Harangszó, 1915-1916
1916-01-02 / 25. szám
200. harangszó. 1918. január 2. hogy a franciák és angolok a Dardanellák bejárata előtt levő Imbrosz, Tenedosz és Lemnosz szigetekről sietve távolították el csapataikat. A franciák és angolok gyalázatos vereség után hagyják el nemtelen küzdelmeik szinterét. A győzelmes török seregre uj feladat vár. Meg kell törnie Anglia keleti hatalmát. És Oroszország ? Majd számon kéri a vitéz angoloktól Konstantinápolyt, melynek megszerzése érdekében dirigálta őket és a franciákat a Dardanellákhoz. Az oroszok harca. Az oroszokat teljesen elhagyta a hadiszerencse. Nem boldogulnak sem Bukovinában, sem Volhiniában, sem Kelet-Galiciában. Nem tudnak áthatolni sem a Sztyren, sem a Sztripán. Ott vannak mindenült harcban edzett vitéz seregeink. Ha az oroszok védett állásaikat elhagyják, csak súlyos veszteség árán menekülhetnek vissza biztos helyeikre. így történt közvetlenül karácsony szent ünnepe előtt is. Mint jellemző tünetet említik a lapok, hogy a cár a nem rég átvett katonai főparancsnokságot leteszi, mert egészsége nagyon megromlott. Tartós nyugalomra van szüksége. Harc a franciák ellen. Elzászban a németek a Hartmannsweilerkopf kúpját visszafoglalták a franciáktól. A kemény harc hevében 23 francia tiszt és 1530 főnyi legénység fogságba került. A németek és franciák másfél év óta verekesznek itt a legmakacsabbul. E körülmény fokozza a győzelem fontosságát. Egyéb hírek. Petár király Szalonikiba érkezett. Ott akar maradni, hogy a várost mint mondják, megvédelmezze a nemsokára bekövetkező támadás ellen. — Ruszkij orosz fővezér, Riga védője, állásáról lemondott. Lemondásakor szókimondó őszinteséggel telsorolta az orosz hivatalos körök bűneit. — A francia tizenhétévesek behívásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során viharos jelenetek játszódtak le a francia parlamenti bizottságban. Az egyház köréből Olvasóinknak, munkatársainknak s lapunk jóakaró barátainak Istentől megáldott, latén erejével el hordozott új esztendőt kívánunk. Lelkészbeiktatás. Zsiray Lajos, Zalagal- sáról Nagyvázsonyba visszatért ev. lelkészt november 21-én iktatta hivatalába Magyary Miklós zalai esperes. Alapítvány. Qyimóti János a homokbö- dögei gyülekezetnek nemrég elhunyt buzgó, s áldozatkészségével mindig elöljáró tagja, gyülekezetének végrendeletileg 800 koronát hagyományozott Áldás legyen a megboldogult emlékén s szent célú hagyományán. Prot. Árvaházi Naptár. Ez évben is gazdag tartalommal jelent meg a Prot. Árvaházi Naptár, melyet Szabolcska Mihály ref. lelkész és Raffay Sándor evang. lelkészek szerkesztettek s Hornyánszky Viktor könyvkiadó adott ki. A naptár változatos tartalmában helyet talált a komoly elmélkedés, gyönyörködtető és szórakoztató elbeszélés, vers, cikk. Részletes leírását találjuk a háborús eseményeknek is. A szövegrészt mindenütt sok kép élénkíti. Mai számunkban bemutatunk a naptárból egy kedves elbeszélést. A naptár ára 60 fillér. Az ország dolgáról. A képviselőház tárgyalásait az ünnepi szünet után, január első hetében kezdi meg. Tárgyalásra kerül a Pénzintézeti központról szóló törvényjavaslat, mely ellen az ellenzéki pártok éles harcot inditant-.k. Itthonról. Hol vannak szerb fogságba esett katonáink. A Szerbiából elhurcolt hadifogoly katonáink ügyében Darányi Ignác, a magyar hadifogoly-gyámolító-bizottság elnöke a minap távirati kérdést intézett Ypsilanti Tivadarné hercegnéhez Athénbe. A hercegnőtől a következő válasz érkezett Aténből : Úgy halljuk, hogy 20.000 osztrák és magyar liuUlruguly érkezeti az AlUálltabuu levő Elbasz- szánba és Tiránába. Az aténi hadifogolyhivatal távirati nyomozást indított pontos értesülés végett. Az eredményről a budapesti hivatalt azonnal értesítjük. Három nap. A király egyenes óhajtására mindazok a katonák, kik ez idő szerint nincsenek a harctéren, vagy karácsonykor, vagy újévkor 3—3 napi szabadságot kaptak. Sok ezer házban nagy volt az öröm s ha mindjárt hirtelen elröpült is a három nap, mégis az is egy kis megmentett boldogság volt! A nagyvilágból. Emmich tábornok meghalt. Ottó tábornok, Lüttich meghódítója érelmeszesedésben meghalt. Emmich neve volt az első, amelyet a háború lázában megtanultunk, amelyet szájról- szájra vitt a hir Tavaly augusztus 7-én, a háború legelején, ő vezette a német csapatokat a belga határon át. Meglepetésszerü irammal értek seregei Liége vára alá, melyet rövid ostrom után elfoglaltak. A német császár őt tüntette ki elsőnek a Pour le Merite érdemrenddel. A vitéz tábornok 1848 augusztus 4-én született Hannoverben. 1866 bán lépett a hadseregbe s 1868-ban hadnagy lett. Kapitányi rangot 1880-ban érte el. 1890-ben pedig már őrnagy és zászlóaljparancsnok. 1895 ben lett alezredes, 1897-ben ezredes. 1901-ben vezérőrnagy s 1909-ben gyalogsági tábornok és hannoveri hadtestparancsnok. Vilmos császár magyarul beszélt. Egy előkelő szegedi asszony fia, aki az orosz fronton szolgál vezérkari századosi minőségben, december 9-iki kelettel édesanyjához a következő érdekes levelet irta: December 7 én igen nagy kitüntetés érte a hadosztályunkat. Nem kisebb úr, mint maga a német császár látogatott meg bennünket, a miben nekem annyiban volt szerepem, hogy vezérkari tisztnek osztottak be hozzá. Elsőnek jelentkeztem a felséges urnái, ki azzal lüntetcu ki, hogy huzamosabb Ideig beszélgetett velem. Tudakozódott a hadosztály egészségi állapotáról és egy-két jókedvű megjegyzést tett. Azután megszemlélte a kivonult hadosztályt és szép beszédet mondott, melyet magyar szavakkal végzett be. Oly barátságos volt hozzám, hogy a szemle végén, mikor autóra akart szállni, külön visszajött azért, hogy mégegyszer elbúcsúzzék. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kínos. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Jan. 2. vasárnap, Máté 3, 13 — 17. „ 3. hétfő, Példbesz. 1—13. „ 4. kedd, Jobb 1, 13—22. „ 5. szerda, „ 2. „ 6. csütört., Máté 2, 1 —12. „ 7. péntek, Jobb 3. „ 8. szombat. Zsoltár 7. Ki tud róla? Dóka István, a 13. népfelkelő gyalogezred, 4 ik századának közvitéze az 1914. évi november havában lezajlott Lublin-i ütközetben részt vett, de azóta semmiféle életjelt nem ad magáról s nyomát semmiképpen sem sikerül feltalálni. Felesége és 7 gyermeke várja otthon. Aki tud róla valamit, küldjön értesítést erre a címre: Dókalstvánné, Sobor, Sop* ron-megye. 3—3 Nyomatott Wellisch Béla villamüzemű könyvnyomdájában Szentgotthárdon.
