Harangszó, 1919

1919-04-27 / 17. szám

1919. április 27. HARANGSZÓ 115. az ember imája. Herder a nagy német gondolkodó, Htikus és író, az ember imájáról a '^vetkezőket mondotta: Háromféle az ember imája a Min- isnhatóhoz s az egyik hatályosb a Másiknál. A halk hangon tett ima néki tet- iaik: meghallja szíve mélyében és segyelmesen fogadja a rezgő ajkakról illrebbenót. • A nyomornak nagy kiáltással tett urnája keresztül hat a feilegeken s darazsat gyűjt az elnyomó fejére. De hatalmas az elhagyott könnye, i:i szilárdul ragaszkodik Istenéhez. Xeresztül tör ez minden akadályon, i tihat Isten szívéhez és magára vonja aekintetét. *Az édesanya gondja. Egyszer egy német költő a római Xhampagneban egy fiatal anyával ^találkozott, amint egy régi oszlopfő nmaradványain ülve, gyermekét szop­hatta. Feléje közeledett: — Asszonyom, miféle nevezetes iromok ezek? w* Az anya csodálkozva nézett reá. (Magához ölelte gyermekét, összecsó- 1 kotta gagyogó ajakát s szemeibe mo- i solyogva felkiáltott: Mit törődöm én a romokkal. A föld legdrágább kincse. Egy rege szerint egy angyal kül­detett le egyszer a mennyből, hogy nézze meg, mit találna itt, amit a mennybe felvinni érdemes volna. Lement a tenger mélyébe, hol a gyöngyök teremnek, bejárta a bányá­kat, hol a drága kincsek rejlenek, de sehol nem talált semmit méltó­dnak. Végre egy helyhez ért, hol egy Nándort talált, ki rossz utai miatt könnyezett. A tékozló könnyei patak­ként ömlöttek, de nem hullottak a földre az angyal felszedte azokat, s ezzel a kincsesei ment vissza a mennybe. Általadé Istennek, ímhol van — úgymond — a föld legdrá­gább kincse, legszebb ékszere: a megtérés könnye. Boldogok, kik ilyen könnyeket sírnak. Adataik a Harangszó terjesztésére! Előfizetőinkhez,olvasóinkhoz, j A nyomdabérek újabb 65 szá­zalékos emelkedése nemcsak hogy végleg lehetetlenné tette a „Ha- rangszó“-nak heti 8 oldalnyi ter­jedelemben leendő megjelenését, de az ehhez szükséges fedezet hiányában a heti 4 oldalnyi meg­jelentetése a lapnak is keresztül- vihetetlen. Egyelőre úgy kívánunk segíteni tehát az állapoton, hogy a lapot 2—2 hetenkint jelentetjük meg, két-két számot egybekapcsol­va 8 oldalnyi terjedelemmel. La­punk legközelebbi száma így má­jus ll-én fog megjelenni. Ennek szives tudomásul vételét testvéri szeretettel kéri előfizetői­től, olvasóközönségétől a „HARANGSZÓ“ szerkesztdiége ét kiadóhivatala. EGYHÁZI közélet. Főpásztori levél. Kapi Béla püspök az elmúlt húsvéti ünnepek alkalmából a következő főpásztori levelet intézte a dunán­túli gyülekezetekhez: A dunántúli evangélikus egyházkerület gyülekezeteinek békesség! Húsvét szent ünnepén, melynek dicső öröméhez csakis nagypéntek gyászán ke­resztül juthat a keresztyén lélek, — Isten iránt való háladatossággal és irántatok való szeretettel emlékezem tirólatok az én kö­nyörgéseimben. Az apostol intésével kérlek: Hordozzátok testetekben az Ur Jézus ha­lálát, hogy az ő élete is látható legyen ti- qennetek. (II. Kor. 4, 10.) De emlékezzetek meg arról is, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt és veletek együtt mindnyájunkat előállít. (II. Kor. 4, 14.) Annak okáért úgy éljetek, hogy megjelenhessetek az Úr itélőszéke előtt. Az isteni kegyelem eme nagy ünnepén erősítsétek lelketek szeretetét evangélikus anyaszentegyházunk iránt, melynek örökké­valóságát és fejlődését az örökkévaló Krisz­tus biztosítja. A súlyos megpróbáltatások között álljatok meg egyházunk mellett a háladatos gyermek hűségével, az üdvössé­get kereső lélek erős hitével s szivetek szeretetének adjátok bizonyságát a gyüle­kezet előtt. Gyülekezet nélkül nincsen egy­ház s gyülekezetfenntartó áldozatkészség nélkül nincsen egyházszeretet. Azért gaz­dagodjatok meg a teljes jószívűségre, hogy tisztetek szolgálata a szentek szükségét kielégítse és sok hálaadással bőséges le­gyen az Isten előtt. Gondoljatok hűséggel azokra, kik nem azt keresik, ami a tiétek, hanem titeket magatokat. Ha terheitek nö­vekednek, növeljétek szivetek egyházszere- tetét s mindeneket elbírtok általa. Ha meg- ' szűnik is a gyülekezet fenntartását bizto­sító állami segítség s az adózásra vonat­kozó törvény kényszerítése, nem marad-e meg szívelek szent parancsolása: a szen­tek szükségére adakozók legyetek és aki az igére taníttatik, közölje minden javát tanítójával. (Róm. 12, 13; Gál. 6, 6.) Gondoljatok gyermekeitekre s építsétek lelkűkben a vallásosság oltárát. Együttesen tudakozzátok az írásokat s szülői szere­tettel intsétek őket: örök életetek vagyon abban! Ifjak és gyermekek, üljetek a Krisz­tus lábaihoz s hallgassátok az ö örökké­való beszédét! Tudom, keserüségtek vagyon. Tudom, veszteségetek vagyon. Csendesítsétek el szíveteket. Aggodalmatok vagyon? Bízzatok az Istenben! Ha szomoruságtok vagyon, a ti szomoruságtok megtérést szerezzen. Ne súlyosbítsátok a nehéz időt, hanem inkább engedelmességgel, önfegyelmezéssel, türe­lemmel és mérsékléssel legyetek. Hitben járjatok, ne pedig csak látásban. Necsak a láthatókra nézzetek, hanem a láthatatla­nokra is. A pillanatnyi szenvedések felett lássátok meg az örökkévaló dicsőséget. Ha a külső ember megromol is, újuljon meg a belső ember ti bennetek. Egyesül­jetek és éljetek a Krisztussal, aki nincsen sírba zárva, hanem él, feltámadott és uj életre vezet bizonyára. Az ó kegyelmébe ajánllak buzgó imádságomban mindnyája­tokat, mint bánkódókat, noha örvendezők vagytok, mint szegényeket, noha sokakat gazdagíthattok, mint semminélkül valókat, noha mindennel birtok. Könnyhullás között is örvendezzetek, szegénységiekben is le­gyetek az Istenben gazdagok s a hit és szeretet erejével gazdagítsatok mindeneket. Az Ur kegyelme legyen néktek minden mindenekben! Amen. Halálozás. A közelmúltban elhaltak: Wallentinyi Aladár hernádvecsei lelkész; Bállá Jenő nyíregyházai felügyelő ; Zsák Endréné, nyíregyházi kántor felesége. Áldás emlékükön! Vönőczkön a felállítandó emlékkőre újabban 400 K, foiyt be. Ugyan erre a nőegyesület 50 K-át szavazott meg legutóbb tartott közgyűlésén. Ugyancsak a nőegye- sület mely a jelen évben 40 évi munkára tekinthet vissza elhatározta hogy a temp­lomban a ref. 403-os emlékét megörökítő emlék táblát állít — a gyülekezet helyett — a gyűjtést erre a célra azonnal megkezdi. Takách Márton felügyelő több jótékony célra 50 K, ajándékozott. Egy egyházkelo asszony pedig az oltárra 10 K-át. A rábaszentandrási ev. egyház 1919 évi zárszámadását 1919 april 6-án tartotta meg. Bevétel 32,764 76 K. Kiadás 29,429 05 K, Maradvány: 3,335 71 K, Építésre fordí­tott 6,545 K, Kölcsön törlesztésre 6,567-80 Tőkésítésre 1,286 K. Adományoztak az egyháznak: Balázs Imréné Egyed 50 K, özv. Dóka Istvánná Sobor 20 K, Glatz Lajos 40 K, Gulyás Józsefné utódai 20 K. Kis A. Jánosné 50 K, Gáncs Mihályné 100 K, Balás M. Istvánné 800 K, Szabó Józsefné 100 K, összesen: 1,180 K, 2 Templomi adakozásból 23686 K, Vörös keresztre gyüjtetett 20 K, Kerületi különféle alapokra 2,637 K, Gyámintézettől segélyt kapott 500 K. Evang. tanítónő egy, esetleg két elemista gyermekhez falura állandó tanítónőnek ajánlkozik. Leveleket „H. N.“ címen a Harangszó kiadó- hivatalába kér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom