Harangszó, 1918

1918-02-24 / 9. szám

1918. február 24. HARANOSZÓ. 69. A világháború eseményei. Az események központiban ma ismét az ukrajnaival kötött békeszer­ződés áll, melynek főbb pontjai a következők: I. ki mondja, hogy a szerződő felek békében és barátság­ban fognak élni; a 2-dik cikkely az országok határairól szól. E szerint délen ugyan olt lesz a határ, a hol a háború kitörése előtt volt. Éjszakon pedig pontról-pontra jelöli meg a határvonalat. 3. pont szerint a meg­szállott területek kiürítése a jelen szerződés megerősítése után nyomban megkezdődik. 4. p a diplomáciai és a konzuli összeköttetés helyreállitá- sáról szól. Az 5 p. a hadiköltségek megtérítésének kölcsönös lemondásá­ról, a 6 p. pedig a hadifoglyoknak hazájukba való visszabocsátásáról. A nagyon hosszú és részletes VIK a központi hatalmak és az ukrán népköztársaság gazdasági viszonyát állapítja meg. A szerződő felek ez évi jul. 31-ig átadják egymásnak mező- gazdasági és ipari termelésük fölösle­gét. A békeszerződést magyar nyelven is kiállították. A békeszerződés aláírása nagy meglepetés volt az antántra nezve. Eranciak egyenesen azt írják, hogy az oroszok árulást követtek el. Példátlan­nak mondják az oroszok eljárását s csak azzal tudják menteni, hogy a bolsevikiek im igy akarnak erőt szerezni, hogy a polgársággal szemben erélyesebben léphessenek fel. A bol­sevikeknek garázdálkodása Oroszor­szágban még tovább tart Finnország­ban tovább folynak a veres harcok és csata van Kiev mellett is. A helyzet Oroszországban amint látjuk tehát csak lassan fog tisztázódni és csak később dől el, vájjon a különböző elszakadt országrészek helyt tudnak-e állani a bolsevik erőszakoskodással szemben. Hallatták hangjukat újabban ismét Vilson, Uoyd George az emberiség hiénái, kik meg mindig kilátástalannak tartják a béke ügyét. Balfour angol külügyminiszter pe­dig most nyiitan arra törekszik, hogy Ausztria-Magyarországot elválassza Németországtól. Trocki, a nagy köpönyegforgaló, Breszt Lilovszkból való hazaérkezésé után mindenekelőtt a vörös gárda megszervezésehez fogott. Az a célja, hogy milliós hadsereget szervezzen és ha ez a hadsereg nem is volna elegendő és felkészültségében is sok­kal alsóbbrendű, semhogy a németek frontjával szemben* a harcot felvegye, viszont Trocki azzal biztatja magát, hogy vörös gárdája a bolsevikek uralmat fogja biztosíthatni Bizonyos az, hogy Trocki vörös gárdája rém­uralmat idézett elő Finnországban, rémuralmat gyakorolt Livlandban és rémuralmat akar meghonosítani Uk­rajnában is. Ha a német csapatok ma felveszik újra a harcot a nagyorosz fronton, úgy főleg az a cél lebeg előttük, hogy a rabló és fosztogató vörös bandákat megfékezzék, hogy lehetetlenné tegyék a magán- és a közvagyonnak rendszeres elpusztitá- sát, hogy a német elemek kiirtására irányuló törekvéseket meghiúsítsák és lehetővé tagyék azt, hogy az Uk­rajnával megkötött béke gazdasági gyümölcseit élvezhessük. Romániához Mackensen formaszerü felhívást intézett, hajlandó-e megkez­deni a béketárgyalásokat; vagy nem ? A válaszról még nincs tudomásunk, Bralianu a háboruspárti miniszterel­nök azonban már lemondott. A harctereken jelentékenyebb ese­mények nem fordultak elő. A nyugati fronton Warneton-nál és Artoisban voltak csatározások. A franciák állí­tólag legközelebb afrikai négereket és más emberevőket szándékoznak az európai harcterekre hozni. Az olasz harctéren a sokat emlegetett Hétköz­ség fennsíkján volt az utóbbi napokban hevesnek mondható tüzérharc A bu- várhajóharc olv eredménnyel folyik, hogy Anglia élelmezése a legnehezebb helyzet előtt áll. Legújabb. A németek megkezdték az előnyomulást Oroszország belseje felé s elértek a Dünát. A választótanok. //. ,4 református és az evangélikus egyházak között levő különbségek. A ref. és az evang. egyház tanai csak két pontban térnek el egymástól lényegesebben. Ezek az előreelrende- lés (predesztináció) tana és az Utva­csoráról való tanítás. /. Az elöreelrendelés tana A református egyház azt tanítja, hogv Uten az emberek egy részét öröktől fogva kárhozatra, a másik részét pedig üdvösségre rendelte, vagy legalább is kiválasztotta a kárhozot­taknak egy részét az üdvösségre, inig a többieket átengedte a karhozatnak. — Istennek ezt a végzését az ember meg nem változtaihatia és kegyelmét az üdvösségre kiválasztott ember | vissza nem utasíthatja. Egyházunk a predesztináció tanát nem fogadja el, mert nem egve/ik meg az Isten szeretetével. ha kárho­zatra elrendelné, vagy a kárhozatnak átengedné az emberek egy részét. Pál apostol egyenesen megmondja, hogy az Isten » minden embert akar üdvözítenie és azt tanitia, hogy »meg­jelent az Istennek üdvözítő kegyelme minden embernek.< Hogy pedig az Isten kegyelmének ellentállhat az ember, azt világosan megmondja szentkönyvünknek pl. az a helve is (Ap. csel. 7, 51.), ahol István vértanú szemére hártvja a zsidóknak. hogV ők »mindenkor az Isten Szentlelkértek ellene igyekeznek« és megmondják azok az intései, amelyek arra hívják föl a keresztyéneket, hogv az Isten lelkének bennük való munkálkodását meg ne akadályozzak Az evang. egvnáz a predesztináció tanával szem­ben tehát a Szentirás alapján azt tanítja, hogy Isten minden embernek fölajánlja az üdvösséget; az embertől magától függ, hogy azt elfogadja-e, vagv visszautasítja. 2. Az urvaesorai tan. A ref. egyh. szerint az úrvacsorá­ban nem veszik a hívek Krisztus valóságos testét és veret, mert az úrvacsorában c ak a kenyér és bor van jelen. A ref. egyház Krisztusnak ezeket a szavait: »Ez az én testem és ez az én vérem,* úgy értelmezi, hogv a kenyér csak jelenti Krisztus vérét, de valósággal nem Krisztus vére az. Közelebbről tekint-e a dolgot, azt látjuk, hogy az úrvacsorának a magyarázatában a ref. egyház refor­mátorai: Zwingli es Kálvin eltérnek egymástól. Zwingli azt tanítja, hogv a kenyér és a bor csak puszta jelek, amelyek emlékeztetnek a Krrsztus testére és véréré. Szerinte tehát az úrvacsora semmi más, mint emlék­vacsora Kálvin meg azt tanítja, hogy a hivő emberek az úrvacsorában a földön kenyeret és bort vesznek, de ugyanakkor hitük fölemeli őket a mennybe, ahol csodálatos módon, nem valósággal, hanem szeítemileg egyesülnek a Krisztussal Ezt azonban csak a hivő emberek tehetik. A hi­tetleneket nem emeli föl a hitük a mennybe, ók tehát nem egyesülnek ott a Krisztussal, ók csak kenyeret és bort vesznek a fö'dón. Egyházunk az úrvacsorát Krisztus testamentumának Tekinti, a testámen- tomon pedig változtatni nem szabad. Ha Krisztus a kenyérre azt mondta, hogy az az ó teste és a borra, hogv az az ő vére, akkor el is kell fogad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom