Harangszó, 1918
1918-03-03 / 10. szám
IX. évfolyam. 1918. március 3. 10. szám. itééli Előfizetési ára 86 számra közvetlen küldéssel 4 K 00 r, csoportos küldéssel 4 K. Kéziratok OYÉKÉNYE8-re (Somogy megye), előfizetési dijak a HARANQ8ZÓ kiadóhivatalának KORUENO-re, reklamációk SZENTOOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító. „Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogg megtartsa a bűnösöket.“ Timóth. 1.15. TARTALOM: Siíntha K. : Beteg leány imádsága. (Vers.) — G. Zs.: Én elölmegyek. — Vilmos császár az ukrán békéről. — Zongor B.: A választótanok. — A világháború eseményei. — Görög E.: Zöld takarmány decemberben. — Ligethy B.: Poszton.. • — Gyermek-Világ. Szalay Aí.: Bölcs fiú —-bolond fiú. — Tárca. Gyárik Gy. : Találkozás. — Fábián I.: A temető nélküli város. Beteg leány imádsága. Könyörülő én Istenem, Ki segít rajtam, ha Te nem? Lásd meg a te betegedet, Aki balzsamodért eped ! Virágkoromnak idején Biztatott ezer szép remény, A Te Ígéreted szerént Nem csalhat meg engem, szegényt. Bízom, óh örök Irgalom, Nem hullhat éjbe hajnalom, Nem hervadhat el szomorún Az én menyasszony-koszorúm. Atyám, kinek jósága nagy, Kérlek, engemet el ne hagyj! Leborulok trónod előtt: Adj hitel, megnyugvást, erőt! Mig panaszom Eléd hozom S könnyek között imádkozom: Hallom a mennyből szózatod, „Leányom, légy megáldatott! Bár most betegség, bu epeszt, S válladon a súlyos kereszt: Tűrj békével még kiragyog A felhőbül a te napod !“ Hallom, Atyám, a szent vigaszt, S mélyen szivembe zárom azt. Életemet mindszüntelen Hálásan Néked szentelem ! SÁNTHfl KAROLY. „Én elölmegyek.“ Lukács 22, 40: „Imádkozzatok, hogy kisértetbe ne essetek.“ Ugyan mire hiv fel minket a böjti időszak inkább, mint az imádkozásra? Maga az Ur is miként imádkozott! Imádkozva kezdte meg gecsemánéi küzdelmét és a keresztfán az utolsó szava is ima volt; és mindenekfelett erre hivta fel tanítványait: »Imádkozzatok! vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kisértetbe ne essetek!« Amit mi az Ur gecsemánékerti küzdő szeretetének köszönhetünk, az a legjobb példakép a mi életünk számára, különösen az élet minden gyötrelmes órájára és gyötrelmes éjszakájára. Ne szégyeneljük magunkat, ha aggódunk is valami súlyos csapás miatt, ha gyászt hoz is reánk a szenvedés és bánat! Csak ez az aggódásunk, ez a félelmünk mindig a mi Atyánkhoz térítsen bennünket! Vajha szomorkodásunkhoz és csügge- désünkhöz járulna hozzá az imádkozás! Az Ur azt mondja: »Imádkozzatok. hogy kisértetbe ne essetek!« Csák az imádkozó lélek tud megnyugodni Isten akaratában, csak az tud igy szólni: Uram, rettent ugyan szeretteimnek a fájdalma, gyengesége, és elveszítése, rettent a saját halálom, — mii'dazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te akarod. Ha az a Te akaratod, hogy nekem meg kell halnom, akkor az én akaratomnak is annak kell lennie. Ezután már egyáltalában nem azon leszek és nem azt kértem, hogy az én akaratom érvényesüljön, hanem hogy : »Legyen meg a Te akaratod!« Ha életünk legfőbb példaképét a szenvedéstörténetból választjuk, akkor áldott lesz a mi böjti időnk. G. Zs.
