Harangszó, 1919
1919-09-14 / 36-37. szám
192 HARANQSZÖ. 1919. szeptember 14. piszkos dolgokat hirdet: úgy mutassatok neki ajtót, mondván: fel is ut, le is ut! A jó Istennek gazdag áldása nyugodjék ez évben iskolás gyermekeinken, derék tanítóinkon 1 „Keresztény polgár- szövetség“. A MOVE (Magyar Országos Védelmi Egyesülés) a Károlyikormány idejében alakult. Néhány becsületes, magyar katona lelkében fogamzott meg az a gondolat, hogy a szétzüllesztett hadseregbe újból fegyelmet \ hozzanak be, hogy megakadályoz- j zanak sok-sok gyalázatot, ami azóta, sajnos, mind lejátszódott előttünk, rajtunk; amit ők előre láttak. A megalakuláskor négy alosztállyal működött az egyesület: az aktiv tisztek voltak az elsőben, a tartalékosok a ' a másodikban, a legénység a harma- i dikban, a hadseregnél alkalmazott ; civilek és nők voltak a negyedikben, i Az októberi forradalom óta rohanó j események azonban oly gyors tem- j póban követték egymást, hogy a I MOVE már nem tudott segíteni sem- j mit. A márciusi forradalom felosz- j latta, lehetetlenné tette a tanácskor- \ inány területén. Az egyesület azonban nem pihent. ! Szegedre tette át a székhelyét s ott ' a szegedi kormány védelme alatt j folytatta tevékenységét s most, hogy > ismét fellépnek a nyílt szinen, telje- I sen kidolgozott, kész programmal indult meg nagyarányú tervének a megvalósítására. A cseh Sokol, a szerb Narodna Odbrana mintájára a polgárságra is kiterjedő nemzeti védelmi egyesületté fejlődött ki a MOVE Szegeden, mikor uj alosztályt állított fel; a keresztény polgárszövetség az uj alosztály. A keresztény polgárszövetség egyesíti kebelében mindazokat, akik egy ép, keresztény és magyar Magyarországot akarnak; akik a nemzeti kultúra fejlesztésével, a nemzeti irodalom fellendítésével, a nemzeti iskolák kiépítésével, a nemzeti sport művelésével, a nemzeti sajtó naggyá- tételével, a nemzeti irányú művészet támogatásával a nemzeti öntudatot elaludni egy pillanatra se akarják hagyni; akik a nemzeti összetartás gondolatát szivük vérévé akarják tenni. A keresztény polgárszövetség belekapcsolódik a MOVEba. A MOVE ilyen összeállitásban egyesíteni fogja az egyes társadalmi osztályok kulturális és gazdasági szervezetét, mert csak a nemzeti és keresztény alap lesz közös, de autonómiája lesz a gazdasági és osztályérdekek ápolásában a katonaságnak, a polgárságnak, a munkásságnak, a tisztviselőknek, a föld népének. A szervező munka Vasmegyében teljes erővel megindult. Luther jelleme Önbecsülése. Folytatja. Luther a legmélyebb alázatot és a legmagasabb önbecsülést egymás mellett viselte lelkében. Ismerte a maga értékét és ttttetett szerénységből nem kisebbítette magát. Három tekintetben mondott nagyot magáról. Először is: tudta, hogy hite által kimondhatatlanul fölséges gazdagság birtokában van. Amije van, s ami ellen ellenségei hadakoznak, azt Istentől valónak ismeri el és vallja Határozottan Írja: >Isteni kijelentés által nyertem elhívást.« Másodsorban nem szégyenkezett Luther nyíltan beszélni a maga kiváló tehetségeiről sem. De ezeket nem magának, hanem Istennek tulajdonítja: »Ha van bennem valami jó, az nem az enyém, hanem az én drága Uramé, Isteneme, Üdvözítőmé, a Jézus Krisztusé, akinek adományait nein szabad tagadnom, hogy tudnillik a Szentirást (ha nem is ellégé, mégis) sokkal jobban értem, mint a pápa minden hi vével egyetemben«. Egyszer a következőket mondta: »Amikor az öreg dr. Zoch Halléban elolvasta a sakramentáriusok ellen írt könyveimet, így szólt: Most már elhiszem, hogy ez a Szentlélektől megvilágosított ember. Mert egy pápista sem lett volna erre képes. *A harmadik, amiről Luther barátai előtt csodálkozással, ellenfeleivel szemben pedig büszkeséggel, nyíltan beszél, az, hogy az Isten milyen hatalmas dolgokat vitt végbe ő általa s ezzel milyen nagy jelentőségűvé tette ót, az egyszerű szerzetest. Tudja, hogy az ő megöletése sok kathoÜkus vezető embernek a halálát vonná maga után. Azt mondja: »Ha én egy ilyen pápai és papi viasko- dásban életemet vesztem, egy csomó püspököt, papot és barátot is magammal viszek, hogy elmondhassák az emberek, Márton doktort nagy pro- cessíióval vitték ki a temetőbe. Mert hires doktor ő minden püspök, pap és barát fölött.« Egy másik nyilatkozatában »a németek prófétájának« nevezte magát. Ezzel azonban követőiben is idegenkedést keltett. Bizonyos értelemben mégis igényt tartott a prófétai méltóságra. »Akik hisznek a Krisztusban — mondja — azok mind próféták. . . Mert mindnyájan meg tudjuk mondani mindazt, ami az üdvösségre, az Isten dicsőségére és a keresztyén életre tartozik s ezen kívül még a jövendőről is annyit, amennyit szükséges tudnunk.« S mivel a maga népe közül neki jelentetett ki legelőször mindez, méltán nevezhette magát > a németek prófétájának«. Mikor így a maga nagyságáról és- kiváló jelentőségéről beszél, nem a puszta dicsekvés vezeii, hanem egyrészt inteni akarja ellenfeleit, hogy tanításainak ne szegüljenek mereven ellene, mert: »Ki tudja, nem kell-e őket attól félteni, hogy netalán Istent vélik meg én bennem«, másrészt • barátait azzal, hogy az Isten milyen i nagy dolgokat tudott általa, a gyönge < ember által véghez vinni, bátorítani ! akarja, hogy semmi hitüknek igazsága felől zavarba ne ejtse őket és el ne i csüggedjenek a legnehezebb megpró- | báltatások között se. Hogy nem magáért dicsekedett,. ; nern magának tulajdonított semmit i és nem magának keresett hírnevet, j dicsőséget, mutatja a következő nyi- j latkozata: vTudjuk, hogy az Istennek j ügye. Ö kezdette, Ö vezérelte eddig , és Ö fogja véghez is vinni. Aki nem i akar velünk tartani, maradjon vissza, i Sem császár, sem török, sem vala- ; mennyi ördög nem nyerhet itt, jöjjön bármi is, amint Isten akarja. Isten, aki a mi erőnk és értelmünk nélkül megkezdette, véghez is fogja vinni, amint Ö tudja.« (Folytatjuk.) Egy protestáns nemes állhatatossága. 1. Lipót uralkodása alatt Szenczi Fekete István kőszegi evang. lelkész és dunántúli püspök az üldöztetés elől Oslffy Miklós asszonyfai várában keresett menedéket. Ostffyt többször felszólították, hogy ne adjon védelmet az üldözött püspöknek, de ő azt felelte: »Készebb vagyok jószágomtól és fejemtől is megválni, hogysem Feketét elküldjem, mivel az én religióm (vallásom) ezt hozza magával « Ezért várát feldúlták s magának is Erdélybe kellett menekülnie.
