Harangszó, 1916

1916-10-15 / 31. szám

HARANÖS2Ó. 1916. október 15. 24S. színben van, arca napbarnított, járása fürge s minden mozdulata csupa élet. Bajusza őszbevegyült ugyan, de nem nagyon. A beszélgetés során így szólt a császár Ni- poenthez: — Egy olyan nép, mint a német, nem pusztulhat el Egy ilyen nép csak mint győztes kerülhet ki ebből a titáni küzde­lemből. A termelők háztartási szükségletének csökkentése. Hivatalos rendelet jelent meg, amellyel a kormány a termelők visszatart­ható háztartási szükségletének mennyiségét csökkenti. A rendelet szerint a háztartás­nak 15 évnél fiatalabb tagjai fejenként és hónaponként nem 18, hanem csak 14 kiló gabonára tarthatnak számot. A rendelet erre nézve még a következőképp intézkedik: A közszükséglet céljára való rekvirálás- nál a termelő saját házi szükségletét a következőképpen kell majd értelmezni: A termelő búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve a háztartásában termé­szetesen ellátást élvező személyek közül csak azok után számíthat fejenként és hó­naponként 19 kilogramot, akik gazdaságá­ban mezőgazdasági munkát keresetképpen végeznek Családtagok közül pedig csak azok után, akik tizenöt évnél idősebbek és gazdaságában rendszeresen mezőgazda- sági munkákkal foglalkoznak. A háztartá­sában természetben ellátást élvező egyéb személyek után a termelő fejenként és hó­naponként csak 14 kilogramot számíthat. Román foglyok között. A délkeleti harctérről olvassuk egy napilapban: A nélkülözésektől megtépett, olasz nadrágba honvéd blúzba, orosz sapkába bujt szerb, montenegrói fogolytömegek sohasem ha­tottak rám olyan siralmasan, mint a ra­gyogóan uj uniformisba öltözött román foglyok! A szerbekben és montenegróiakban a rongyok között is volt valami önérzetet jelző árnyalat, mig ezek vadonatúj ruhá­jukban olyan megtörtén, megverten állanak előttem, mintha legalább is háborújuk harmadik évében tartanának. Beszélgettem az egyik tiszttel, Georges Ghineá-nak hív­ják, gyalogos hadnagy. — Tanár vagyok egy vidéki gimnázium­ban, őszintén és becsületesen kijelentem, hogy kis városunkban általános megdöb­benést és felháborodást keltett a hadüzenet. Senki sem akarta a háborút Romániában, czak az udvari körök. S a királyné. A nép, amerre csak mentünk, sírva kért kis gyer­mekeiket felmutatva, hogy ne menjünk a háborúba. Testben és lélekben mee va­gyok törve. Rendkívül érdekes részleteket mondott el Racovidz Vaszilie, önkéntes káplár. Civilben könyvelő a román nemzeti bank­ban. Felesége magyar leány, Ceglédi Esz­ternek hívják. — Siralmasabb menetet elképzelni nem lehet, mint a mi felvonulásunk volt. Falu- ról-falura siró asszonyok, jajgató öregek követtek bennünket, könyörögve, hogy ne menjünk háborúba. Öt kilométerre lehet­tünk a magyar határtól, amikor egy kis faluban egy asszony zászlóaljparancsno­kunk egy kapitány elé dobta kis gyermekét, s igy kiáltott: — Inkább öljétek meg most, de ne menjetek háborúba Berukkolásom előtt való napon behiva­tott igazgatóm, s elbúcsúzott tőlem. Tegnap voltam Carpnál, mondta szo­morúan. Az öreg ur könyek között mondta: „Két fiam van, kötelességszerüen azok is mennek, de megjósolhatom, hogy Romániá­nak még a helye sem marad meg.“ Au­gusztus 5-én gyűjtöttek össze bennünket a Plojesti mellett lévő katonatáborban és 11-én reggel indították útnak menetszáza­dunkat a zászlóalj keretében a magyar határ felé. A sebesült és beteg katonák meglá­togatása. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, mellyel az államvasu­tak igazgatóságának megengedte, hogy az igazgatóság az Osztrák és Magyar monar- kiában orvosi kezelés alatt levő osztrák és magyar sebesült vagy beteg katonák meglátogatása céljából teendő utazásaikhoz a hozzátartozóknak 50 százalékos utazási jegyet adhasson. Ez a kedvezmény csak az 50 kilométernél nagyobb utazások esetén vehető igénybe. Hozzátartozóknak tekinten­dők a szülök, gyermekek, testvérek és a feleség. A nagyvilágból. A császár beszéde Hindenburg szü- letésenapján. Hindenburg vezértábornagy hatvankilencedik születésenapja alkalmából Vilmos császár ebédet adott, amelyen a szövetséges államok katonai meghatalma­zottjai, az admiralitás főnöke és a vezérkar osztályfőnökei voltak hivatalosak. A csá­szár az ebéden a következő felköszöntőt mondta: — Kedves vezértábornagyom ! Az egész hadsereg nevében legbensőségesebb sze- rencsekivánatomat fejezem ki a mai napon. Legfelsőbb hadurának bizalmából a vezér­kar élére meghivatván, az egész német nép bizalma és hozzátehetem, az összes szövetséges népek bizalma is magasra emelte önt. Engedje meg önnek az Isten, hogy ezt a hatalmas világháborút a vég­leges győzelemig vezethesse, amely a velünk szövetkezett népeknek meghozza azt a szabadságot, amelyért harcolunk. Isten legyen önnel minden elhatározásában és tartsa meg nekünk az ön egészségét. Poharat emelek és ezt mondom: Ő excel- lenciája, Hindenburg vezértábornagy ur, hurrá! A vezértábornagy születésnapja alkal­mából a császár a vezérkar tisztjei közül sokat kitüntetett. Kínai fagyasztóit patkányok Orosz­országban. A minszki élelmezési bizottság, tekintettel a hushiányra, behozatali enge­délyt kért kínai fagyasztott patkányok számára, melyeket élelmiszerül akarnak használni. Szavazás a lövészárokban. Brit-Ko- lumbiában a múlt hónap 14-ikén mentek végbe az általános választások. Mivel a férfinép ezrével küzd a harctéren, a sza­vazatszedő bizottságok állami hivatalnokokat küldtek a hadszíntér lövészárkaiba a brit­kolumbiai választóktól szavazataikat be­szedni. Az utasítás az volt, hogy minden fegyveres szavazhat rangkülönbség nélkül. Okleveles kisdedóvónö helyettes tanítónőnek, vagy jó csa­ládba nevelőnőnek ajánlkozik. Okle­vele általános jeles. Megkeresések és ajánlatok a Harangszó szerkesztő­ségéhez küldendők. 5—x Olvassátok a bibliát Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legrfőbb kincs Tanyát a sátán ütött ott, Do Isten nem lel hajlékot. Zsolt. 119., 105.: Október 15. vasárnap, Efez. 3, 13—21. „ 16. hétfő, Apóst. csel. 20, 17—28. „ 17. kedd, „ „ 21, 7—14 „ 18. szerda, Jak. 1, 1—12 „ 19. csüt., Zsid. lev. 12, 4—11. „ 20. péntek, Jelenések 3, 8—13. „ 21. szombat, „ 3, 15—22. A Harangszó perselye. A HARANGSZÓ-nak kórházakba, sebe­sült és beteg katonák részére ingyenes küldésére eddig befolyt 502 kor. 86 fill. Dunántúli egyházker. evangéliumi egye­sület 100 K, Nagy Lajos Cakóháza 10 K, Fülei Jánosné Körmend 4 K, Baráth Ferenc a harctérről 3 K, Takács Józsefné Gecse 2 K, Remete Kálmánné Sárvár 2 K. Összesen: 62386 K. Vak katonák részére befolyt: Nagy Lajos Cakóháza 10 K. Rokkant katonák részére befolyt: Takács Józsefné Gecse 1 K, Héricz Ida Nemespátró 2 30 K. Erdélyi menekülteknek: Hideg Istvánná Zsédeny 30 K, Bognár Istvánná Zsédeny 20 K, Kováts Józsefné Szentivánfa 20 K, ifj. Mol­nár Józsefné Szentivánfa 12 K, Takács Jó­zsefné Gecse 5 K, Krajecz János Ujcsaná- los 3 K, Koronczay Eszti Csönge 2 K, B. L. Kőszeg 2 K, Duczai Miklósné Ujcsanálos 2 K, Takács Juliska Czák 1 K. A jó kedvű adakozót szereti az Isten! Tanító fiatal özvegye, ki a ház­tartás minden ágában jártas, házve­zetőnőnek, gazdaasszonynak elmenne 4 éves kis fiával. Szives megkeresé­sek a »Harangszó« kiadóhivatalába kéretnek. l—x. Tanítónőt keresek, evangélikus vallásut, négy leánykám mellé, egyik polgári és három elemi tanításához. Zongora tudással, német nyelvet tudók előnyben. — Erdélyszky Emil Pta Kemenes, u. p. Kemenes- magasi. (Vas m.) 8—x Egy KÖNYVKERESKEDŐ és egy BETŰSZEDŐ tanuló felvétetik Wellisch Bélánál Szentgotthárdon. Nyomatott Wellisch Béla villamüzemü könyvnyomdájában Szentgotthárdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom