Harangszó, 1918
1918-09-22 / 25. szám
1918. szeptember 22. HARANQSZO. 195. Felügyelő beiktatás. Szept. II-én iktatták be hivatalába Solymossy Lajos bárót, a magyarhoni evangélikus egyház uj felügyelőjét, akit a leköszönt Prónay Dezső báró helyébe választottak meg. A beiktató közgyűlésen Prónay Dezső báró és Baltik Frigyes püspök elnököltek és megjelentek Kapi Béla, Raffay Sándor evangélikus püspökök, Szentiványi Árpád, Berzsenyi Jenő kerület' felügyelők, Radvánszky Antal és Albert bárók, Kubinyi Qéza nyug. főispán és még sokan az evangélikus egyház előkelőségei közül. A testvér református egyházat Degenfeld József gróf főgondnok, Petri Elek és Baltazár Dezső «püspökök képviselték. Baltik Frigyes püspöki imája után Prónay Dezső báró nagyobb beszédet mondott, amelyben megköszönte az egyház támogatását harminchat évi felügyelői munkássága alatt, öregségére hivatkozva visszavonul. Fokozott tevékenységre van szükség — úgymond - hogy az elvesztett erkölcsi értékeket vissza lehessen szerezni. Majd rövid visszapillantást vetett munkásságára. Szentiványi Árpád lelkes szavakban emlékezett meg Prónay Dezső báró harminchat évi felügyelői működéséről. Kérte őt, hogy habár hivatalos vezér már nem lesz, kisérje tovább is figyelemmel az egyház ügyeit. A közgyűlés lelkesen tüntetett Prónay Dezső báró mellett, aki meghatottan köszönte meg az elismerést. Fzután bizottságot választottak, amely az uj felügyelőt meghívta. Prónay Dezső báró néhány szóval üdvözölte az uj egyházfelügyelőt és a közgyűlés tagjai ezután a templomba vonultak, ahol Raffay Sándor püspök imája után Kapi Béla püspök elmondotta beiktató beszédét Ä püspök az emberi élet értékéről szólott, azután az evangélikus egyház autonómiájának belső értékét ecsetelte és vázolta a kötelezettségeket, melyek az egyetemes felügyelőre várnak. Kapi Béla püspök ezután beiktatta Solymossy bárót uj méltóságába. Solymossy Lajos báró letelte az esküt és a püspök áldásával véget ért a templomi ünnepség. A közgyűlési teremben Prónay Dezső báró melegen üdvözölte utódját és átadta neki az egyház hivatalos pecsétjét. Baltik Frigyes püspök mint elnöktársát üdvözölte Solymossy bárót, akit sze- retetéről és támogatásáról biztosított. Solymossy Báró ezután elfoglalta elnöki székét és elmondotta programmbeszédét. Kiemelte, hogy pártatlanul és tárgyilagosan kivánja vezetni az egyházegyetemet. A vallásos érzés szükségét hangoztatta, beszélt arról a törekvéséről, hogy hathatós egyházi sajtót teremtsen, az igazi szociálizmus magasztos elveit ecsetelte. A politizálás — úgymond — felesleges az egyházban, ha azonban mégis politizálni akarnak, akkor ajánlatos célravezető gazdasági politikái követni. Szükségesnek tartja, hogy az erdélyi evangélikus szász egyház az evangélikus egyházegyetembe be- kapcsoltassék- A nagyhatású beszéd elhangzása után Berzsenyi Jenő dr. kerületi felügyelő a kerületek nevében, Baltazár Dezső dr. református püspök a református egyház küldöttsége élén egyháza nevében, Paulik János lelkész, egyesületi elnök, a lelkészi kar nevében, Kéler Zoltán dr. a gyámintézet nevében üdvözölték az egyetemes felügyelőt, akit még számos más testület is üdvözölt. A jó Istennek gazdag áldása nyugodjék meg az uj egyetemes felügyelő munkáján ! A háború és a politikai élet eseményei. A háborús események középpontjában Burián osztrák-magyar külügyminiszter békejegyzéke áll, amely a német kormánytól teljesen függetlenül téttetett meg. Az első válasz már megérkezett Burián békelépésére. Amint a kevésbbé optimisták várták is, az angolok kereken visszautasították a világbékére irányuló komoly lépést. Balfour angol külügyi államtitkár hivatalos nyilatkozatában kijelentette, hogy a jegyzékben nem Iát kilátást arra, hogy olyan békét, amely több volna fegyverszünetnél, vagyis amelynek állandósága biztosítva volna, e jegyzék elfogadásával el lehetne érni. Balfour szerint az idő az ilyen eszmecserére 'még nem érett meg. Az antánt lakossága vágyakozik ugyan a békére, de nem olyan ostoba, mint ahogy azt néhányan a központi hatalmak állam- férfiai közül hiszik. Németországnak a fontos kérdésekről egészen más szellemben kell gondolkoznia mint államférfiainak, s ezért az antánt nem is akar a kormányoknak válaszolni, hanem vár addig, amig magának a népnek küldheti üzenetét. Burián javaslatának nem az a célja, hogy megegyezéses békét teremtsen, hanem az, hogy csökkentse a szövetségesek erejét. Áz Echo de Paris értesülése szerint az antánt-kormányok visszautasító választ fognak adni. Válaszukat azonban nem a kormányokhoz, hanem a néphez fogják címezni. Semleges országokban mégis azt hiszik, hogy a békejegyzék elintézésében Amerikáé a döntő szó. Amerika mindig hangsúlyozta, hogy csak ideális célokért küzd. Wilson január 9-én tizennégy pontban foglalta össze békefeltételeit. I. Hogy minden békeszerződés nyilvánosan jöjjön létre s ne legyenek többé titkos szerződések. 2. Hogy a tengeri hajózás szabad legyen. 3. Meg kell szüntetni a gazdasági korlátozást. 4. A népek fegyverkezését a legkisebb fokra szállítsák le. 5. A gyarmati kérdéseket a lakosság meghallgatásával oldják meg. 6. Az egész orosz terület kiürítendő és Oroszország függetlenül döntsön a maga sorsa felől. 7. Belgiumot ki kell üríteni és helyreállítani. 8. A francia területeket ki kell üríteni és az 1871 -ben elkövetett igazságtalanságot jóvá kell tenni. 9. Az olasz határ nemzeti vonalak szerint igazítandó ki. 10. A monarchia népeinek autonómiát kell adni. 11. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni és helyreállítani. Szerbiának tengeri kikötőt kell adni. 12. A nemzetiségeknek, amelyek török szuverénitás alatt állanak, autonómiát kell adni és meg kell nyitni a Dar- danellákat. 13. Független lengyel államot kell létesíteni és végül meg kell teremteni a népek általános szövetségét. A monarchia újabb hadüzenetet vett, legújabban Brazília dobta oda nekünk a keztyüt. Washingtoni távirat szerint a diplomáciai összeköttetést megszakították és Brazília és a monarchia között hadiállapot áll fenn. Az antant folytatja támadásait a Hindenburg-vonalnál és Verdimnél. Főként Cambrai ellen vonult fel nagy erőkkel, de az eredmények alig kézzelfoghatóak. Verdun alatt, a váröv szomszédságában heves harcok folynak. A németek a Verdun—Etain-i országút mögé vonultak vissza. Az amerikai jelentés tizenötezer folyókról és száz ágyúról ad számot, mig a franciák huszonötezer foglyot jelentenek. Hir érkezett egy újabb olaszoffen- zivárol is. Kegyelten idők. A Lugos városa részére 1577-ben Báthory Kristóf erdélyi fejedelem által kiadott szabadságlevél azt mondja, hogy aki két forinton felül lop, meghaljon érte. Az akasztó ispánok széjjel jártak és aki nem tudott fizetni, felakasztották.
