Harangszó, 1916
1916-08-06 / 21. szám
1916. augusztus 6. HARANQSZÓ. 163. Azon a napon, amelyen a Deutschland Baltiinoréba érkezett, megtudta a nyilvánosság, hogy Németországban külön hajósvállalat alakult, amely azt tűzte ki céljául, hogy a buvárhajót használja fel a tengerentúli s elsősorban az Amerikával való kereskedelmi összeköttetés helyreállítására. Hogy miképpen jött rá a német találékonyság erre az eszmére, annak igen egyszerű a magyarázata. A hadicélokra szolgáló német buvárhajókat oly tökéI letes kivitelben fogják építeni, hogy 2400 tonna a befogadó képességük. 7000 lóerőt képvisel a géperejük, a víz színén 22, a viz alatt pedig 14 tengeri mérföld a sebességük s akciósugaruk 12.000 kilométer. Egy ilyen buvárhajó tehát könnyű szerrel átkelhet az Atlanti Óceánon, átmehet Európából Amerikába, sőt vissza is térhet anélkül, hogy akár üzemi anyagot, akár pedig élelmiszert kellene időközben fölvennie. Miért ne lehetne tehát az ilyen buvárhajókat a kereskedelem céljaira is átalakítani? így született meg az a gondolat, hogy az Anglia túltengő tengeri * hatalma által elzárt óceáni keresJ kedelmet buvárhajókkal kíséreljék meg legalább részben lebonyolítani. Kiszámították, hogy a vállalkozás nemcsak a német hatalmat és dicsőséget növeli, hanem üzletnek is beválik. Az amerikai szövőipar festőanyag hiányában pusztulásnak indult, mert az angol blokád miatt megszűnt a német festékanyag kivitel, amire eddig Amerikának csaknem egész szövőipara támaszkodott. Ezzel szemben Anglia szövőipara éppen a háború alatt szinte hihetetlen módon föllendült. Kézenfekvő dolog tehát, hogy nincs az a pénz, amelyet az amerikaiak meg ne adnának az oly annyira hiányzó festékanyagért. Ez az üzlet egyik > oldala. A másik az, hogy Németország az uj hajóösszeköttetés révén Amerikából pótolhatja azt a nyers anyagot, aminek a háború alatt hiányát érzi. Kaphat onnan elsősorban gumit, azután nikkelt és ptatinát. A brémiak a múlt év őszén részvénytársaságot alapítottak a kereskedelmi buvárhajó-tipus megépítésére. A társaságnak csak egy millió márka volt az alaptőkéje, de az érdekelt kereskedők és iparosok hét millió márka hitelt nyújtottak neki. A terv tovább való fejlesztését és végleges megvalósítását azután a Nord-deutscher Loyd és a Deutsche Bank vették kezükbe. Most már gyorsan ment minden. Október elsején a Germania-gyár- ban megkezdték a Deutschland építését s elhatározták, hogy egyelőre összesen két darab kereskedelmi buvárhajót építenek. A hajók mindegyike ötnegyed millió márkába kerül. Mindenik hajó 750 tonna árut rakodhat. Műszaki berendezése olyan, hogy egyfolytában hatvan órát maradhat a viz alatt. Teste úgy van méretezve és páncélozva, hogy 100—120 méter mélységig lgmerülhet a viz alá és az összeroppanás ellen még mindig kétszeres, sőt háromszoros biztosságot nyújt. A Deutschland-ot elindulása előtt megtekintette néhány meghívott vendég, aki csodálattal beszél arról, amit a hajó belsejében látott. Az egyik ezeket mondotta el: — Amikor beértünk a hajó belsejébe, alig mertük elhinni, hogy ez viz alatt járó hajó gyomrában vagyunk, világos nagy termek állottak előttünk és nem ment a fejükbe, hogyan fogja ez a nagy alkotmány kibírni a viz^rettentő nyomását. A kapitány megnyugtatott bennünket, hogy ő már kipróbálta a teljesen megrakott hajót: elment vele jó nagy távolságig, lesülyedt igen nagy mélységig s a hajó minden porcikája kitünően működött. Fényesen bevált az egyensúlyozó szerkezet is, a hajó biztosan és irányát megtartva haladt a vízben. König kapitány azután a gépterembe vezetett bennünket. A mit itt láttunk, az a legkiválóbb szakembert is méltán meglephette volna. A falak mellett köröskörül mindenféle géprészek állottak, a melyek arra valók, hogy mint a kapitány mondotta, ha útközben szükségessé válnék, e gépekből egy egészen uj motort lehet a legrövidebb időn belül összeállítani. „Nem lesz rá szükség“ vágott a magyarázó szavakba az első gépész. A gépházból egy keskeny kis átjárón, amelyen egy ember éppen hogy keresztül fért, a raktártermekbe jutottunk. Egy rácsos folyosó vitt rajtuk végig. Rengeteg láda volt fölhalmozva jobról is, a padlótól föl egészen a fedélzetig, tele mint a német ipar oly termékeivel a melyeket az uj világ se tud nélkülözni. A raktár terméken túl következett a hajó konyhája, egy össze-vissza két négyzetméter alappal biró kis kamara, de fölszerelve minden szükséges eszközzel. A szakács éppen akkor volt javában elfoglalva az ebéd elkészítésével. A konyhától jobbra egy kis lépcső a kapitány kajütjébe vitt bennünket, a melynek íróasztalán ott állott Henrik herceg sa- játkezüleg aláirt arcképe. A herceg ugyanis néhány nappal azelőtt szintén megtekintette a hajót s meleg szavakkal elbúcsúzott a személyzettől. Visszatérve ugyan azon az utón, amelyen bementünk, csakhamar ismét a hajó fedélzetén voltunk, a melynek legénysége már készülődött a nagy útra. Június 23-án indult el a hajó Brémából nagy titokban s mi aggódva számláltuk a napokat, mikor kapunk hirt róla. Mikor négy-öt napig semmi hir sem jött, biztosak voltunk benne, hogy a hajó, átment útja nehezebb részén s elérte az óceánt. A diadal érzése kapott meg bennünket, a mikor julius 10-én végre távirat érkezett, jelentvén, hogy a Deutschland szerencsésen Balti- moréba érkezett. A hajó rakománya orvosszer és festékáru volt, melynek Brémában számított értéke közel hat millió márka. A rakomány szállítási dija IV4 millió márka, tehát a hajó teljes beszerzési ára. A rakománynak Amerikában való eladásából mintegy hatvan millió márka bevételt remélnek elérhetni. Időközben elindult, mint a táviratokból már tudjuk, a második kereskedelmi buvárhajó, a Bremen is, a melynek állítólag julius 16-án, Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 89 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
