Harangszó, 1918

1918-03-10 / 11. szám

86. a férfihoz, Az ily férfi iránt éledő szerelem teszi őt a ház boldogságá­nak pdtolhatlan védőjévé. Ezen ér­zelmek hatalma nagy. Smiles szerint »E nemes szenvedély tartja folyvást üdén és ifjan e széles világot. Ez az emberiségnek soha el nem haló dallama. Fénysugárt áraszt az ifjú­ságra, dicskoronával övezi az aggkort. Visszaverődött sugártengere megdi- csőiti a jelent, előrelövellő fényözöne bevilágítja jövőnket. A becsülésből származó szerelem nemesbitő hatás­sal van a jellemre, feloldoz az önös- ség béklyóiból.« Gyurátz Ferenc. Egy kis konyhakertészet. A konyhakerti vetés forgóról néha a gyakorlott kertészek is elfeledkeznek. A konyhakertben ép úgy szükséges a vetés forgó, mint a szántóföldön. Ezt a forgót nem gondolomformán, hanem a növények trágya igénye szerint kell meghatározni. Amilyen helytelen, ha valaki trágyázás nélkül feji a földet, ép oly helytelen, ha olyan növények alá is trágyáz, me­lyeknek ezzel határozottan árt. Ha például a borsó alá trágyázunk, ezzel csak a szára lesz gazdagabb, de hü­velyt annál kevesebbet hoz. A növények trágya- igénye szerint hármas forgót alkalmazhatunk leg­célszerűbben a konvhakertben. A konyhakertnek abba a részébe, ame­lyet az idén trágyázunk meg (az őszi trágyázás is ideinek számítva) kerül­nek a leveleikért és gyümölcseikért termesztett növények (spenót, káposzta saláta; tök, dinye, uborka, paradi­csom). Az egy évvel ezelőtt, tehát 1917 tavaszán trágyázott szakaszba kerülnek azok a növények, melyeknek a földben levő termését használjuk (petrezselyem, sárgarépa, pozdor, cékla hagyma). Ezek a friss trágyától rossz izt kapnának és romlandóbbak is lennének. A 'legsoványabb földben, tehát 1916 tavaszán trágyázott részen is jól fejlődnek a hüvelyesek (bab, borsó, lencse). A veteményezést a konyhakertben azonnal el lehet kezdeni, mihelyt a föld fagya felengedi. Ahol a konyhá­kért már az ősszel fel volt ásva, ott persze előbb lehet veteményezni. A legelső vetemények egyike a borsó. Ebből a februári vetés a legjobban szokott sikerülni. Valaki nemrég pa­naszkodott, hogy tavaly rengeteg borsót elvetett, nagyban piaci terme­lés céljára és a termés teljesen meg­hiúsult. Természetes hogy meghiúsult, HARANQSZÖ. I mert áprilisban vetette és még hoz- I zájött a nagy szárazság. A borsó nem kényes növény, ne féljünk az elfa­gyástól 6 fok hideget vigan kibír. A carotta, sárgarépa és petrezse­lyem is minél előbb kerüljenek a földbe, mert a csírázásuk sokáig tart. Ezeket külömben már decemberben is el lehet vetni, mikor már nem kell attól tartani, hogn kikeljenek. Mikor aztán kitavaszodik, már a földben, a helyükön vannak és előbb kerülhet­nek használatra. Vetéskor mindegyik­nek a magját összekeverhetjük ho­mokkal, vagy földel, hogy feleslegesen ne pazaroljuk e méreg-drága mag­vakat. A vetést jó deszkával lenyom­kodni, hogy a csírázást elősegítsük. Akik a spárgát szerelik, azoknak ajánlom a téli spárga (pozdor) veté­sét Művelése a petrezselyem és sárgarépáéhoz hasonló Télen is akár­mikor elő lehet venni. A dughagymát, foghagymát is ko­rán lehet dugdosni. Aki azt akarja, hogy tartósabb hagymája legyen, az magról növeli hagymáját. A hagyma mag vetésével is sietni kell. A spenót fő vetési ideje augusztus, szeptember ugyan, mely esetben ké­sőbb magzik az fel s előbb is ehető, de azért kora tavasszal is lehet be­lőle vetni. Nagyban termelése is főleg őszi vetéssel — igen kifizeti magát. Van olyan hely a Bácskában is, ahol egész falvak termelnek holdszámra csak spenótot. A spenótot, hogy ko­rán fel ne magozzák, a kerítés mellé tehetjük, vagy pedig körül ültetjük csemege kukoricával (persze később). A tavaly ajánlott őszi vetésű ká­posztatermelési módot igen sokan megpróbálják. Az esetleg letakart növényeket juttassuk miellőbb leve­gőhöz. Legszebb fejlődést biztosit az a palánta, amelyik a helyén marad.- Úgy 40 cm. távolságra hagyhatjuk a növényeket. A többieket óvatosan kihúzva ültessük ki helyükre. Kiülte­téskor földdel kevert higitott marha­trágyába márthatjuk a növényeket. A kiültetés olyankor történjék, mikor a növények még nem fejlődtek annyira, hogy helyüket megsinlenék. A fejlő­désben levő káposzta igen hálás a vizzel higitott trágyalével való öntözés iránt A káposztának nagy ellensége a földi bolha. Ez ellen mindenféle re­ceptet ajánlanak. A hidegvízzel való öntözéstől legjobban irtózik. Mi úgy szoktunk ellene védekezni, hogy sorra veszünk minden fej káposztát, felve­szünk két ujjunk közé egy könyebben porlasztható rögöt, azt szét porlasztjuk 1918. március 10. s finom por alakjában a növényekre hintjük. Ez mindig távol tartja a bal- hákat. Ha öntözéskor a viz a port lemossa, akkor persze ismét be kell porozni a növényeket. A káposzta palántát falun a ház előtt, az utcára néző »kis kert«-be szokták vetni. Ezt a palántát sohase szokta tönk­retenni a balha. Miért? Mert az utcapor bőven belepi. Azokat a gyü­mölcs fákat se kell félteni a hernyó­tól, amelyek az országúton vannak. Ha a kertekben, szőlőkben mindent tönkre eszik a hernyó, az országút melletti fák sértetlenek maradnak és jól teremnek. Tapasztaltam ezt 1909-ben Kőszegen. Tehát csak sok port a balháknak ! A mák termesztését az idén se hanyagoljuk el. Mint olajat adó ter­ményt, jól megfizetik. Jó föld kell neki. Szokták a hó tetejére is vetni. Csanád-megyei érdeklődőnek ajánlot­tam az őszi veteményezéssel való kísérletezést. Paradicsom, paprika, sat, palán­táinak cserepekben, vagy ládikákban való nevelése ilyenkor már folyamat­ban van. Az ilyen palántákat ne tartsuk igen meleg helyen, hogy fel ne nyúljanak és el ne kényesüljenek. Jobb időkben kicsinyenként hozzá­szoktathatjuk őket levegőhöz. Nem a márciusi teendőkhöz tarto­zik, de azért ideirom, hogy lehet a paradicsomot palánt nevelés nélkül, magról közvetlenül a saját helyére vetni is. Szokott sikerülni. Többek érdeklődésére itt közlöm, hogy kertész-könyvekkel, magvakkal és palántákkal nem szolgálhatok. Ismételten is mindenkinek szives figyelmébe ajánlom, hogy legalább saját szükségletére mindenki termeljen magvakat, mert azok beszerzése mindig nehezebb lesz. Érdemes és még a konyhakertészkedésnél is talán jövedelmezőbb volna a magvak ter­melésével nagyban is foglalkozni. Tés. Görög Ernő. Húsvéti üzenet. Rövid néhány hét múlva a negyedik náborús husvét is ránk köszönt. Most se felejt­kezzünk el a harctéren küzdő és a kórházakban szenvedő hős katonáinkról s küldjük el hoz­zájuk húsvéti üzenetünket, hoyy lélekben, velünk ünnepelhesse­nek és Isten igéjéből új erőt meríthessenek. Az áldozatra kész lelkek, ol­vasóink, nőegyleteink, gyüle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom