Harangszó, 1916
1916-04-09 / 4. szám
Vll. évfolyam. 1916. április 9. 4-ik szám. Előfizetési ára 42 számra közvetlen küldéssel 3 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 3 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. TARTALOM :■Kiss János: Ének. (Vers.) — Bohár László: A nő feladatai a háború után. — Védekezés a tüdőbetegség ellen. Kapi Béla: A kötelesség' útja. (Elbeszélés.) — Tábori posta — Lábaink szövetnéke. — Húsvéti üzenet.'— Tanítók árváiért. — A világháború eseményei. — Malanchlhon Fillöp: Könyörgés. (Vers) — Ország-Világ. — A Harangszó perselye. r Ének. Dallam : Isten felséges adománya. Fogyton fogy napjaim summája, Ki tudja hol ér a halál ? Mely boldog, kit végső órája Vigyázva és készen talál. Annak csendes kimúlása, Könnyű lészen számadása. Reggel ragyog a rózsa fénye S este gyakran elhervad már. Ilyen a szív földi reménye, Ma vigadunk, holnap sir zár. Mint a nyíl röpül életed, Ember, mégis vesztegeted. Ne kedveld a világ lármáját, Nincs itt örökös lakásod. Keresd lelked dicsőbb hazáját, A menny legyen óhajtásod. Az idő itt gyorsan eljár, A sírnál boldogabb révpart vár. Hozzád térek, óh élet atyja, Mig még kegyelmet várhatok, Szívedbe zeng igéd szózatja, E szép intés: Vigyázzatok I így múljak ki hirtelen bár, Mindenkor boldog öröm vár. Kovács S. : Kis énekeskönyv. KIS JÁNOS. A nő feladatai a háború után. Irta: Bohár László. Egyre többet beszélnek az emberek a háború utáni teendőkről. Sok tervet, sok vágyat, sok reményt félretettünk a háború kitörésekor s ezek a félretett tervek, vágyak és remények most újabbakkal bővülten egymásután felszínre vetődnek s megbeszélés, gondolkodás nyilt tárgyává lesznek. Ez a jelenség is csak azt bizonyítja: mennyire szeretnénk már, ha itt voina a tisztességes vég. Sokat beszélnek ma a nők háború utáni feladatairól is. Egyik napilapunk a múlt karácsonykor kérdést is intézett közéletünk néhány kiválóságához azzal a kéréssel, jelölnék meg a nők azon főbb feladatait, melyek a háború után reájok várnak. Olvastam a feleleteket. Volt azokban szó mindenről, a nők eljövendő társadalmi és politikai feladatainak mindenféle fajáról, csak egyről nem volt szó: arról a feladatról, amit a nőnek maga az Isten teremtette őstermészet rendje jelölt ki, t. i. a családi tűzhely körül betöltendő női feladatkörről. Nem tudtam megállni, hogy erre a hiányra a szóbanforgó napilapot ne figyelmeztessem azzal a kéréssel, hogy ezentúl az ilyen körkérdéseket küldje' el hazánk néhány kiváló papi emberéhez is hozzászólás végett. A lap szerkesztősége ezt meg is Ígérte. Hát vájjon mit felelt volna egy papi ember erre a körkérdésre ? Én azt hiszem, először is így szólt volna: nézzétek, magyar anyák és hitvesek 1 nézzétek, mennyien vannak a mi hős honvédőink közt, akik csak most, csak ott az ezer halálok mezején tanulták meg ismerni, Istent félni s Istenhez imádkozni! nézzétek, még ezek közt is hányán vannak, akik a nagy roham előtt sem mernek a többiek szeme- láttára térdre borulni, hanem egy bokor, egy fa mögé húzódnak s ott verik mellüket, ott ontják összekuh csőit kézzel könnyüket, mintha még most is, még ott is restelnék, hogy mások őket imádkozni látják I Nézzétek, magyar anyák és hitvesek, s ne feledjétek, hogy ezek a ti fiaitok, a ti férjeitek! ne felejtsétek, hogy amire most a roham isszonyata és a gránát mennydörgése tanítja őket,
