Harangszó, 1919

1919-10-26 / 42-43. szám

1919. október 26. Hisz szebb ott a föld is, Más a csillagos ég! . . . “ — Érette a szivük Szerelmi vággyal ég. — Kedves madaraim. Egykor ez nem így volt: Tündöklő volt, s fényes Fölöttünk az égbolt. Akkor niég a magyart Félvilág uralta, S a nap gyönyörködve Csudálkozott rajta — Nyár volt akkor mindig, Melynek csudás fénye Volt a magyaroknak Éltető reménye. ... Óh, de most már ősz van : Pusztulás,. .. hervadás,. . Melyből tán soh’sem lesz Boldog feltámadás. Amit ti sirattok: A természet felkel. Da magyar hontokra Köszönt-e jó reggel ? Lesz-e feltámadás? Lesz-e felébredés ? Meddig tart meg, meddig Az átkos tespedés? Elmulik-e az ősz, Mely már rég’ sorvasztja? Lesz-e még csak egvszcr Csudaszép tavasza? És lesz-e még nyara, Melynek dicső fénye Örökös életnek Lenne szép reménye? . . . Már sárgulnak a fák, Itt ott látszik csak egy Zöldes szinü levél: Sorvaszt az őszi levél . . SZABÓ GYULA. A külföld és a magyar szövetkezetek. Az „Új nemzedék'-ből. Nemrég elterjedt az a hir a ma­gyar közgazdasági világban, hogy a külföldi, nevezetesen az angol tőke érdeklődni kezd a magyar szövetke­zeti mozgalom iránt éi hogy a Han­gyával tárgyalás folyik nagyobb külföldi kölcsön rendelkezésre bocsá­tása ügyében. Kétségtelen, hogy a szövetkezeti mozgalom a magyar öntudat növekedése arányában uj erőre fog kapni a jövőben és sze­repe, a külföldre is támaszkodva, fontosabb lesz az eddiginél. A szö­vetkezeti mozgalom legkiválóbb kép­viselői erre nézve a Következő fel­világosítást adták. Czettler Jenő. a Gazdaszövetség igazgatója ezeket mondta: — A szövetkezetek a múltban is nagy szerepet játszottak a gazda­osztály és a földmives érdekek elő­mozdítása terén már akkor, amikor egész termelő tőkénk külföldi befo­lyások alatt volt, mert hiszen egész gazdasági és termelő politikánkat HARANGSZÓ. Bécsból dirigálták. Ma, mikor a ter­melés alapja a mezőgazdaság lesz, a hitelszövetkezetektől várom, hogy ügyes pénzpolitikájukkal a kisgazdák­nál levő kékpénz jelentékeny részét magukhoz tudják vonni és azzal a nagy pénzügyi erővel, ami ennek az akciónak természetes következménye, a magyar nemzet gazdasági politiká­jának kellő eszközöket és súlyt tud­nak adni. Különösen a hadikölcsönök bizonyították be, hogy milyen botor volt eddigi pénzügyi politikánk, mely az államkölcsönöknéi mindig a kül­föld után szaladgált, ahelyett, hogy a íöldmivesnép vagyoni erejét vette volna igénybe. A hitelszövetkezetek kb. két-hároinszáz millió tényleges pénzt, tehát nem ígéreteket, mint a bankok, szedtek ös*ze ; ilyen összeg­gel meg lehetett volna az egész földbirtokreformot és más nagy kér­déseket oldani. — Ami az árubeszerzést illeti, itt nagy szerepe lesz a Hangyának, egyrészt a külföldi anyagbeszerzés tekintetében, másrészt pedig a tekin­tetben, hogy az árut igazságosan szét tudja osztani a falunak. Viszont, ha kiépíti az értékesítési üzletágat is, mely eddig címében benne volt ugyan, de nem igen foglalkozott vele, a külföldi relációk számára olyan csereértéket tud összehozni, mely egyenrangú az arany valutával. A Magyarországi szövetkezetek szövet­sége és a Magyar Gazdaszövetség mindent ei fog követni, hogy az ország újjáépítésénél ne csak a gazdák szövetkezeti alakulatai kellő megér­tésre talárjának a kisgazdák körében és hogy a csupán nyerészkedésre alakult intézetek segítségével történ­jék, hanem az önsegitség tiz esztendő alatt megmaradt területünk gazdasági életét különösen ha tovább is ily jelentős érdeklődést tapasztalunk szö­vetkezeteink iránt a külföld részéről — a virágzásnak jelentékeny fokára tudjuk emelni. Balogh Elemér, a Hangya vezér- igazgató és Hitelszövetkezeti életünk egyik vezetőférfia igy nyilatkozott: — A gazdák máris azt óhajtják elérni, hogy a gabonaértékesítés is szövetkezeti alapon a Haditermény mellőzésével történjék. Egybehangzó adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az angol tőke a legnagyobb rokon- szenvvel fordul szövetkezeteink felé és reményünk van arra, hogy ez utón már a tavaszig sikerül gazda­sági életünk vérkeringésének feltéte­leit biztosítani, megszerezvén említett 223. részről elsősorban azokat a cikkeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy dolgozni tudjunk. Mindenesetre öröm­mel regisztrálhatjuk azt a hirt, hogy ezirányban eljáró faktoraink tárgyi téren is a legnagyobb jóakarattal találkoznak és remélhető, hogy sike­rül szövetkezeteink es az angol exportcégek között a ránk nézve oly kívánatos összeköttetést létrehozni. Ehhez azonban még bizonyos körül­mények megváltozása szükséges. Egyúttal megnyugvással szögezhetjük le azon tényt, hogy szövetkezeteink a rájuk váró fokozott jelentőségű munkára úgy az áruüzlet, mint a fogyasztás, termelés és értékesítésnek szövetkezeti alapon való keresztül­vitele terén — az irányukban nyilvá­nuló külföldi tőke bizalmára támasz­kodva — a legteljesebb mértékben fel vannak készülve. — így csak természetes, hogy a szociális gazdálkodás gyakorlati meg­oldásának oly jól bevált ez intézmé­nyei vezető szerepet fognak játszani Magyarország gazdasági rekonstruk­ciójának munkájában, és munkájuk révén valóra válik egyik külföldi gazdasági vezér férfiú ama jelentőség- teljes biztatása, hogy Magyarország földművelésével és mezőgazdasági iparával elérheti azt, hogy nemcsak fekvésénél és helyzeténél fogva legal­kalmasabb és szerencsésebb, hanem egyúttal gazdaságilag kiválóan pros­peráló dunai állam legyen. Járvány fenyegeti egész Enrópát. Nem volt elég, a mi eddig ért bennünket: az éveken át folyt ret­tenetes háború, — nálunk bolseviz- mussal megtetézve — a sok fiatal élet elvesztése, a megmérhetetlen anyagi kár. Uj, nagy veszedelem fenyegeti egész Európát és legköz­vetlenebbül bennünket, akik Közép- Európához tartozunk. Ahogy a bol- sevizmus Oroszországból szakadt reánk, azonképpen az uj veszede­lemmel is az oroszok révén ismer­kedhetünk meg. Arról van szó, hogy ebből az óriási országból, a mely annyi gyászt és szenvedést zúdított már az emberiségre, egy év óta rettenetes tífuszjárvány ter­jed nyugat felé. Ukrajna, Lengyel- ország, Románia és Szerbia már megérezték a bajt, amelynek eddig nem sikerült útját állani. A tífuszon kívül himlő, skarlát és vérhas is pusztít és a veszedelem egyre kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom