Harangszó, 1919
1919-11-09 / 44-45. szám
— 1919. november 9. é—1 teni, amely szerint az állam a háborúban vásárolt összes földbirtokokat a földbirtokreform céljaira megvásárolhatja. A háborúban vásárolt birtokok terjedelme majdnem akkora, mint a holtkézi birtoké s így majd a földmisesnép között több milliónyi holdat ki lehet osztani. A javaslat nem érinti az egészen kisterjedelmű háborús földvásárlásokat. A klsüstön való főzés. A pénzügyminisztérium megengedte, hogy azokban a községekben, a hoi a középponti szeszfőzők bármilyen oknál fogva a szeszfözésre alkalmas termékeket összeszedni nem tudják, a községeknek ideiglenesen átengedendő kisüstökön a kisgazdák termékeiket ifőzhessék. Milyen lisztet szabad őrülni. A kormánynak 5267/1919. M. E. számú rendelete, amely a kiőrlési százalékról és az őrle- ménytipusok megállapításáról szól, elrendeli, hogy a malmok a következő őrleményeket állíthatják elő: 1 Darát és finom búzalisztet a megörlés alá vett buzameny- nyiség összes súlyának l°/o-a erejéig. Ebből a mennyiségből a dara a megörlés alá vett búzának 2°/o-a lehet: 2 Főzölisztet, a régi kettes lisztnek megfelelően az összes súly 25"/o-a erejéig. 3. Egyfajta kenyérlisztet olyan mennyiségben, hogy az a megörlés alá veett búza összes súlyának 80°/o-a legyen. Ezek az átlagszámok 76 kg. súlyú búzára vonatkoznak és a súly csökkenése esetén megfelelően változnak. A bor ára. Az egyik kőnyomatos arról értesül, hogy a bor ára a Dunántúl esik, aminek egyik oka az, hogy Ausztriában a bort 12 koronára maximálták a hírforrás szerint ebből az követke ik, hogy a jobb fajta magyar borok litere hamarosan 6— 8 korona lesz. Hozzászoktunk a múltban, i.Yogy szüret után a gazdákat áresések ""^írével ijesztgetik, ezt a hirt és ezt a ' kombinációt azonban nagyon átlátszónak kell tartanunk, ha figyelembe vesszük, hogy Ausztriában gyenge volt a bortermés és ott a magyar borra számítanak. Ebből logikailag az következik, hogy a borok ára az ausztriai maximális árhoz fog igazodni. Ez pedig nem jelenthet gyors áresést I Tóth Lidi. Népszínmű egy felvonásban. Irta: Csite Károly. SZEMÉLYEK: 2 l'ipás Tóth Jáuos, gazdaember. Bábi, felesége. Lidi, leányuk. Bárdosi Kálmán, volt csendőr s földmlvelő. ^Jirók Józsi. Szigeti András ) , . , Heuce Gyuri | gazemberét. Zsuzsi, Lidi barátnője. Idő: A nagy világháború előtti évek egyike. (Színházakkal szemben kézirat; műkedvelők 10 példány megrendelése után adhatják elő.) Szin: Falusi udvar, utcára néző rácsos kerítéssel, kapuval. Baloldalon módos gazdaház, két ajtóval és ablakkal. Az ablak alatt egy kis fai. Jobb oldalon vén diófa, alatta kerti pad és asztal.* — ri ■ •• -------------------—-----------------_____________HARANQSZO.___________ H atodik jelenet. Tóth, Bárdosi. Tóth: (Kilép a házból s nagy örömmel siet Bárdosihoz. Kezeznek.) Isten hozott, Kálmán öcsém. Kerestelek, de nem találtalak lakásodon. (Lidire tekint, mintegy jelezvén, hogy bizalmasan akar Bár- dosival beszélni, ezt meglátja Zsuzsi is.) Zsuzsi: (Felugrik a pádról.) Gyere, Lidi. Visszaadom Jancsinak a kalapját. (Zsuzsi, Lidi el.) Tóth: Hát. . . hogy mint vagy, kedves öcsém? Bárdosi; Köszönöm, Mihály bátyám, csak megvagyok én is, mint a többi szegény ember. Tóth; Ülj le, öcsém. Elférünk mind a ketten a pádon. Bárdosi: Köszönöm, Mihály bátyám, de nem sokáig maradhatok. Sürgős elintézni valóm van. Tóth: No, akkor hamar a dolog velejére térek, kedves Kálmán öcsém. Ugyanis hát no . . . egy kis szívességre akarlak kérni. Azért fordulok hozzád, mert az igazat megvallva, úgy szeretlek téged, öcsém, mintha fiam vónál. Hát... tudod . . . egy kicsi kis tartozásom van a takarékban váltóra. Bárdosi; (Magában.) Kicsi ? Csak nekem annyi pénzem volna, nem készülnék akkor Amerikába. Tóth : Aztán — megkívánják az urak, azt mondják annak az a törvénye, hogy ne csak az adós, hanem más is írja alá. No, tudod ... csak úgy, mintha tanú vóna az illető. Bárdosi: Kezes, bátyám, kezes az, aki aláírja, nem tanú. Vagyis tulajdonkép a törvény előtt épen olyan adós, mint aki a pénzt felvette. Tudom én azt jól. Elég példa van arra, hogy mennyien tönkre mentek a kezesség miatt. Tóth: No, lehet, hogy úgy is van. De én miattam . . . nyugodt lehet bárki, hogy baj nem éri. Éppen azért kérlek téged, hogy írd alá, mert tudom, hogy te megbízol bennünk. Hisz tudhatod, hogy nem holmi kőtekezésre, pazarlásra veszi föl az ember gyereke, hanem a fiam tanulására kellett a kölcsönpénz. Bárdosi: Szó sincs arról, hogy ne bíznék meg Mihály bátyámban. De mégis nem szeretek ilyen dologba keveredni. Szegény ember vagyok, elég gondom van magam235. nak is . . . Hát csak jobb szeret az ember nyugodtan lenni. Tóth: (Bosszúsan.) Szarva között a tudod mi! Szóval nem akarod aláírni. Bárdosi: Szívesen megteszek bármit, csak ilyen dologra ne kérjen Mihály bátyám. Tóth: No má’ ezt mégsem hittem vóna, hogy ilyen barátságtalan légy . . . Nem hihet az ember senki ember fiának. Bárdosi: Nem tehetek róla . . . azért ne haragudjék rám Mihály bátyám. Tóth: Eh! ki nem állhatom az ilyen embert! (Lassú léptekkel indul kifelé az utca-kapun. Magában dörmögi.) Nézhetek már most más kezes után. Bárdosi: (Indul Tóthtal.) Itt van ni, soha se tudja az ember, mikor szerez magának ártatlanul is ellenséget. (Megáll a kerítésnél.) Hetedik jelenet Bárdosi, Zsuzsi, Lidi. Zsuzsi: (Az utcán jön Lidivel s megállnak a kerítésnél.) Te, Lidi, itt még a Bárdosi Kálmán! . . . Ejnye, no, szeretném tudni, hogy kinek a kedvemért ólákodik itt? Lidi: (Úgy tesz, mintha meg sem hallotta volna Zsuzsi megjegyzését.) Nézd, Zsuzsi, nézd! jön a részeges Cirok Józsi, de becsipett ismét. Zsuzsi: (Arra fordul, merre Lidi mutat, de fél szemmel Bárdosit és Lidit figyeli.) Az ám s hogy tántorog ... el is esik. Hihihi! hogy felgömbölyödött . . . hihihi! Bárdosi: Ennek a szegény Lidinek is meg kellene mondanom a dolgot, mielőtt útra kelek, de e szeleburdi leány miatt egész nap nem tudok hozzáférkőzni. (Lidihez.) Lidikéin, pár szót szeretnék mondani. Lidi: Mit akar mondani, Kálmán ? Bárdosi: (Miután látja, hogy Zsuzsi oda figyel fél füllel.) Hiába, e miatt a bolondos barátnéja miatt ismét csak nem beszélhetek magával bizalmasan. Hanem majd később ismét erre nézek. Isten vele addig is. (El.) Lidi: Isten vele, Kálmán, várom. Zsuzsi: Hihihi! mindjárt itt lesz. Úgy kurjogat, hogy majd a torka megreped.