Harangszó, 1916
1916-12-24 / 41. szám
324. HARANGSZO 1916. december 24. lelkeknek nyujtatik kegyelem. Az esperes azután imádkozott és kiszolgáltatta a püspöknek a szent vacsorát. Ez alatt a női énekkar »A Krisztus ártatlan bárány« kezdetű XVI. századbeli éneket adta elő. Majd Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök lépett az oltár elé, jobbján Scholtz Ödön ágfalvai lelkésszel, balján Beyer Teofil felsőlövői esperessel. A püspök többek között a következőket mondotta: — Még tombol a vihar, a csatazaj dübörgése még rémit imitt-amott a határon, még nem szűnt meg a háború és az áldott békesség ideje még nem következett el, még nem szűnt meg a kimondhatatlan szenvedések fölötti fájdalma szivünknek, mégis Isten kegyelméből csendes, szép, szent örömnek napja jött reánk e mai napon. Reád, tisztelt egyházkerület, aki újonnan választott püspöködet üdvözlőd és reád, kedves testvér, aki e nagytekintélyű kerületnek élére szándékozol lépni. — Midőn, kedves testvérem, a te elődöd távozásával megüresedett az ő méltósága, a mi szivünk keserű fájdalommal telt el. Midőn a sok méltó, érdemes férfiú mellett a választó egyházközségek te melléd álltak, kedves testvérem, ezzel kifejezésre juttatták, hogy téged találtak a legméltóbbnak, hogy benned remélik fölfedezni azt a férfiút, aki az anya- Szentegyház hajóját a legbiztosabban tudja vezetni a boldogulás révpartjára. Körülötted a lelkipásztorok nemes gárdája, akik csak rád várnak, mint vezérre, hogy előttük járván, mint primus interpares egyesült erővel, szeretettel és hittel építsétek az Istennek országát a földön. Végül a nevelésügyre hivta fel az uj püspök figyelmét és felhívta, hogy az előirt alkotmányos esküt tegye le. Az eskümintát Scholtz Ödön ágfalvai lelkész olvasta föl. — Az egyházkerület törvényesen megválasztott püspökévé ezzel felavatlak — szólt az avató püspök. Ezután Scholtz Gusztáv megáldotta a fölszentelt püspököt, majd pedig az esperesek áldották meg sorrendben. Ezután Kapi Béla püspök imádságot mondott, a melyben kérte működésére az Isten áldását és első áldását adta a gyülekezetre. Berzsenyi Jenő egyházkerületi felügyelő üdvözölte az uj püspököt. Midőn tizenkét évvel ezelőtt — úgymond — a dömöiki templomból, ahol mint segéd-lelkész működött, távozott, ö megmondta, hogy olyan pozícióban fogja viszontlátni, ahol munkájának területe tágul, s ime most, mint püspököt üdvözölheti. Az egyházkerület kimondta a szót, hogy kit tart legméltóbbnak a püspöki méltóság betöltésére. Ezután Kapi Béla mindvégig lelkes éljenezés kíséretében tartotta meg hatalmas szárnyalásu székfoglaló beszédét, amelyből kivonatosan közöljük az alábbiakat: Az eskü letétele után megemlékezett a volt püspökökről, köztük Gyu- rátz Ferencről, akinek két évtizedet meghaladó nemes tartalmú munkássága biztosítja a helyet az. egyház- kerület építői között. Személyét — mondotta — örökzöldként öleli a szeretet. Emlékét munkálkodásának megmaradó értéke őrzi. Nincs jelen, de lelke melege körülveszi és áldást kérő imádságát akkor is lelke felett érzi, ha áldó keze nem érintheti is homlokát. Püspöké választásában nemcsak az emberek bizalmát és elhivatását, hanem Isten rendelését is látja, ami erőt ad és felemel. Köszönetét mond az egyházkerület bizalmáért. Programmját abban fejezi ki, hogy minden erővel mindent el fog követni, hogy az igazi egyház a maga boldogító valóságában minél teljesebben megvalósuljon. Lelkiismeretes hűséggel vigyáz, hogy Isten igéje tisztán és igazán hirdettessék, természetesen a lelkiismereti szabadság elnyomása nélkül. Vigyáz, hogy a szentségek az evangélium rendelésének megfelelően szolgáltassanak ki, mert ez a kettő elegendő az egyház egységéhez. Ez a protestantizmus nagy elve, amely az ember egyéniségének kifejlésére és megerősödésére lehetőséget nyújt. El kell ismernünk egyéni meggyőződések, tudományos irányok jogosságát. Az egyház munkája alkalmazkodási képességet követel. Ez azonban nem az elvek meggyöngitését, hanem a változott viszonyokkal való számolást követeli. A helyes alkalmazkodást lehetővé teszi a protestáns egyház lényege, mely nem merül ki sem szervezeti, sem dugmatikai megköve- sülésben. Kijelenti, hogy az egyház törvényeit megtartja és megtartatja. Foglalkozik az iskolaüggyel, a tanítóképzéssel, mely utóbbit az egyházzal kívánja szerves viszonyba hozni. Súlyt kíván helyezni az evangélikus kántorképzésre, törekszik a leánynevelő intézet j fölvirágoztatására. A népiskolák kér- I désében a felekezeti jelleg megóvásának alapján áll. — Szeretettel karolja fel a lelkészi kar ügyeit, tanárok és tisztviselők érdekeit. Az evangélikus tanítót egyházi tisztviselőnek tartja. A hagyományok alapján törekszik, hogy az egyházkerület a rárótt feladatok teljesítésével méltóképpen illeszkedjék bele az egyetemes egyházba. A más vallásfelekezetekkel szemben a megértő szeretet alapjára helyezkedik. Védi és megőrzi a maga meggyőződését s tiszteletben tartja a másét, nem kerget álmadozó gondolatot és nem hiszi, hogy a választó korlátokat romba döntheti a közös vallási gondolatok kultusza. A más vallásfelekezetekkel szemben megáll egyházi téren a megbecsülés álláspontján. Nemzeti, társadalmi, kulturális és szociálpolitikai téren pedig megragadja az együttmunkálkodásnak a kötelesség által megnyitott s a megbecsülés által lehetővé tett alkalmait. Vannak közös oltárok, közös eszmények, melyeket egyesitett erővel védeni, megvalósítani szent kötelesség. Egy az a földi ország, melynek erkölcsét védjük, jövendőjét épitjük és egy az a láthatatlan lelki ország, amelynek lélekben építésére az Isten elhívta. Az államban a jog, törvény, képviselőjét látja és szolgálja. Hazafiui meggyőződését nem teszi politikai eszközzé s hivatala tekintélyét nem állítja önző érdekek szolgálatába. Figyelemmel kiséri a társadalmi élet hullámzását, a szociális élet alakulását igyekszik, hogy a szociális munkában az egyház munkaereje, indítása és irányitó lelkeknek lüktetése ne hiányozzék. Ezután a különböző felekezetek, intézmények, testületek képviselői jelentek meg az uj püspök előtt, akiknek üdvözlő szavaira az uj püspök válaszolt. A tisztelgő küldöttségek fogadása után felolvasták az érkezett üdvözlő táviratokat, amelyek közül fölemlítjük az alábbiakat: Jankovich Béla köz- oktatásügyi miniszter, Gyurátz Ferenc püspök, Geduly Henrik püspök, Tüdős István ref. püspök, Dókus Ernő ref. főgondnok, Németh István ref. püspök, Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter, Szentiványi Árpád, Zsigmondy Jenő főrendiházi tag, dr. Zsilinszky Mihály nyug. államtitkár, dr. Vargha Gábor, dr. Gueth Gyula és dr. Antal Géza orszképvi- selők, Gyürky Pál, Sopronvármegye törvényhatósága részéről Simonyi
