Harangszó, 1916

1916-04-23 / 6. szám

1916. április 23. harangszó. 47. engedjék át a Patrasz-Athén-Larisz- szai vasúti vonalat szerb csapatok szállítására Szalonikibe. Görögország vezető körei azonban ellene vannak minden efféle kérelem teljesítésének. Valonát, azt mondják, az olaszok nagyon megerősítik. A megerősítés jó formán csak új védőművekre vo­natkozik, mert hogy jelentékenyebb katonasággal szállják meg, arra nincs elég haderejük. Angol vereség Mezopotámiában. Í Április 9-én az angolok a Tigris partjáról támadást intéztek a törö­köknek Felahie mellett levő hadállása ellen. A harc, mint a jelentés mond­ja, hat óráig tartott. Kezdetben az angoloknak a török lövőárkok egy részébe sikerült behatolni. De azu­tán a vitéz török csapatok szurony­nyal az ellenségre vetették magukat és visszaverték őket. Az angolok háromezer halottat hagytak hátra az árkokban. Egyéb hírek. Április 14-én hét orosz repülőgép jelent meg Csernovic felett. Néhány répülőgépünk azonnal szembeszállt velük. A légbeli harc két óráig tartott. Az egyik ellenséges gép sérülten esett le a földre. Ágyúink tüze megsemmi­sítette. A többi elmenekült. A mi repülőink baj nélkül tértek vissza. — A franciák legutóbb a Mórt Hőmmé ellen intéztek támadást, azon domb ellen, amelyről az utolsó napokban még azt hirdették, hogy az ő birto­kukban van. Támadásuk súlyos ve­reségükkel végződött. — Németország és Románia között gazdasági kérdé­sekben megegyezés történt. Az egyez­ség értelmében állandó irodákat állí­tanak fel Berlinben és Bukarestben, melyek az áruforgalmat fogják köz- vetiteni. Ez felelet az angolok aljas kiéheztető politikájára. Húsvéti üzenet. Eddigi kimutatásunk kiegészítése­képpen közöljük azok névsorát, kik szíves közreműködésükkel és áldo­zatkészségükkel lehetővé tették, hogy a szent ünnepekben eljusson a lö­vészárokba és a kórházakba az evan­géliom vigasztalása. Isten fizesse meg nemes lelkűk nemes gondolatáti E helyen még csak azt jelezzük, hogy a rendelkezésünkre bocsátott példá­nyokról husvét utáni számunkban számolunk be. A múlt héten a következő rende­lések érkeztek: Saját rendelkezésre: Pfeiffer F. felügy. Baja 50; Ev. leik. hiv. Bököd 30 ; Dancz Juliska Beled 10; Szabó Istvánné Kölesd, Bv. leik. hiv. Ruszt5 —5; Korcsek Zsigmond Frigyes Pozsony 2 ; Ha­ramia István korcsmáros Kőszegdoroszló, Boda Jánosné Marczalgergelyi 1—1 példány. Szabad rendelkezésre: Szilágyi Mihályné, Gohér Mihályné és Bánszki Jánosné Kiskörös, Krajecz János Ujcsanálos, Haramia István korcsmáros Kőszegdoroszló 50—50 példány. Pénzadomány: Ev. nöegylet Gecse 5 K, Lénárt Károlyné Taksonyfalva 4 K, Edvy Linuska Edve 3 K, Pethő György Kisbaráthegy, Boda Jánosné Marczalgergelyi, Takács Teréz Tárnokréti Szabados Gyuláné Kapolcs 2—2 K, Korcsek Zsigmond Frigyes 1'40 K, ifj. Buja András- né Tárnokréti, Guggenberger Anna Baja, Vörös Kálmánná Kisbaráthegy, Bogdán Jo­lán Kisbaráthegy, Szalai Vilma Kisbarát­hegy, Ódor Ilonka Beled, Köhler Gusztávné Várgede 1—1 K. Az egyház köréből. Olvasóinknak, munkatársainknak és lapunk jóakaró barátainknak Istentől áldott, vigasztalást adó húsvéti ünnepeket kívánunk! Halálozás. Az Úr akarata magához szó­lította Peter Ádám volt kalaznói lelkészt. Pihenni vágyott s éppen néhány nappal nyugalomba vonulása előtt örök pihenésre szólította el az Úr. Áldott legyen emlékezete. Felügyelő választás és beiktatás. A bajai evang. egyház egyhangú lelkesedéssel megválasztott új felügyelőjét, Dr. Makray Lászlót, valamint Pfeiffer Ferenc másod­felügyelőt, március 19-én iktatta ünnepé­lyesen h-vatalába Imrék Sámu-I lelkész. Isten áldása nyugodjék működésükön ! Gyászrovat. Súlyos csapás érte Hofbau- er Palt, a veszprémi evang. egyházmegye nyugalomba vonult esperesét és családját. Kiváló fia, Hofbauer Pál, ki vasakaratával, szorgalmával, jellemével, Isten kegyelméből tekintélyes állást vívott ki magának, 1915. április hó 9 én Nagyváradon elhunyt. Hot-- auer Pál kezdetben az osztrák magyar bank nagyváradi fiókjának bankfönöke volt, P?Jd ,a. Nagyváradi Takarékpénztár vezér­igazgatója s a Nagyváradi Kereskedelmi Lsarnok alelnöke. Tevékeny részt vett a társadalom életében s oszlopos tagja volt I üiwxw8' SYü,ekez(ítnek. Hónapokkal ezelőtt . döntötte ágyba a nehéz betegség, mely végül is diadalmaskodott felette. 43 évet élt, ősz édesapja, felesége, gyermekei állot­ták körül betegágyát és koporsóját. A megboldogult vallásos lelkületére szép fényt vet az alább következő szép fohász, mit betegágyán irt. A mélységből kiáltok Hozzád Teremtő, kegyes Istenem! Oh fordítsd felém Te szent orcád S ne hagyj végleg elepednem A világ gyógyulást nem adhat, Fájdalmakat nem csillapíthat, Azért csak hozzád esengem: Ne hagyj el édes Istenem 1 Fáradt pillámra nem jön álom, A kínoktól gyötrettetem. A fekvést bármiként próbálom Kerüli szender a szemem. Összeteszem kezem imára, A segélyt lelkem Tőled várja : Gyermeki hittel esd szívem : Ne hagyj el édes Istenem! Köröttem remegő családom Oly aggódva tekint reám; A segélyt irgalmadtól várom, Ezért esd Hozzád jó Atyám. Oh hallgasd meg öreg szolgádat, Ne érje szívét újabb bánat, El nem bocsátlak Istenem 1 A Jézusért, óh légy velem! Amen. Áldott legyen a nemes lelkű férfi pihe­nése ! Virrasszon sírja mellett a hála és kegyelet 1 Legyen porba sújtott övéivel Isten vigasztaló kegyelme I A győri ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség a tanítótestület nevében is, szomorú meghatottsággal tudatja, hogy ifj. Lóránt József az egyházmegye buzgó tanítója, az egyházközségben 4 éven át teljesített hűséges munkásság után, az orosz harctéren 1915. évi október 11-én hősi halált halt. Holt tetemei hazahozatván, folyó hó 16-án, vasárnap délután 4 órakor az uj temetőben nyugalomra tétetett. Győr, 1916. április hó. Kegyelettel őrizzük hősünk emlékezetét! Luther-Társasági népirat pályázat. A Luther Társaság ezennel pályázatot hir­det népiratokra. A népirat tárgya lehet egyháztörténeti, apologetikus, polemikus vallásos elbeszélés, szociológiai tárgyú színmű. Nyelvezete tősgyökeres magyar legyen. Előadása népszerű. A népirat ter­jedelme nem lehet kisebb egy kis, nyom­tatott Ívnél s hosszabb ne legyen másfél Ívnél. Írói dij ivenkint 40 korona. A nép­irat a társaság tulajdona. A legjobb nép­irat az írói díjon kívül az Osztroluczky- féle 100 koronás pályadíjjal jutalmaztató. A pályázat titkos. A művek jelige alatt kül­dendők a Luther-Társaság főtitkári hivata­lába (Budapest, X., Ihász-utca 5. sz.). A pályamű beadási határideje 1916. jú­lius 31. Budapest, 1916 április hó 8-án. Majba Vilmos, a Lutker-Táraatág' főtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom