Harangszó, 1915-1916

1916-02-27 / 33. szám

1916. február 27. harangszó. *263. Egy sirdomb. Bánat borul a lelkemre, A szememben könny csillog, Hogyha olykor elmerengve Egy kis sírra gondolok... Oly elhagyott ez a sirdomb, Nincs rajta egy szál virág. Félig korhadt fakeresztjén Ez áll csak: Álomvilág... Stadtrucker Gyula. A világháború eseményei. Szélcsend van a harctereken. Olyan szélcsend, mely a nagy viharok ki­törését szokta megelőzni. Már hetek óta tart a készülődés. Sok gyúlékony anyag van már együtt. Csak egy kis szikra kell hozzá, hogy a nagy gonddal s fáradsággal összehordott anyag felrobbanjon s egyik vagy a másik hadakozó fél erejét megsem­misítse. Hogy melyik legyen az a hadakozó fel, melyre a megsemmi­sülés ítélete var, könnyű kitalálni, ha tudjuk azt, hogy az ántánt ha­talmasságai mily. célokért és mily eszközökkel küzdenek. Itália és a balkáni esnmények. Itália ismét vereséget szenvedett. Elveszi méltó büntetését álnokságáért. E hó 14 én Flitschnél próbált sze­rencsét, de rosszul járt. Vitéz sere­günk visszaverte csapatait. Ugyanakkor Milánó felett tizenegy repülőgépünk jelent meg. A pályaudvarra és gyárte­lepekre vészthozó bombákat vetettek. Az olasz pilóták azonnal felszálltak, hogy a nem várt látogatót elűzzék. Megszólaltak az ágyúk is de minden eredmény nélkül. Repülőink sűrűn dobálták a bombákat a Kis Párisnak nevezett városra. Az ágyúk végre is elhallgattak. A repülőgépek tovább folytatták utjokat s útközben Monzát bombázták. H tsonló sorsban részesült Bre-cia. Bergamo és Schio. Az olasz repülőgépek 18 án viszonozták a mieink látogatását. Hőfer e látogatást siralmasnak mondja. Az olasz főpont sehogysem boldo­gul, Most már a falvak ostromára adta magát. Tehetetlen dühében e hó 17-én Malborgeth községet ág\úzta. Ahol számottevő csapattal állanak szemben, ott véres vereség éri őket. Iay történt mostanában Oszlavijónál, Górc mellett a Rombon-területen, a Judikáriákban, a Coldi Lanan és Borgó mellett. Itáliában nagy az el­keseredés a folytonos vereség miatt. Albániában hatalmunkba került Prezsa, Tirana és Kavaja. És ekképen Durazzó kikötő város a szárazföld minden oldaláról körülzártnak tekint­hető. A Durazzótól délkeletre eső Káváját e hó 17-én albán csapatok foglalták el magyar és osztrák támo­gatással. Az olasz védőcsapatok tehát csak a tenger felé menekülhetnek. De ott meg tengeri flottánk áll őrt és egyik búvárhajónk ugyanott épen most egy francia gőzöst sűlyesztett el. Görögországban meg mindig nem tisztult a helyzet. Görög jelenlések szerint a franciák és angolok Szalo- nikiban valóságos rémuralmat terem­tettek. Görögországban pedig kimon­dották. hogy Anglia és Franciaország pressziójának nem engednek, hanem semlegességükhöz ragaszkodnak. Az orosz és francia harctér. A mai hivatalos jelentésünk szerint az orosz harctéren nincs nevezetesebb esemény. Bukarestből p;dig azt je­lentik, hogy az oroszok Besszarábiá- ban lázas sietséggel erősítik meg védőállásaikat, jeléül annak, hogy nem támadásra, hanem védelemre gondolnak, amire óriási veszteségük is kényszeríti őket. Az antant lapjai Erzerum elestéről és Nikolajevics Miklós nagyherceg fényes haditettéről adnak hirt. Egy párisi távirat szerint Erzerum elfog­lalásakor több ezer török katona és sok ágyú került az oroszok kezébe. Be kell várnunk a hivatalos török j-lentést, amely bizonyára elmondja szepítgetés nélkül a tényállást. A nyugati fronton a németek nem pihennek. E hó 17-én az angolok Yperntől délkeletre vissza akarták szerezni elvesztett állásaikat. De a németek „véresen visszaverték őket“ — mint a jelentés mondja. A franciák a Champagneban próbáltak szerencsét, de eredménytelenül. Egyéb hírek. Az ellenünk küldött olasz repülő­gépek közül három jutott el Laibach fölé és ott minden eredmény nélkül bombákat dobott a kórház tájékára és a közelben levő községekre. A mi repülőink az olaszokat megtámad­ták és egy nagy harci repülőgépet leszállásra kényszerítettek. — Kövess tábornok ellátogatott Montenegró fő­városába, Csetinjebe. Az ünnepiesen fellobogózott városban elsőnek Mit- rofán metropolita üdvözölte s többek között ezt mondotta: „ Kegyelmes Uram I A császári kegy visszatükrö­ződik abban a humanizmusban, ame­lyet a győzelmes csapatok a lelki gondozásom alatt álló nyájjal szem­ben tanúsítanak és amelyért én, mint egyházi fejük. Kegyelmességednek, e csapatok főparancsnokának a legme­legebb köszönetemet fejezem ki és egyben üdvözlöm Excellenciádat kö­rünkbe jötte alkalmával és őszintén azt kívánom, hogy idejövetele sze­rencsés legyen.“ Az egyház köréből. Alapítvány. Görcsén Károly vaspolónyi lakos hősi halált halt egyetlen fia, István, emlékére a battyándi ev. gyülekezetnél 200 korona alapítványt tett. Áldott legyen a hős vitéz emlékezete I Régi dunántűli énekeskönyv. A baty- tyándi tVas megyei ev. gyülekezet húsz darab dunántúli énekeskönyvet szeretettel felajánl. Megkeresés a lelkészt hivatalhoz intézendő. A beledi ev. nőegylet a következő adomá­nyokat szavazta meg : A vak katonáknak 20 K, A Kárpátokban elpusztult ev. templomok (el­építésére 20 K, A katonák karácsonyi aján­dékára 30 K, A sebesült katonák imakönyvére 5 K. A tanítók árvái részére 20 K. Összesen 95 K. A tanítók árvái részére azonkívül Kiss Sándor tanító az iskolás gyermekekkel gyűj­tést rendezett, melynek az lett az eredménye, hogy a gyermekek maguk között gyűjtöttek 5‘52 K, ugyan ők a községben is gyűjtöttek 139'60 K, így erre a célra, a beledi ev. gyü­lekezetből összesen 165 12 K küldetett be a Harangszó szerkesztőségébe. Adomány. Az alsodörgicsei egyházfenntar­tási alaphoz Lengyel Ferenc és neje Iso Lí­dia 1U koronával járultak. így az alsodörgicsei egyházfenntartási alap 1010 koronára emel­kedett. A kissomlyói közös gyülekezet február 13-án tartotta meg rendes számadó közgyü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom