb volt a falusi levegő. De Csite jól ért ahhoz is, hogy a vidám hangot szomorúval vegyítse. A kötet többnyire vidám történeteket foglal magában, itt-ott azonban egészen elérzékenyit. Az elbeszélések egyszerűek, világosak, de mindvégig érdekesek és sok helyen meglepően fordulatosak. Csite Károly lapunk megindulása óta legszorgalmasabb munkatársunk, úgyszólván egyetlen elbeszélőnk, aki már sok élvezetet, sok vidám órát szerzett olvasóinknak. Rajtunk a sor, hogy könyvének megrendelésével lerójuk iránta hálánkat. Lapunk nem tudja érdeme szerint díjazni. Csak evangélikus népünk iránt való szere- tetből marad meg mellettünk. Mutassa meg evang, népünk is iránta való becsülését és szeretetét könyvének megszerzésével és elolvasásával. Könyve nem nagy: csak 120 oldal, de ma 10 korona sem nagy: legföljebb 40 — 50 fillér értékű. Postán bármilyen pénz beküldésével megrendelhető ezen a címen: Csite Károly Körmend (Vas m), vagy Wellisch Béla Szentgotthárd (Vas m.) Lelkészek, tanítók is, hiszem szívesen elfogadják és továbbítják a megrendelést. Nálam a könyv első hirdetése után mindjárt tizenhét megrendelő jelentkezett. Bizonyosan akadnak másutt is. * Gáncs Aladár a Székesfehérvár, gyülekezetnek fiatal, de tapasztalatokban, lelki kincsekben gazdag, fáradhatatlan lelkésze „Krisztus ilzenések“ címen a proletár diktatúra bukása után augusztus 10, 17, 20 és 24-én mondott egyházi beszédeit adta ki könyv alakban. Ára: ajándék a székesfehérvári ev. egyház Béke templomára. A ki lelkét gyönyörűséges és füves helyeken kívánja legeltetni s emellett jótékonyságot is óhajt gyakorolni, rendelje meg Gáncs Aladár könyvét. Kapható a szerzőnél Székesfehérvárott. szm. Az önhittség a korlátolt és szűkkeblű emberek sajátsága, azért is a nyíltszívű és önfeláldozó emberek között nem igen találkozunk vele. Goethe
