Harangszó, 1915-1916

1915-11-28 / 20. szám

1915. november 28. HARaNCSZÓ. 159. Gondoskodjunk a hadifoglyokról! így kezdődik az a felhívás, ame­lyet a napokban falragaszokon intéz a Magyar Vöröskereszt Egyesület a közönséghez, hogy orosz hadifogság­ban lévő katonáink számára kollektiv szeretetadomónyokat küldjön. A Vö­röskereszt Egyesületnek sikerült meg­találni a módját, hogy a szeretetado- mányok akadálytalanul eljuthassanak az oroszországi fogolytáborokba. Az orosz kormány ugyanis gyorsvona­tokat bocsát a Vöröskereszt rendel- 3 kezésére, melyek Svédországból in­dulnak. A vonatokat a svéd Vörös­keresztegylet küldöttei kisérik végig az amerikai és az orosz Vöröskereszt megbizottaival együtt és maguk oszt­ják ki az ajándékokat a foglyok kö- , zött. A magyar Vöröskereszt tehát most gyűjtést indít. Az akciónak gyors­nak kell lennie, mert közeledik a tél. Pénzadományok postautalványon kül­dendők a Magyar Szent Korona Or­szágai Vöröskereszt Egyletének Hadi­foglyokat Gyámolító és Tudósító Hi­vataléhoz (Budapest, IX., Üllői ut 1) a szeretetadományok pedig a báró Herzog Lipót főmegbizott vezetése ^ alatt működő Vöröskereszt Szeretet- ' adományi Osztályhoz küldendők (Bu­dapest, V., Lipót körút 1). Úgy a csomagon, mint a postautalványon fel kell tüntetni, hogy „Szeretetado- mány Oroszországba“. Hasznait hol­mit nem szabad küldeni, kizárólag i csak egészen új dolgot. írást nem I szabad mellékelni, valamint nyomtatott I dolgot (könyvet, újságot) sem szabad küldeni. Élelmiszert, italt egyetlen csomagnak sem szabad tartalmaznia. Felsőruha küldését az orosz kormány nem engedi. Ehelyett takarót, meleg alsóruhát, a hideg ellen védő egyéb ruházkodási tárgyat (érmelegitőt, nyak­védőt, harisnyát) kell küldeni. Küld- i hető továbbá zsebkendő, törülköző. gummi nélkül készített nadrágtartó, i, szappan, kanál, plehedény, fogkefe, 1 tésü, varróeszköz (olló nélkül), féreg- P°r, irón és tiszta papiros. A Hadi­foglyokat Gyámolító és Tudósító Hi- vatalnoz küldött pénzadományokért Ugyancsak az előbö felsorolt tárgya­it vásárolja be itthon a Vöröske- feszt és szeretetadomanyképpen küldi a szállító vonatokkal. Készpénz tehat fZen az utón nem jut a hadifog- ’yokhoz. »Nehéz órák“ című rovat helyszűke Watt kimaradt. A világháború eseményei. Sok értékes és tanulságos igazsá­got vetnek fel a tizenhat hónap óta dúló világháború eseményei. Ez igaz­ságok közül legszembeszökőbb az, hogy a valódi műveltség hatalom a politika és harc mezején is. Hason­lítsuk össze az egymás ellen harcoló államok közül Németországot Orosz­országgal és Szerbiával. Németország igazi kulturállam, mely a műveltség­nek nemcsak külső százát, hanem annak éltető elemét, az egész társa­dalmat átformáló erejét is felvette a megfelelő vallás-erkölcsi igazságokkal együtt. Oroszország és Szerbia a műveltség, főképen a népműveltség dolgában jóval alantabb áll, mint Németország. Politikájuk a nyers erőszak politikája, melyet okos, mű­velt, emberies s keresztyén alapon álló gondolkozás át nem járt. Azért éri Oroszországot, noha mérhetetlen haderő áll rendelkezésére lépten nyo­mon a legszégyenletesebb és a leg­végzetesebb vereség s azért pusztul el éretlen, műveletlen álmaival, ostoba nagyzásával Szerbia. Németország bámulatos sikerrel jár a győzelmek és a haladás utján. Nem kérkedik a szabadság, egyenlőség és testvériség üres jelszavaival, hanem teremt min­denütt és mindenkor rendet és igaz­ságot. Harc a szerbek ellen. döntő ütközetre készülnek. Prisztina már elesett. Nem tartható Monasztir sem. Lehet, hogy kardcsapás nélkül megadja magát. A győzelmes csapa­tok a régi Szandzsákból mind jobban kiszorítják a még harcoló szerb se­reget s elzárják a menekülés útjait. Szerbia északi és déli része között megszűnt minden kapcsolat. Ó-Szer­biából alig maradt valami. A Szer­biában székelő külföldi diplomácia Szkutariba menekült. Harc az oroszok ellen. Mióta az oroszok a Sztir túlsó partjára szorultak, az orosz harctéren nyugalom van. Harc az olaszok ellen. Sikertelen volt az olaszoknak ne­gyedik támadása az isonzói front ellen. Ekkor a doberdói fensíkon próbáltak szerencsét. De rajtavesz­tettek. Minden támadásukat vissza­verték. Ekkor a vad bosszú azon nemtelen elhatározásra bírta őket, hogy kíméletlenül bombázzák Görz városát. Még a temetőt sem hagy­ták érintetlenül. A bombázásnak 58 polgári személy esett áldozatul. El­pusztult 300 épület, valamennyi tem­plom, és kolostor és középület. Olasz virtus 1 Viszonzásul léghajóink támadást intéztek Velence, Verona és más olasz városok ellen. A világháború elvetemült előidézőit, a szerbeket veszedelem fenyegeti. Nemcsak az ellenség űzi hajtja őket minden felől, hanem a nyomor és éhínség is nyomukban van. Kövess harcban edzett csapatai, nem törődve a hegyes-völgyes vidék akadályaival, a zord időjárással s az alig járható utakkal, feltartóztatás nélkül haladtak Novavarosz-ig s azt rövid harc után elfoglaltak. Gallwitz serege az Ibár völgyében elérte a Prepolác-magasla- tot. Útközben megverte a menekülő ellenséget. A foglyok száma megha­ladja a hatezerét. A szerb sereg el­jutott utolsó védővonalába, a prisz- tina-novavaroszi vonalba. A bolgárok szép sikert értek el Macedóniában. A B *bura-szoroson át i diadalmasan dél felé haladó seregük J megverte a franciákat, azután elfog- j lalta Prilep városát. Más csapatuk megszállta Gosztivár városát. Egy harmadik seregrész Gilán körül há­romnapi harc után áttörte az északi szerb sereg deli szárnyának frontját. Ezen áttörés folytán a bolgárok a Rigómezőre kerültek, ahol a szerbek Egyéb hirek. Görögországban kézzel-lábbal dol­gozik az antant-hatalmak képviselete, hogy az országot maguk részére meg­nyerjék. De hiába dolgozik A Frank­furter Zeitung athéni tudósítója sze­rint a görög külügyminiszter kijelen­tette a hatalmak képviselői előtt, hogy Görögország semleges marad és ha a szerb csapatok átlépnék az ország határát, azokat lefegyverez- teti. — A szerb kultúra szomorú képét mutatja be egyik napilapunk. Szerinte a belgrádi metropolita a középiskolának csak négy osztályát végezte. A csacani püspök előbb pénzügyőr volt Magyarországon. Sava püspök nem tud Írni. Melentics püs­pök csak elemibe járt, előbb suszter­inas volt, azután bérkocsis. Vincen- tics és Nikefor püspökök nem tudnak Írni. És ilyen emberek vezetik Szerbia szellemi életét, a szerb ifjúság ne­velését. Adakozzunk a Harangszó terjesztésire i

Next

/
Oldalképek
Tartalom