Harangszó, 1917
1917-08-12 / 22. szám
Vili. évfolyam. 1917. augusztus 12. 22. szám. Előfizetési ára 35 számra közvetlen küldéssel 3 K 60 t, csoportos küldéssel 3 K. Kéziratok QYÉKÉNYES-re (Somogy megye), előfizetési dijak a HARANQ8ZÓ kiadóhivatalának KÖRMEND-re, reklamációk 8ZENTQOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító. TARTALOM: Győrik György: Anyuskám édes . . . (Vers.) — Szalay Mihály: Protestánsok a békéért. — Németh Károly . Luther. — Hndy Ilona. Tábori lapok. (Vers.) — Dr. B. B.: Kiskorúak örökbefogadása a háború alatt. — Görög Ernő: Egy kis konyhakertészet. — Fábiáu Imre: Zsuzsa néni utolsó kincse. — A világháború eseményei. — Ország-Világ. — Szerkesztő postája. ftnyuskám édes... Anyuskám, édes, kérve kérlek: Ne Írd meg, hogy rosszak a népek. Ne írj önzőkről, hitszegőkről, Pénzért bűnökbe veszőkről. Ne írd meg, hogy utján az örvénynek Mindennap több tévelygő bolyong; Ne ird meg, hogy az üzletek előtt A nép gyakran semmiért tolong, Ne Írj keserűségről, gyászról, Könnyes szemekről, zokogásról, Ne, ezekről ne irj, most nekem, Árny van elég már a lelkemen I Irj jósággal áldott szivekről, Magasztos emberszeretetről. Ird meg, hogy az árvák sem árvák, A gyöngéket is felkarolták, Ird meg, mennyi virág van kertünkben, 5 az orchideák nyilnak-e már? írd meg, hogy a kényes mimózákat, Nem ölte e meg a napsugár? Csak ezekről írjál most nekem, hogy legyen min elmerengenem,.. — 5 irj valami üdvösét, szépet... Anyuskám, édes, kérve kérlek! Román harctér. GYŐRIK GYÖRGY. Protestánsok a békéért. Junius 2-án a lapok azt a hirt közölték, hogy a semleges államok prot. lelkészei békére való felhívást bocsátottak ki Ezzel a rövid hírrel kapcsolatban junius 7-én azt az indítványt tettem lelkészi értekezletünkön, hogy tegyünk fölterjesztést egyházi felsőbb hatóságainkhoz s kérjük azok utján egyházunk legfőbb vezetőségét, hogy amennyiben ez a hir igaz, a hazai ref. egyház vezetőségével együtt csatlakozzék a mozgalomhoz, ha pépig nem igaz, ugyancsak a ref. egyház vezetőségével egyetértve haladéktalanul lépjen érintkezésbe a szövetséges, semleges államok s utóbbiak utján az ellenséges államok prot. egyházaival és együttesen emeljék fel szavukat a még mindig folyó vérontás ellen és sürgessék, támogassák minden erejükkel olyan béke létre jövetelét, amely egyik állam létalapjait sem támadja meg, nem aláz meg felettébb senkit és nem hágy mélyebb keserűséget s vele újabb háborús veszedelmet maga után. Az értekezlet az indítványt helyesléssel fogadta. Azóta a tolna-baranyai lelkészértekezlet, a veszpémi egyházmegyei közgyűlés, a tiszai egyházkerületi lelkészértekezlet, valamint több gyülekezeti közgyűlés is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A béke ügyének munká- lását és ebben egyházunk közreműködését szükségesnek is, egyházunkhoz méltónak is, egyházunk lényegbeli és becsületbeli kötelességének is tartjuk. Ha az istentagadó szociálista vezérek tárgyalásaitól is várunk legalább annyi eredményt, hogy a népek lelkében érlelik a békevágyat és nem engedik ezt a kérdést háttérbe szorítani, sőt ha Isten az orosz szociálista vezér, Kerenszki által meg- indittatott legújabb nagy orosz támadást is könnyen a béke szolgálatába hajthatja és bebizonyíthatja vele, hogy ami roszat az emberek gondolnak ő azt is jóra tudja fordítani: akkor méltán várhatjuk, hogy a mi jó akaratunk és jó munkánk sem lenne teljesen hiábavaló. A béke megkötése az államférfiak dolga, de ha az ellenséges államok egyházai megértenék egymást, ez is erősítené alattvalóknál, vezetőknél a kölcsönös megértés és testvéri összetartozás érzetét. Az egyházaknak
