Harangszó, 1919
1919-07-13 / 28-29. szám
1919. jűlius 13. HARANQSZÖ. 163. nyalt bennünket, mert ott már templomkocsit is járatnak, hogy az utasok lelki kívánságának is eleget tegyenek. A kocsi acélból készült és a belsó falai kubai mahagóni fával vannak beburkolva, a teteje pedig rézzel van díszítve. A kerekeken járó templomot Szent Péter templomának nevezték el. A templomkocsi 25 méter hosszú és több részre oszlik. A kápolna 13.5 méter és 74 ülőhely van benne, amelyek közül 30 a padlóhoz van erő- i sítve. A szószék se hiányzik a csinos ív kis templomból. Az oltár és a szószék valóságos művészi remekszámba megy Az istentisztelet ünnepélyességet egy kis orgona emeli. A kocsi többi része a káplán és a segédszemélyzet kényelmes lakásául szolgál. A kocsit a >Catholic Church Extension* egyesület építtette és a missziós célokon kívül elsősorban arra szolgál, hogy olyan helyeken, ahol nincs templom, istentiszteleket lehessen tartani. A templomkocsit minden vonathoz hozzá lehet kapcsolni és évente 30—40 különböző helyen tartanak benne istentiszteletet. Minden helyen 3—8 napig tartózkodik és hétköznapokon vallásos előadásokat tartanak benne a gyermekeknek. Az elégedetlenség. Elbeszélés. Irta: f Madár Mátyás. VI. Egyik őszi este halvány holdfény mellett, Ádámék ajtóján fáradt vándor zörget, De nem siet senki felnyitni a zárat, Néma csend uralja az udvart, a házat. Végre egyik szomszéd a lármát megunva, Boszankodva lép ki az elhagyott útra. Jó estét kívánva a zörgetőt kérdi: Mit keres ily későn ? Más álmát mért sérti ? „Jó estét Pál szomszéd! Hát rám sem is[mersz tán ?“ „Nini I Hát te vagy az? Haza jöttél Ádám?“ „ Megjöttem 1 Bár soha el se mentem volna,— De hol van családom ? Hogyan n^gy a [dolga ?“ Ötöl-hatol Pálunk, nem tudja, mit mondjon, Tarkóját vakarva tűnődik a dolgon. Jó gondolat támad végre a fejében: „No menjünk be hozzám, ott mrjd elbeszélem.* Rosszat sejtve indul Pállal be a házba. Csak most tűnt fel ennek Ádám sántasága. De okát nem kérdte; elfoglalta lelkét, Hogyan kezdje meg a dolgok sorját, rendjét? Örömmel fogadták ott benn a vendéget. Kérdésre kérdés jött s tán nem is ér véget, De Ádám kérdőleg tekintett fel Pálra, Szavai kezdését nyugtalanul várva. fenék-kezdéssel neki vág az végre, jobbra, balra, minden kicsinységre. Beszél a termésről, az időjárásról, A kis Pista nagyhoz illő szorgalmáról. Bármint kerülgette, végre csak kinyögte, A lovak mint törték a kis Pistát össze, S hogy a szörnyű látvány a beteg anyára Mint hatott, mint lett az néki is halála. Ádám megdermedve figyelt a szavakra, S szótlan zokogással borult az asztalra. Azt a nagy fájdalmat, mi szívét elfogta, Szóval kifejezni képtelen lett volna, Mint széltől korbácsolt tenger hullámzása, Olyan volt összetört szive hányódása. Kínok éles tőre, önvád maró férge Vérző szívét-Ielkét marcangolva tépte. Mintha csillapodnék végre nagy fáldalma, Felemeli fejét, néz a háziakra. [dést: „Hol vannak?“ — sóhajtva veti fel a kér- Látták, hogy az árvák sorsa bántja lelkét. „özvegy nénéd vette őket pártfogásba, Miután a törvény hajlékod lezárta.“ „Menjünk!* s már állott is indulásra készen, Keresni nénjét a felső fa'u-végen. A viszontlátásnak égető fájdalmát Nincs toll, mely leírja, nem is próbálom hát. Takard el setét éj fekete palástja, Borulj védőleg a kesergő családra. Másnap kora reggel két árvát vezetve, Búsan ballag Ádám a temető-kertbe. Fejét szerettinek sirhal mára hajtva Kérő, engesztelő szókat sugdos ajka. Majd meg könnytől ázott arcát felemelve, Bűnbánó szemekkel néz fel az egekre: „Istenem 1 bevallom, hogy nagyot vétettem, De légy irgalmas, bocsásd meg sok vétkem. Megszenvedtem érte... Rám nehezült karod... Megnyugszom ... Legyen úgy, ahogy Te [akarod. A kereszthordásra erőt tőled kérek... Támogass, amig majd én is ide térek. A sokért epedtem s alig maradt másom, Mint három kis árvám s egyszerű kis házam. Legyen ez templomod, hű szolgáid azok, Csak erre törekszem, míg napom fenragyog.“ Alánvult az Úrnak megtartó szent keze, Bűnbánó szolgáját felemelte vele. Ma is él még köztünk, gyermekei áldják, Köztisztelet s áldás környékezi házát. A fájdalom lángja szívéből kiégett, Megelégedésnek drága gvöngyévé lett. Ajka soha nem nyílt zúgolódó hangra, Amit az Úr nyújtott hálával fogadta. S ha látja, hogv e?t-azt telhetetlen szomja Idegen világnak tája felé vonja, Intöleg, kérőleg hangzik szelíd szava: „Legyen szent előtted a család, a haza!" — Vége. — A köszöntés különféle módjai. Valahány ország van a világon, annyi szokás van. Jáva gyanakodó lakosa például gyilokkal kezében megy társa elé. A ravasz kínai letérdel az előtt, akit köszönt. A görög reggel jókedvet, este pedig egészséget kíván. A rómaiak nevükön szólitották társaikat. A frankok lecsapták kalapjukat és annak a kezébe adták, akit köszöntöttek. A japán úgy köszöntötte társát, hogy egyik lábáról levette a papucsot. A sziget lakói úgy köszöntik egymást, hogy orrukat egymáshoz dörzsölik. A szerecsen megfogja társának ujját és azt megropogtatja. Socotera sziget lakói egymás vállát csókolják. Orne sziget lakói pedig hasra feküsznek. Az európai leveszi kalapját; a keleti pedig felteszi. Az egyptomi megfogja társának a karját, ezzel jelentvén, hogy kész az ő rabszolgaságába menni. Filippi sziget lakója társának lábát megfogja és ahhoz dörzsöli arcát. Olvassuk a bibliát. Július 20. vasárnap, Ezekiel 42. n 21. hétfő, Prédikátorok 1. » 22. kedd, 99 2. rt 23. szerda, 3. 99 24. csütörtök, 99 4. n 25. péntek, 99 5. n 26. szombat, 99 6, 1-7. 18. 99 27 vasárnap 99 7,19-8.17. 99 28 hétfő, 99 9. 99 29. kedd, 99 10. 11. 99 30. szerda, 12. 99 31. csütört., 5. Mózes 1. 1-25. augusztus 1. péntek, 5. Mózes 1. 26—46. „ 2. szombat, 5. Mózes 4. 1—24. Háromszáz gyermek atyja. Az Egyesült Államok Oklahama állam Tulsa városában él egy Charles Page nevezetű ember, aki arról hires, hogy háromszáz gyermek törvényes apja. Hogyan jutott háromszáz gyermekhez? Nagyon egyszerűen. Page a környék összes szegény gyermekeit adoptálja, de Page ezzel s rekordszámmal még nem nyugszik és legeltökéltebb szándéka élete végéig legalább is ezer gyermek boldog atyjának tudnia magát. Örökbe fogadott gyermekeit különös gonddal nevelteti. Elég tekintélyes vagyonából — vagy húszmillió dollár — telik is ez. A gyermekek részére pompás házat építtetett, ahonnan saját vasut- ján viszi ki naponta a gyerekeket az ugyancsak általa létesített erdei szabad iskolába Különös figyelemmel van minden gyermeke jövendőbeli sorsa iránt, ezért mindenkit tehetségéhez és kedvéhez képest iskoláztat. Akár egyetemre is járatja azokat, akik ott akarják tanulmányaikat befejezni. De
