Harangszó, 1915-1916

1915-12-12 / 22. szám

1915. december 12. HARANGSZÓ. 173. jönnek az adományok a mi derék, fáradhatatlan munkásságu nőegylete­inktől. Milyen sokat adakoztak már eddig is! És ime, nem fáradtak bele, mert ők is érzik, hogy ez kötelesség I Ugyanezt érzik azok a jólelkü test­véreink, kik kisebb nagyobb adomá­nyukat elküldik. És helyesen érzik I Mert ez az ada­kozás mindnyájunk kötelessége I Egy­házunk egész fejlődése elválasztha­tatlan az iskolától. Jövendő munkánk­hoz is ez a mi veteményes kertünk. Óh gondoljunk erre, gondoljunk a hálára, kegyeletre, amivel a mi derék, buzgó ev. tanítótestületünknek tarto­zunk s adjunk szívünk érzelmének úgy kifejezést, mint ahogy arra a nehéz idő kötelez. A múlt héten a magvarszombathelyi gyülekezet 126'60 K. az ev. elemi és polg. leányisk. növ. Bpest 100 K, a ruszti isk. gyermekek 58'50 K kitevő gyűjtése nyitja meg a sort. Isten áldását kérjük minden adako­zóra és minden adományra! A múlt héten a következő ado­mányok érkeztek: A magyarszombathelyi ev. gyüle­kezet gyűjtése . . . . 126 68 K Evang. elemi és polgári leányiskolái növendékei Budapest . . . 100'— , A ruszti iskolás gyerm. gyűjtése 58 50 , Ev. nőegylet Ostffyasszonyfa . 50'— , Kemenespállai ev. gyűl. gyűjtése 13'50 , Madár Mátyás ev. leik Felpécz . 10-— „ Németh Gyula ev. leik. Szekszárd 10 — „ Éder József ev. leik. Nemescsó . 10’— „ N. N., Váczszentlészló . . . 10'— , Széles Gyuláné tan. neje Kőszeg­doroszló .................................8'— , ö zv. Pálfy Lászlóné Vönöczk . 7'80 „ A ruszti iskolai perselyből . . 5'40 „ A szekszárdi missiói egyház adom. 5'— , ifj. Búza József tanuló gyűjtése Szombathely .... 4-40 „ Badics Ádámné tan. neje Nemescsó 4‘— „ Sándor Endréné Keszthely . . 3'— „ Hetyéssy Margit Rábabogyoszló . 3-— „ Fazék Lajosné Felpécz . . . 2'— „ Pölöskey Miklósáé Felpécz . . 2-— „ Kiss Sándor Alsóság . . . 2"— „ Varga János Czák .... 2'— „ Egy névtelen asszony Sajógömör 2— , Mészáros Sándorné Pápa . . 2-— „ Két sárvári iskolás gyermek . . 1'40 „ Berky Sándorné Felsőireg . . —'50 „ A lapunk múlt számaiban közölt adakozá­sok részletes kimutatása: Lapunk 17-ik számában volt kimutatva a nemeskéri gyűl. gyűjtése, 35 K. ehhez ada­koztak : Nemeskéri ev. összgyülekezet 10 K, Nemeskéri ev. nőegylet 10 K, Berecz Gábor lelkész 10 K, Hajas Gyula tanító 5 K. össze­sen 35 K. A magyarszombathelyi gyülekezetből a következők adakoztak: Esterházy Béla gr. 20 K, Czigány Gyula, Molnár Gyula lk. 10—10 K, Haftl Dezső dr.,. Haiti Olga 5—5 K, Kar- lovitz Margit, Boór Lajos, Szekér József, 3—3 K, Sebes Frigyesné, Lebenyei János, Kiss Margit, B.-Kovács Mihály, Bagó Mihály, Tóth Péter, B. Kovács József, Weltner Lázár, M. Kovács István, Bécsi Mihály, Kovács Márton, Németh A. József, ilj. Letenyei Mihály, özv. V. Kovács Jánosné, Magyar János, Borsos István, Németh János 2—2 K, Kovács Mihály öreg í "20 K, Lóránt József, Gede Kálmán, Papp György, Szabó János, Varga M. Mihály, S Kovács Péter, Hirschler Sándor, Letenyei Mihály a., Letenyei Pál, Koch István, Farkas István, Varga Péter, K. Varga József, Bene­dek Ignácné, Farkas Pál 1—1 K, ifj. Maracskó Istvánná, Raba Lajos 40—40 f, Kállai István 28 f, ifj. Magyar János, S. Kovács Istvánná, 20—20 f. Ászár adománya 2 K. Bakonybánkról a következők adományoz­tak : Hunkár Dénesné, Hunkár Antalné, Stróbl Zoltán, Heimler Gyula, Stefani Mihály tanító 2—2 K, Link József 1 K, Szarka István, Molnár János, Bécsi Mihály 50—50 f, Pethő István, Bécsi János, Horváth Pál, Orbán Sán­dor 40—40 f, Rácz Lajos 30 f, Szarka La­josné, Csiri Józsefné, Bécsi Györgyné 20—20 f. Összesen 126 68 K. A sopronnémeti-i evang. gyülekezet gyűj­tése : Farkas György nyug. tanító, Mesterházy Károly 10—10 K, Szabó István 4 K, Kiss Sándor 2 K, ifj. Lukácsy Sándorné, Guóth Lajos, id. Lukácsy Sándorné, Németh Béláné, ifj. Sárosy Józsefné, Simon Pál, Egy névtelen 1 — 1 K, Széles Imre 60 f, id. Németh József 50 f, Stern Farkas 40 1, Gönye Lajosné, Bojtos József, Németh Sándorné, özv. Bentsik Istvánná 30—30 f, Nagy Bálint 22 f, Nagy János, Török Ferencné, Szilvásy Dénes, Pén­zes Bálint, ifj. Németh József, Tompos Lajos, Kovács Ferenc, Kovács Sándor, Horváth Jó­zsef, Varga Samuné, Lukácsy József kovács, Tóth Györgyné 20—20 f, Bereczky József, Szabó Sándorné, özv. Gecsei Jánosné, Hor­váth Károlyné 10—10 f Összesen 38'72 K. Ezen összeget gyűjtötte Németh Eszter és Horváth Lina. Múlt számban kimutatott gyűjtésűnk volt: .......................... 338715 K M ostani gyűjtésünk. 343’18 K Eddig befolyt . 3730‘33 K A jókedvű adakozót szereti az Isten. Hősök sírja. Messze, messze innen, a Kárpátok tövén, Nyugszik hat hős honvéd közös sírnak ölén. Ott estek el mind, egy véres ütközetben, Amidőn hazánkra tört az ádáz ellen. Valamennyi bátor, hős dalia vala, A magyar nemzetnek elszánt vitéz fia. Dúló harcok után, nyugosznak most csönd- S álmuk zavartalan a hazai földben. [ben, És e hősök sirja nem marad jeltelen, Egy gyászos anya ott naponkint megjelen ; S kegyelet virágát letéve a sirra, Térdeire borúi s imádkozik sírva. Imádkozik értük, kik pihennek alant, Kiken itt domborul a véráztatta hant : Majd elszárnyal lelke távol tájak felé, Hol egyetlen fia hős halálát leié. Óh, reá nem borul az édes hon hantja 1 Idegen az a föld, amely őt takarja. És vájjon nyilik-e egy virágszál sirján, Vagy tán elhagyatva áll magában árván?... Ne bánd, te bús anya, bárhol pihen fiad, Hazáért halt meg ő... és a haza — szabad 1 Édes a hős álma, nyugtot bárhol talál: Hazáért esni el, a legdicsöbb halál 1 CSAJBÓK LIDIKÉ Háborús hazugságok. A háború sok szenvedés és nyo­morúságot zúdított a világra, oly so­kat, hogy azok elhordozására és jóvá­tételére emberöltők szükségesek. Ezek közül rendesen csak a nagy dolgok­kal foglalkozunk s szem elől veszít­jük azokat a kicsinynek látszó jelen­ségeket, melyek gombamódra, gyorsan növekesznek szemünk előtt. Ilyenek a háborús hazugságok. Lépten-nyo- mon találkozunk velük. Az emberek rémeket látnak, csodálatos híreket adnak szájról-szájra, rettenetes biztos értesüléseik vannak, melyek megfa­gyasztják az emberben a vért. És a vé­gén kiderül, hogy az egészből egy szó sem igaz, hanem az egész egy túlizga­tott, beteges lélek képzelődése. Éppen azért, mert képzelődés, nem is nevez­hetjük tulajdonképen hazudozásnak. Éllenfeleink újságjai annál több példát szolgáltatnak az igazi háborús hazudozásra. Lelkiismeretlenül, az igazság teljes félredobásával imák soha meg nem történt dolgokról. Tele kürtölik a világot a mi ember­telenségünkkel, rémmeséket költenek katonáink kegyetlenkedéséről, hasá­bokat imák diadalokról, melyeket nem vívtak ki, hanem csak szeretné­nek kivívni. Éz által akarják meg­növelni népük hanyatló bizodalmát. De mást is el akarnak érni. Gyűlö­letet akarnak ébreszteni az ellenséges nemzetek ellen. Le akarják rontani azoknak tekintélyét, erkölcsi hitelét. És lehet, hogy pillanatnyilag el is érik céljukat. De a végén még sem a hazugság, hanem az igazság győze­delmeskedik. És eljön az idő, midőn az angol, francia nemzet szégyenkezni fog azon vaskos hazugságok miatt, melyekkel nekünk nem ártott ugyan, hanem annál inkább saját magának. Egyszerre a háború elején rette­netes híradásokkal árasztották el el­lenségeink újságjai a világot. Német­országban kitört az éhínség, utána a nép fellázadt s a német császár két­ségbeesésében öngyilkos lett. Bécsben a nép megostromolta a királyi várat. Ferenc József király meghalt. Az oro­szok bevonultak Berlinbe, elfoglalták Bécset és Budapestet. A magyarok háborút izentek Ausztriának s behó­doltak Oroszországnak. Persze mi mosolygunk, sőt jóizüen nevetünk ezeken a balgaságokon. De vájjon meggondoljuk-e, hogy micsoda hatása lehetett ezeknek a hazugsá­goknak azoknál a semleges államok­nál, melyek a háború alakulásától tették függővé magatartásukat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom