Harangszó, 1918
1918-01-01 / 1. szám
HARANQSZÓ. 5 kérj, mert annyira megharagitottad. Nem szükséges, hogy különben sokat prédikálj. Vedd ezt lelkiismeretedre.« Meggondolta ezt Péter is és azért felelt: Uram, hadd mondjam azt, amit én találok szükségesnek. Nem fogok csak olyat mondani, ami illendő a kegyes keresztyén ember beszédjéhez és hitéhez. Ami pedig szűz Máriát illeti, én öt soha meg nem haragítottam, nem is fogom soha megsérteni. • — Erre a barát igy kiáltott: »Imádkoznod kell Máriához, különben elevenen fognak megégetni « Szokásban volt ugyanis, hogy ha valaki már a máglya mellett Máriát segítségül hívta, megengedték neki azt a kegyelmet, hogy előbb kötéllel megfojtassék. Péter azonban a néphez fordult és beszélni akart. Ekkor a barát hozzálépett, akadályozta beszédjét és* meg- | hagyta, hogy hamar hajtsák végre az Ítéletet. Letépték róla ruháit, mialatt bensőségesen imádkozott — még, biráiért is. Mikor már a deszkád kötözték és a magasba emelték, igy intette a barat: -Mondd csak egyszer azt, hogy üdvözlégy Mária. 1 akkor megfojtanak a .kötéllel.« De Péter igy kiáltott: »Jézus, Dávidnak fia, könyörölj rajtam!« Igy függött egy darabig, mig a lángok elkezdték körülnyaldosni testét. Azáltal, hogy tagjait teljesen összetördelték, testének nem volt semmi tartása s igy a 19)8. január. 1. Elmegy, kis galambom ? — Elmegyek, mert Jézuskának sok cukorja van, sok játéka van — De hogyan mégy el, kis bá- ránykám ? — Küld Jézuska szép ki« szárnyakat s aztán elrepülök hozzá. — Oh, jaj! te elrepülsz, itt hagyod a szegény apádat 1 K» lesz akkor az én kis jó Erzsikéin? — Én leszek, mindig én leszek! — ugrik Erzsiké az édesapa ölébe. — Visszarepülök én édesapához Je- uskától Hozok sok-sok cukrot. — Én is elröpülöt Jézuskához, hozot én is sok cukrot! — mondja a két éves bogárszemü Mariska, Erzsiké hugocskaia ficVándozva — Te nem jöhetsz el Jézuskához, — tiltakozik Erzsiké — Neked nem küld Jézuska kis szárnyakat Te nem tudsz repülni, csak én.-- De ludot! Nini, tudót! Repülőt Jézuskahoz ! selypíti Mariska ujjongó ió kedvvel s repül végig az udvaron. Két csöpp gömbölyű karja a szárnvacskáia. S addig-addig repül, mígnem lábacskája megakad egy kavicsban, a szárnyak felmondkötél, mellyel nyakánál a deszkához kötözték, kimondhatatlan fájdalmat okozott neki. A barát még ekkor sem hagyta.abba kísérletét, hogy a »Jézus- Máriá«-t kimondhassa vele, mert ez szerinte könnyű véget szakaszt kínjainak. Hosszú vártatva ' végre meghúzták a kötelet, miután már a lángok borzasztóan kikezdték a testét. Így követte ez az ifjú mesterét, hogy az örök fényességben elvegye a hőség koronáját. Folytatjuk | A világháború eseményei. A Breszt-Litovszkban folytatott béketárgyalásokról terjedelmes beszá- j móló érkezett, amely azt mutatja, hogy a kiküldöttek nemcsak az orosz különbékére hanem az általános békére is törekszenek. Czernin külügyminiszterünk elnöklete alatt karácsony ünnepén a breszt-litovszki várban tar- | tott ülésen nyilvánvalóvá lett, hogy az összes küldöttek a megkötendő békére vonatkozó nezeteket illetőleg nagyjában megegyeznek A tárgyalás alapjául szolgáló hat pontból álló orosz javaslat röviden a következőket tartalmazza: I. Nem engedtetik meg olyan területek erőszakos egyesítése, amelyeket a háború folyamán tulajdonítottak el. iák a szolgálatot: Mariska lezuhan az égből a poros földre. — Látod, látod, Mariska, te nem tudsz Jézuskához elrepülni, csak én, — mondja Erzsiké a sirdogáló testvérkéjének, aztán vigasztalja : — Ne sirj, Mariska, ne sírj! Majd hozok én neked sok cukrot az égből. Hozok babád is. csokoládét is, hozok mindent . Addig-addig készülődött Erzsiké az égbe, mígnem egyszer súlyos betegségbe esett. Némán, s/omoru tekintettel, lázban égve feküdt ágyacs- kájában. — Picikém, gyémántom, ugy-e nem mégy el a Jézuskához?! — kérdezte az édes apa tőle rettegő szívvel. — Most nem* édes apám. majd 1 ha meggyógyulok akkor repülök el, 1 — sóhajtotta a kis szenvedő — Jól van, kis arany báránvkám. 1 ne is menj el most, — szólt az édes j apa reménységgel S miután sokat, nagyon sokat kérte Jezuskát. hogy 1 ne vigye el tőle az ö kis leánykáiát. mert nélküle olyan igen üres. puszta j lenne számára a világ, mint a szó- I 2 A népek politikai önállóságát teljes mértékben vissza kell állítani. 3. Azoknak a nemzeti csoportoknak, amelyek a háború előtt nem voltak önállóak, módot kell adni ahhoz, hogy egyik vagy másik államhoz való hozzátartozóságuk kérdéáeben, vagy pedig nemzeti önállóságuk tekintetében szavazással döntsenek. 4. A vegyes nemzetiségű területeken külön törvény fogja szabályozni a kisebbség jogait. 5. Egyik hadviselő ország sem kötelezhető arra, hogy valamely más országnak úgynevezett hadiköltségeket fizessen. 6. A gyarmati kérdésekben az I—4-es pontban kifejtett alapelvek szerint kell döntetni. A központi hatalmak kiküldöttei az oroszok állal tett előterjesztésekre a következő megjegyzéseket tették : Az 1. ponthoz. A háború folyamán megszállt területek erőszakos eltulajdonítása nincs a szövetséges kormányok szándékában. Az ezen területeket megszállva tartó csapatokról a békeszerződés fog intézkedni, ameny- nyiben e csapatoknak egyes helyekről való visszavonása dolgában már előzőén nem történnék megállapodás. A 2. ponthoz. A középponti hatalmak nem szándékoznak olyan népeket, amelyek e háború folyamán elmoru, deres őszőn az elhervadt virágos kert. hát itt hagyta számára Erzsikét. Pár nap múlva meggyógyult a csöppség Zimankós tél köszöntött be, de az édes apa arca mégis oly ragyogó derűt, vidámságot ölte fel, mintha a tündöklő tavasz árasztotta volna rá éltető, boldogító fényét. — Csakhogy nem mentél el, kicsi dalos madárkám ! — De most majd elmegyek, elrepülök, — mondja Erzsiké nagyon komolv arccal. — Hohó, tubikám, most már ne is menj addig, mig Jézuska el nem jön. Már nem kell sokat v; rni rá : két hét múlva karácsony lesz. — Oh, be jó lesz í Oh, be ió lesz !- ujjong Erzsiké boldogan, valamint mind az öt testvérke is. Azontúl kérdezgetéseiknek se szeri, se száma nincs: ’»Mit hoz nekem a Jézuska? Hál nekem mit hoz? . Hoz-e babát is? Ugy-e karácsonyfát is hoz ? « Beköszönt végre ismét a napok napja, gyermek szivet beragyogó, tündöklő fénysugárával, mely most
