Harangszó, 1918
1918-08-11 / 22. szám
1918. augusztus 11. HARANQSZO 173. tem, hogy a mi jót tapasztaltam, vagy más gazdaságokban, hol a gazdálkodáshoz értő tanult emberek gazdálkodnak, 'áttam, megjegyeztem s kész voltam elhagyni az elavult szokások országutját s uj szokást hozni a régi helyére. Hidd el, sok gazda azért nem boldogul nálunk, mert abból a régi mondásból nem enged, hogy az idő a gazda. Van ebben igazság, de nincs akkora, hogy mindent az időre bizzunk Kp oly igaz ez a közmondás is: Segits magadon, az Isten is megsegít Igazságát de sokszor tapasztalja a gazdálkodó ember. Mikor ezeket elmondtam előted, azt felelted : Uram- bátyám hát mutassa meg a segítés módiát s tegye meg a mire kértem ! Engedek a kérésednek. Nem vezet a hiti dicsőségvágy. Tollforgató ember nem vagyok; ezzel alig szerezhetnék dicsőséget. Nem dicsőség kell nekem, hanem nyugalom. S most mikor tollat fogok, nyugszom. A tétlenségben nem találnám meg a nyugodalmat. Különösen pedig azért teszem meg a kérésedet, mivel nagy szükségét látom annak, hogy okszerűen gazdálkodjék minden gazda s termeljen okszerű gazdálkodással minél többet, mert igy semmisíthetjük meg ellenségeinknek pokoli tervét, hogy bennünket kiéheztessenek. Gazdálkodást ismertető könyvekben más sorrendben vannak leírva, amiket én el akarok mondani. Tapasztalataimat a mezőgazdasági munka sorrendjéhez szabom A kik olvassák, igy könnyebben felhasználhatják. Igaz, hogy sokan ha olvasnak is valami jó dolgot, nem hiszik. A régi szokást mindennél jobbnak ^tartják. Gazdáinknak ez egyik legnagyobb hibája. A hogy látták apáiktól, nagyapáiktól, -tigy teszik ők is. A másik része a kisebbik meg a helyett, hogy másoknak a tapasztalat által jónak bizonyult ismeretét olvasná s megvalósítaná, örökösen kísérletezik s igv csak hosszú idő után jut el valaminek a megismeréséhez, vagy el sem jut. Megunja a siker nélküli kísérletezést s visszatér a régi szokást követők csoportjához. így hanyatlik, vagy legfeljebb marad a régiben gazdálkodásunk. Most folyik az aratás, utána következik az aratás sikerének alap év munkája a szántás. Ezzel kezdem tehát. Tarlószántás. Mig a gabona a lábán van, földje nem szárad ki. Mihelyt azonban kévékbe kerül a napsugarai közvetlen érik a földet s gyorsan kiszárítják. A talaj nedvességével tápláló anyagok is illának el. Tehát ha a tarlót sokáig úgy hagyjuk, száraz időben elveszíti a talaj nedvességét s tápláló erejének egy részét. Amit el nem vészit ezen utóbiból, nedvesség hijján nem korhadhat nem alakulhat át, hogy a növényeknek táplálékul szolgálhatna. Nedves időben pedig felveri a gaz a tarlót, ami aztán sok tápláló erőből fo ztja meg a földet s annyira elha- talmosodhatik, hogy alá sem lehet szántani. Dér megcsípi s igy nem kerül vissza a csekély tápláló erő sem, ami a gaz zöldállapotában alászántva visszakerült volna még a földbe. Te hát akár száraz, akár nedves időjárás esetén a legjobb ha az aratót nyomon követi a szántó. Mihelyst a gabona keresztekbe van rakva szántsuk alá a tarlót. Az a csekély legelő ami esetleg nőne rajta nem pótolja még most sem amikor pedig nagyon nagyon drága a takarmány, a tápláló erő vesztességet. Legfeljebb akkor hagyhatjuk szántás nélkül a tarlót őszig, ha épenséggel nincs hová hajtani marháinkat s otthon nem takar- mányozhatjuk a marhaállományt. Helyes vetés forgó mellett természetesen még a legmostohább években sem kerül ilyen körülmények közé a gazda. Ma már azt látjuk, hogy szántják is a tarlót, vagy lekeverik, mint itt- ott használják ezt a kifejezést. De igen sok helyen a gazdák úgy hagyják a tarlót, különösen ha tavaszit akarnak bele vetni, ősszel szántják meg. mikor elgazosult s ez által termőképességében meggyengült. Akár őszi, akár tavaszi kerül is a földbe, kivétel nélkül a leghelyesebb azt mielőbb felszántani. A szántás ezúttal sekélyen történjék 5-6 cm-re mint ennek a szántásnak leghelyesebb elnevezése is mutatja: tarlóbuktatás. Nem mélyebben azért, hogy a gabona közt levő gaznak a magva kikelhe- sen. Ne féljünk, hogy a talaj sekély szántással kiszárad. A talaj egyes részecskéi lazán függnek össze s a mélységben levő víztől mintegy apró csöveket alkot. Ezt nevezik a talaj hajszálszövetségének. Ezeket a csöveket most a sekély szántással megtörjük s igy megakadályozzuk, hogy a mélységből felszivárgó viz a felszínre kerüljön s a nap melege folytán elpárologjon. Ezzel tehát elérjük, hogy a nedvesség s vele a talajnak illanó természetű tápláló ereje megmarad ; elérjük továbbá azt, hogy a gyom magva kikel s a második szántással megsemmisül. Ez a szántás tehát sekély, könnyen elvégezhető. Közepes erejű pár vonós 2 kát. holdat kettős ekével így körty- nyen megszánthat. Nagyon célszerű, hogy minden gazdának ki csak egy pár vonóssal rendelkezik is, legyen kettős ekéje. Nagyon jó az efajta ekék között a Kühne-féle kis kettős eke. Nagyobb gazdaságokban ezt a szántást a tárcsáshenger végzi Ez azonban már nagyobb erőt kiván, 2 pár jó erős vonóst. Ha végeztünk a tarló buktatással valamely földünkön az ekéről fogjunk a boronára, vagy fogasra, feoronáljuk meg arüít száótottúnk, hogy szép egyenletes legyen a talaj A gazmag most gyorson kikel s hogy az igy biztosítót nedvességet s tápláló erőt a talaj megtarthassa, következnie kell a második szántásnak. Második szántás. Helyesen ennek a szántásnak a neve keverő szántás Ennek az idejét oly pontosan nem határozhatjuk meg mind az elsőét. Száraz időjárással később, nedvessel előbb következik a tarlóbuktatás után. Várjunk vele addig, mig a gyom gyengén el nem borítja, de ne halogassuk sokáig, mert ha a gyom erősödik, gyengíti a talajt. Rendes időjárás mellett augusztus első felében végezzük ezt a szántást. A második szántásnak mélynek kell lenni Járjon az eke 15 20 cm. mélyen s ugyanolyan szélességben Vigyázni ke’, hogy egész barázda mélységben forgassa az eke a földet, ezért ne fogasunk szeleset, de keskenyet sem, mert akkor nem használjuk jól ki az ekének munkaképességét A talajnak kissé mélyebben fvkvő rétegei kerülnek igy a felületre. Néha ez kissé hantos. Azért mihelyst elvégeztük egy darab földünknek a szántását, hengerezzük le s pár hét múlva eső után, mikor a gyom mutatkozik bo- ronáljuk meg. A borona a gyenge gazt kihuzkodja s az elszárad. Más felől a boronálással megtörjük a talaj hajszálcsöveit s megakadályozzuk a nedvesség elpárolgását. A második szántással, hengerezéssel, boronálással elégjük, hogy jól megporhanyitott s tiszta föld várja a vetés munkáját. Hibát követ el, aki elmulasztja a mé lyebb szántást, vagy a szántás után következő úgynevezett talaj elmunká lást. Igy elmunkálva marad a föld a vető szántásig, mely vidékenkint hol előbb, hol utóbb szokott történi. Közepes ideje szept. 15 20. Hol a tél erősebb ott sietni kel a vetéssel, hog' mire a tél beáll megerősüljön a vetés Régi s nagy általánosságban igen a
