Harangszó, 1915-1916
1915-07-25 / 2. szám
14 HARANGSZÓ. 1915. július 25. boldogtalan, dolgozzék bár a kezével, vagy az agyával, ha a szíve helyén van, akkor éreznie kell, hogy hiábavaló minden törődésünk és hasztalan fáradság minden küzködésünk, ha az Isten meg nem áldja munkánkat. Az eredményt, a sikert mindig ő adja. „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak, akik azt építik; ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak az őrizők“. (127. zsolt. 1. v.) Mit akartok hát ?. .. Köveket gyűjteni, köveket hordani ? Ne felejtsétek: ha saját magatokban bíztok, hányt- vetett kőhalmaz lesz a munkátok. Az olvasókhoz. Szeretettel küldjük szét a Harang- szó második számát. Kérjük: fogadják szeretettel. Ne dobja félre senkise, hanem újítsa meg előfizetését s mutassa meg azzal is lapunk iránt érzett szeretetét, hogy új előfizetőket szerez 1 Ha mindenki csak egyetlenegy előfizetőt szerezne, milyen erős és milyen hatalmas lenne lapunk! A régiek akarunk maradni. Elmélkedésünk Istenhez vezet, vallásosságra int, egyház- és hazaszeretetre tanít. Ismeretterjesztő cikkeink hasznos tanulságokat rejtenek magukban. Elbeszéléseink, verseink szórakozást nyújtanak. Ebben a számban megkezdjük Kapi Béla: A láthatatlan kéz című hosszabb elbeszélését, mely talán háborús vonatkozásainál fogva is, számíthat az olvasók érdeklődésére. Ebben az évfolyamban is fenntartjuk Nehéz órák c. rovatunkat, s mint eddig, úgy ezután is hű krónikásai leszünk a világháborúnak s az egyházi és nagyvilági eseményeknek I A Harangszó a háború alatt hetenként jelenik meg. A 35 számból álló évfolyam előfizetése csoportos küldés esetén (legalább 10 példány) 2 kor., címszalagos küldéssel 2 kor. 50 fillér. Kérjük az olvasók pártolását 1 A világháború eseményei. Nagy fontosságú esemény a lefolyt héten nem fordult elő. Úgy látszik, főellenségünk az orosz, kerüli az elhatározó nagy küzdelmet. Hátrább és hátrább rendeli seregeinek megmaradt használható részeit, hogy alkalomadtán nagyobb erővel védekezhessék. Előrerohanó hadainkútjába csak annyit állít, amennyi a katasztrófa némi késleltetésére elengedő. Hanem kezdjétek az építést az Úrral, gyöngeségtek tudata adjon imádságot ajkatokra, s építésiek örök templom lesz. Ne mondja senki se, hogy ő nem szorul az Isten segitő erejére, mert az élet száz szenvedése és nyomorúsága gyorsan rácáfol. Azt se mondja senki: ,az én imádságom az én életem; külön imádságra nincsen szükségem!“ Oly teljes közösségben még sen- kisem élt az Istennel, mint az a Jézus, ki azt mondotta: „én és az Atya egy vagyunk!“... És mégis A hét vége felé azonban erős tűzbe került ismét az orosz hadsereg, mely ennek újabb katasztrófájává lett. Nem volt nagy verekedő kedvük az antant többi tagjainak sem. Megelégelték az eddigi vereségeket. Jól esik mindnyájuknak egy kis pihenés s egy kis elmélkedés. Küzdelem az oroszok ellen. Pusztulás és rombolás jelzi a visszavonuló orosz sereg útját mindenütt. A falvakból eltávolítják a lakosságot, elszállítják Oroszorság belsejébe, azután felgyújtják, lerombolják a falvakat, megsemmisítik a mezők termését, hogy megnehezítsék győzelmes hadaink előrenyomulását. Azonban ami késik, nem múlik. Több napi szünet után Nyizsnyov tájékán, a Dnyeszter alsó folyásánál, győzelmes hadaink újra megindultak, az orosz ellenállást megtörték s diadalmasan haladnak előre. Pflanzer-Baltin serege átkelt a Dnyeszter északi partjára s az oroszokat megverte. Tizenkét tiszt, ezerháromszáz főnyi legénység és három géppuska került a győzők kezére. A hét második felében fenn északon Hindenburg is megmozdult. Elfoglalta Prasznisz városát s mindjobban előrenyomult Kurland belsejébe. Az orosz sietve rendelte ide megvert hadait. Az eredmény nem lehett más, mint teljes pusztulás. Prasznisz- tól északnyugatra és keletre a németek áttörték az ellenség három egymás mögött levő vonalát s Narev felé szorították vissza. Ugyanekkor vereség érte az oroszokat a Búg és Visztula között is. Közel harmincezer fogoly, tizenhat ágyú és hatvankét gépfegyver jelzi az oroszok nagy vereségét és Hindenburg hatalmas hadvezéri erejét. Mindez azt jelenti, hogy néhány napi pihenés után általános támadásunk újra megindult s az orosz harctéren rövidesen döntő eseményeket élete minden nagy eseményénél, minden csudatételénél ő hozzá fordult és imádkozott. Istentől kért erőt. A mire az „ártatlan bárány“-nak, a világ Megváltójának szüksége volt, nélkülözhetjük-e azt a mi, gyarlóságban vándorló, bűnös emberek? És mikor Jézus Isten erejével vég- hezvitte a csudát, nem a térdreboruló tömeget látta, hanem az erőt adó jó Istent és szívét nem a büszkeség, hanem a hála érzete töltötte el. Folytatjuk. Adakozzunk a Harangszó terjesztésire! várhatunk. A fényes győzelmek e sorozata a legjobbb feleletet az antant embereinek calaisi határozatára, amely szerint a központi hatalmakat ezentúl egyesült erővel fogják megtámadni. E hó 18-án ismét nagy vereség érte az oroszt. Erre az egész arcvonalon megkezdte a visszavonulást. Vindaut a németek elfoglalták. Az olasz harctéren semmi jelentős esemény nem történt, így szól rendesen a hivatalos értesítés. Az olaszok meg-megindulnak, bombázzák a doberdói fensik egyes pontjait, meg-megtámadják az Isonzó vagy a Dolomitok vidékén levő hadállásainkat, de eredményt felmutatni sehol sem tudnak. Kudarccal, vereséggel végződik minden támadásuk. A nyugati harctéren szintén a németeknek kedvezett a szerencse. Az eredmény néhány kilométernyi terület megszerzése az argonni erdőben. Azonban katonai szakértők véleménye szerint e kis terület meghódítása a legfényesebb győzelem értékével bir, mert megnyitja az útat Verdun és Páris felé. A Dardanelláknál az antant seregei nem boldogulnak. Hiában van minden erőlködésük, hiában óriási veszteségük, a tenger- szorost elfoglalni nem tudják. Egyéb hírek. A franciák vesztesége az arrasi csatában 78.300 ember volt. — Sven Hédin nagyhírű svéd utazó „Egy harcban álló nemzet“ címmel könyvet írt a most folyó világháborúról. A jeles mű magyar nyelven is megjelent. Most arról értesülünk, hogy Sven Hédin összes irói honoráriumát a magyar, német és osztrák Vörös Kereszt Egyesületnek ajándékozta.
