Harangszó, 1915-1916
1915-11-14 / 18. szám
140. HARANGSZÓ. 1915. november 14. — Hát azután, mit jelent ez?. . . — Ha az Istent szeretjük, akkor a szenvedés, a halál is áldást rejt magában. — Ha félig éhen veszünk, az is?... —• Az is. — Ha nyomorékká lőnek, az is ? — Ha az Istent szeretjük, úgy az is. Ha az Istent szeretjük, akkor minden javunkra szolgál I Elcsöndesednek mindannyian. Mellre horgasztott fejjel néznek maguk elé s hallgatva gondolkodnak. Csak egy tejfölös szájú, fiatal legény szeretné más irányba lökni a hangulatot s komolyodva odaszól Szabó Jánosnak : — mit szól a prédikációhoz szakaszvezető úr?.. . De Szabó János nem szól, még csak lejét se emeli föl a tenyeréből. Csöndes félóra következik, mikor az emberek nem az embereknek, hanem a lelkűknek élnek. Egyszer csak valaki ráteszi Tóth Ferkó vállára a kezét: — hogy is volt az a mondás, amit a bibliából mondtál ?... Folytatjuk. Tanítók árváiért! Azt írja valaki: nehéz időben nehéz adni 1 Annyi a gyűjtőív, annyi a könyörgés, alig elég erős az anyagi tehetség, hogy mindenhol eleget tegyen. De azért ő is odaírta nevét az utalvány fejére, mert a szíve nem engedi, hogy hiányozzék azok közül, akik az árvák, özvegyek nyomorát enyhítik! Erre a megjegyzésre egy másik levélben találtuk meg az igazi választ. Azt írta egy más valaki: hála Isten, csakhogy megindult ez a gyűjtés I Mert a mi kötelességünk nem fogy el abban, kogy adakozunk a Kárpáti falvakra, a vak katonáknak, a rokkantaknak, nekünk a magunk véreire is gondolnunk kell I A tanító árvák, a tanító özvegyek a mi véreink I Eddig ez az egyetlen gyűjtés, melyben önmagunkról van szó 1 Itt nyugtázzuk hálával, köszönettel a múlt héten befolyt adományokat. Több mint kétszáz koronáról szól a kimutatás. Ebből a buzgó büki gyülekezet 128 koronát küldött. Házról- házra járt az ív és mindenki adott szívesen, szeretettel. A jó Isten áldja meg a buzgó gyülekezetét, a táradozó gyűjtőket, s a többi adakozókat 1 Múlt héten a következő adományok érkeztek; A büki ev. gyülekezet gyűjtése 128 80 K Az alsólövői ev. gyűl. adománya 12-20 „ Kiss Imre nyugalmazott ev. lelkész Szentgotthárd . . 10-— „ Hetvényi Lajos soproni líceumi tanar gyűjtése, 30 drb. „Erős vár a mi Istenünk, 1914/15“ feliratú, jótékonysági gyűrű eladása utján 10 — 9 Mód Aladár ev. lelkész Nagysimonyi ................................. 1 0 — 9 Kissomlyói ev. nőegylet . 10-— 9 Péter Jánosné Borgáta, orosz kórházban elhalt fia emlékére 10 — 9 Klug Gyula tanító Ruszt . 10 — 9 A ruszti evang. gyülekezet templomi offertóriuma 10-61 9 A lapunk múlt számában közölt adakozások részletes kimutatása: A soproni ev. tanítóképző intézet gyűjtése : Kapi Gyula nyug. tanítóképző int. igazg. 20 K, Papp József tanltóképző-int. igazgató, Kárpáti Sándor tanítóképző-int. tanár, Ihász Ferenc tanítóképző int. tanár 5—5 K, Simkó Endre tanltóképző-int. tanár, Gyulay Károly tanítóképző-int. tanár, Stráner Vilmos, Králik Gusztáv, Bognár Károly tanárok, Meyne János, Kölbel Alice 3—3 K, Schleiffer Edgárd, Lakits Ernő 2—2 K, Gombócz Károly, Wenzel Gottfried, Ágh Dezső. Rács, Margit, Rosta Ferenc, Szlávy Stefánia, Schneeberger Margit, Gallus Sándor, Králik Jenő, Vasen Márta, Knábel Margit, Kővári József, Szinóván Tibor, Tóth Barabás, Kiss László, Csopey Ilona, Benkő Margit, Benkő Ella, Ihász Jolán, Rosta Elemér, Rosta Erzsébet, Badits György, Zundel Frigyes, Kelemen Tibor, Jobb Dezső, Ungewitter Elza, Kelemen Károly, Mathos Károly, We- hofer Hona, Hollós László, Szalay Béla, Hollósi József 1—1 K, Kirnbauer István 90 f, Blaschek István 80 f, Blickte Béla 70 f, Kis Imre, Lágler József, Doktor György, Ficzkó Alajos, Műhl Gusztáv, Lederer Ignác, Rózsa Mátyás, Várady Ferenc, Domonkos Sándor 60-60 f, Barilich Győző, Mikus János, Sándor József, Schranz Vilmos, Hettlinger Gusztáv, Szabó Dezső, Lud- ván János, N. N., Szabót Károly, Patij Sándor, Sebestyén Dénes, Ábrahám Gyula, Szuchovszky Bertalan, Takó Lajos, Kenyér István, Lahmann György, Trpinsíky Pál, Siebenstich János, Bálint Mihály, Unger Tófor, Hetyey Pál, Lederer Ármin, Neumann Iván, Burza Béla, Gyulay István, Schranz Amália 50—50 f, Wilcsinszky Győző, Hu- szák István, Dénes Lajos, Kiss Lajos, Fodor Lajos, Papp Elek 40—40 f, Autmann Nándor, Sági Lajos, Spannágel Béla, Tszom Pál, Szmetana Lajos, Balassa Sándor, Gö- nye István, Lencz György, Hunstyán István, Varga István, Szíj Dezső, Kunszt László, Purth Lajos, Berthold Jakab, Jeszenszky Ilona, Branol Auguszta 30—30 f, Linczbauer Fülöp, Szalay Miklós, Benkő Zsigmond, Buczolich Mihály, Horváth Sámuel (iskola szolga) Erlemann Jakab, Sauer István, Papp Sári, Bak János, Bak Miklós, Völker Jenő 20—20 f, Németh Erzsébet, Blickle Elvira, Blickle Emma 10—10 fül. összesen : 120 50 K. Magyarkeresztur leányegyház gyűjtése : Sziklay Leona 5 K, Kiss Lajos 2 K, Kovács Sándor 150 K, Németh Sándor, Mészáros László, Sztrokay Lajos, Hajnal Ká- rolyné 1—1 K. Iskolás növendékek : Németh Jenő 1 K, Káldi Irén 50 f, Takács Ilona 40 f, Reiner József, Káldi Jenő, Kiss Endre, Győ- rik Karolin, Sztrokay Mari, Kiss Emília 20—20 f, Kiss Károly 16 f. Varga Mariska Finta Lajos 10—10 f, Böröczky László 4 f. Összesen: 16 K. A légrndi ág. h. ev. egyházközségben adakoztak : Egyházközségi pénztár 6 K, Horváth Olivér ev. lelkész 5 K, Mikler Győző ev. tanító, Pécsi Rozi 2 —2 K, Szabó György, Pöcsét János, Túri József, Kozontos Dániel, Szabó Károly, özv. Szakái Ferencné. Kovács János, Ártner József, Szabó Ádám, Poklostai György, Gerendái György, özv. Pöcsét Istvánná 1—1 K, Tóth József, 60 f, Szabó Miklós, Korontos Ádám 50—50 f. összesen 28 60 K. Múlt számban kimutatott gyűjtésünk volt: .......................... 2276'10 K M ostani gyűjtésünk. 210 61 K Eddig befolyt 248671 K A jókedvű adakozót szereti az Isten 1 Tegyetek jót mindenekkel, kiváltképpen a mi hitünk cselédeivel! Bethlen Kata. Irta: Balikó Lajos. (Folytatás ) Három évi özvegység után 1722. pünkösd hetében rokonai beleegyezésével és a saját szabad elhatározásából másodszor is férjhez ment. Férje széki gróf Teleki József, szintén özvegy volt és már korosabb férfi, mert első házasságából született leánya már férjnél volt akkor, mikor Bethlen Katával házasságra lépett. Ez a második házasság meghozta Bethlen Katának, ami után vágyódott: a teljes hitvesi és édesanyai boldogságot. Férjé gyengéd, szeretetreméltó, tekintélyes, vagyonos ember volt; de mindennél többet ért Kata szemében az, hogy vele egy hitet vallott. Elet- irásában szinte ujjongva mondja, hogy együtt imádkoztak, együtt olvasták az írást, együtt jártak templomba! Boldogsága csak fokozódott, a mikor Isten egymás után három gyermekkel, két fiúval és egy leánykával áldotta meg frigyét. Nagy örömmel és nagy buzgósággal áldotta a meny- nyei Atya irgalmasságát, hogy adott neki olyan gyermekeket, akiket saját hitében nevelhet fel. Mivel családi élete boldog volt, könnyű szívvel hordozta el a betegségek terhét, amelyek ismételten reá nehezültek. Több féle erőtlenség emésztette ugyan, de nem lázadt fel Isten ellen soha. Ellenkezőleg a borús időben is csak a fényt látja meg szeme. Nem azt hánytorgatja fel, hogy mennyi nyavalya gyötri, hanem azért zeng dicséretet Istennek, hogy olyan gazdag vigasztalást nyújt neki. Férje szelid, , türelmes és békés; a betegség ha fájdalmat okoz is, de nem szegezi
