Harangszó, 1918
1918-09-08 / 24. szám
190. HARANQSZÓ. 1918. szeptember 8. a) közönséges (lófogu) és kevert tengerire: ha a szállítás történik 1918 október végéig csövesen K 41.60 morzsolt K 52.— 1918 november » 42.70 5260 1918 december n 43 80 53.20 1919 január V 44.90 53.80 1919 február » 46.— 54 40 1919 március n 47.10 55.— 1919 április » 48.20 55 60 1919 május 1. után 49.30 56.20 b) fajtengerire (csinkvantin): ha a szállítás történik 1918 október végéig csövesen K 47 60 morzsolt K 60.1918 november 48.85 60.65 1918 december » 50.10 61.30 1919 január M 51.36 61.95 1919 február » 52.60 62.60 1919 március V 53.85 52.25 1919 április n 55.10 63.90 1919 május 1. után 56.46 64.55 Ezen alapárakon kivül a később megállapítandó határidőig közszükségleti célokra tényleg beszolgáltatott, valamint a Haditerménynek önként megvételre fölajánlott kukoricáért, fajtengeriért métermázsánként 1 5 kor. a közönséges tengeriért pedig 10 kor. ártöbblet jár. Okszerű földművelés. Vetésforgó. Az egymásután következő vetemé- nyek ismétlődő váltakozását nevezzük vetésforgónak. Ha egy és ugyanazon földbe három évenként kerül ugyanaz a vetemény, akkor a vetésforgót hármasnak, ha négyévenként, akkor négyesnek nevezzük. Van kettős, hármas, négyes, ötös, hatos vetésforgó. A milyen fontos a termés sikerére a föld megmunkálása, ép oly fontos sőt fontosabb a helyes vetésforgó megállapítása. Ha hibás a vetésforgó, megmunkálhatjuk a földet a legjobban, jó termésre nem számíthatunk. Mig ellenben helyes vetésforgó alkalmazásával kisebb területen, kevesebb munkával is többet s jobbat termelhetünk, mint más nagyobb területén s több munkával. Nagyobb birtokokon, hol helyes vetésforgó szerint gazdálkodnak, rendesen jobb gabonát látunk, mint a kisgazdáknál, hol a vetésforgóra nagyobb súlyt nem helyeznek. Kisgazdáink megelégesznek azzal a helytelen állítással, hogy a nagybirtokon jobban munkálkodhatnak és a mit ott tesznek, azt a kisbirtokos nem teheti meg. Pedig ez téves állítás. A mi a nagybirtokon megy nagyban, ugyanaz lehetséges a kis- birtokon kicsiben. Az aNtisbirtokos aránylag nagyobb munkaerővel rendelkezik, mint a nagybirtokos. Földjét is trágyázhatja s még sincs olyan termése. Ennek okát legtöbbször a helytelen s minden rendszert nél-, külöző vetésforgóban kell keresni. Sok helyen a kisgazdáknál vetésforgóról nem is lehet beszélni. A mit ősszel megtrágyázhatnak, azt elvetik búzával. Pedig mint a búza vetésénél mondtam épen a búza az, a mely csakis a neki megfelelő elővetemény után hozza meg a várva várt jó termést. Öreg gazda vagyok, több vetésforgót megpróbáltam. Minden vidékre alkalmas vetésforgót nem ajánlhatok. Egyik vidéken ez, más vidéken más növény termelése a megfelelő. Egészben véve azonban ajánlom, ha a kisgazdák a következő arányt tartják szem előtt. Szántóföldjén felerészben termeljen a gazda kalászost, gabonanemüeket, a másik felét pedig ossza el egyenlően kapás növények és takarmány között Sok helyen a kisgazdák alig Vio részén termelnek földjüknek kapást és takarmányt, mig 9/io részen gabonanemüeket. így elkerülhetetlen kalászosnak, kalászos után való termelése, a minek káros hatását különösen a kisgazda érzi. Ma a takarmánynak ép úgy meg van az értéke, mint a gabonának. Ha pedig barmaival eteti meg, még jobban értékesítheti. Földjei tiszták lesznek, a gyom mielőtt megérlelhetné a magot, kasza alá kerül, vagy a kapa semmisiti meg. Kine tapasztalta volna, hogy csak a kapás s takarmány után terem szép, jól fizető búza ?! A mi most már közelebbről magát a vetésforgót illeti, az lehet többféle mint fentebb említettem. Nagyobb gazdaságokban legelterjedettebb a négyes vetésforgó. Ugyanez legjobb a kis gazdaságban is. E szerint a következőkép vetünk: első évben kapás jól trágyázott földbe. A kapás lehet kukorica, krumpli, répa, dohány, cirok stb. Ha mindegyiknek termesztésére egyformán alkalmas földünk, szükségletünknek megfelelő arányban osszuk el a kapásokat. Ha valamelyik talaj és éghajlati viszonyainknak jobban megfelel, azt előnyben részesítjük, abból többet termelünk. Lehetőleg termeljünk mindent, hogy szükségletünket a magunk termése fedezze. Különösen most, mikor nehéz beszerezni mindent. A második évben a kapások után vessünk árpát és zabot: a harmadikban takarmányt, lóherét, zabosbükkönyt; a negyedikben búzát, így tiszta búzánk lesz s úgy mennyiségre, mint minőségre is a legjobb termésre számíthatunk. Az ötödik évben elölről kezdjük, a mikor is átmehetünk hármas vetésforgóba vagyis a kapások után vethetünk búzát s búza után ha jó erőben van földünk rozsot. A négyes vetésforgónál, hol a talaj nem megfelelő a búzának, a második évben búza helyett rozsot vetünk. Gyengébb talajoknál ezért megfelelőbb a kettős vagy hármas vetésforgó. Kapás, rozs, vagy tavaszi. Esetleg kapás, rozs s utána zab, vagy árpa. A hol csak lehetséges legajánlatosabb a négyes vetésforgó. E szerint harminc hold szántófölddel biró kisgazdaság berendezése a következő lenne: 10 hold búza és rozs, 5 h. árpa és zab, 4 h. kukorica, 1 h. krumpli, 1 h. répa, I h. csala- mádé, 1 h. zabosbükköny 5 h. lóhere, 2 h. lucerna. Lucerna a vetés forgón kivül esik, mivel az rendesen 5 —10 évig van egy helyen. A többi vete- ménynek, a mit nagyban nem igen termesztünk, bab, tök, kender, len, lencse, borsó, a kapásoknál hagyunk megfelelő helyet vagy némelyiket, tök, bab beleültetjük a kukorica, vagy krumpli sorba. Természetesen egész pontosan nem tartható be mindig ez a beosztás, I—2 holddal egyik-másik esztendőben töb lesz talán a búza, rozs, a másikban a k'apás. Egészben véve azonban ne tévesszük szem elől a fenti arányt, hogy szántóföldjeinknek legfeljebb csak felét vessük el kalászos gabonanemüvel. Ilyen beosztás és vetésforgó mellett termelünk megközelítőleg annyit, mintha V& részen termelünk állandóan ga- bonanemüt s lesz bőven takarmányunk. — Egyszerre átmenni ebbe a vetésforgóba a régiből nem lehet, de a leghelyesebb útra lépünk, ha évről-évre közeledünk hozzá. 3—4 év épen elegendő, hogy gazdaságunkat e szerint rendezzük be. Ne féljen senki ettől az újítástól. A több termelésnek útja ez. Saját érdekünk, honpolgári kötelességünk, hogy minél többet termeljünk s minél jobban jövödelmeztessük gazdaságunkat. Egy öreg gazda. Aki méreggel dolgozott. A szép, de ravasz és kegyetlen Kleopatra királynő, Egyiptom utolsó uralkodója, sok előkelő embert méreggel pusztit- tatott el. Hogy a méreg biztosan öljön, hatását előbb a szegény rabszolgákon próbálták ki. De végül maga is méreg által pusztult el. Mivel Oc- tavianus római hadvezért nem tudta meghódítani s országát megmenteni: mérges kígyóval maratta magát agyon.
